Még mindig nagyon sok az öregségi ellátások körüli tévhit

Nyugdíjba menne? Most ismét fordulhat a kocka

Fotó: Azénpénzem

2023. szeptember 11. A Nők40 bevezetése óta minden évben sokaknak érdemes tűnődniük azon, mikor is menjenek nyugdíjba. Hosszú éveken keresztül érdemes volt néhány hónapot még munkában tölteni, hogy a nyugdíjazást csak a következő évben kérjék. Az infláció azonban alaposan belepancsolt ebbe a helyzetbe, de most ismét fordulni látszik a kocka. Számítással mutatjuk be, hogy miért.

Az Azénpénzem.hu olvasói kérdések alapján azt tapasztalja, hogy a nyugdíjba vonulást fontolgatók közül sokan nincsenek tisztában az öregségi ellátások megállapításának rendszerével. Még mindig meglehetősen széles körben él az a tévhit, hogy a nyugdíjmegállapítás előtti év, illetve évek keresete a meghatározó. Pedig ez mér régóta nincs így, a teljes szolgálati időre számítják ki az átlagot. Ebbe pedig az 1988 utáni bérek számítanak csak bele.

A különböző évek átlagkeresetét hozzáigazítják a bérekhez. Az évenkénti korrekcióhoz hirdeti ki a kormány minden év márciusában a szorzószámot. Az így kijött összeg azonban csak azoknál jelenti egyben a nyugdíjat is, akik legalább 50 éves szolgálati viszonyt tudnak felmutatni. A minimális 15 év szolgálati viszonyhoz 0,43 szorzószám tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha például 200 ezer forintra jön ki az átlagbér, akkor a megállapított nyugdíj mindössze 86 ezer forint.

További tévhit, hogy az előbb említett korrekció az infláció ellentételezése. Érthető, hogy sokan vélik így, hiszen a nyugdíjtörvényben is valorizációt írnak, ez a szó pedig a pénz értékének csökkenése által okozott veszteségeknek kiegyenlítésére alkalmazott folyamatot jelöl. Valójában a kormány (mivel nem svájci indexálást használ) csak a béremelések mértékét veszi figyelembe. Ez békeidőben a régebben megállapított nyugdíjak újakhoz mért leszakadását eredményezte. Az infláció beindulása viszont fordított ezen a helyzeten. (Erről, grafikont is mellékelve, itt írtunk részletesebben.)

Ezt mutatják jelenleg a számok

A Nők40 bevezetése óta minden évben sokaknak érdemes tűnődniük azon, mikor is menjenek nyugdíjba. A helyzet tavaly teljesen egyértelmű volt. Mindenki szenvedett a száguldó árak miatt, de különösen azok helyzete lett kedvezőtlenebb, akik bár már 2021-ben elmehettek volna, inkább 2022-re halasztották nyugdíjba vonulásukat. A fényes győzelmet arató kormány tulajdonképpen törvényt sértő módon csak a választásokat követően tette közzé a nyugdíjak megállapításához szükséges kormányrendelet, amiben szokatlanul karcsú (8,7 százalék) lett a szorzószám.

Nyugdíjba vonulási matek - alapvetően a Nők40-re
Átlagbér^a	Idei nyugdíj- megállapítás eFt/hó^b	Nyugdíj-emeléssel^c	13. havival^d	2024-es megállapítás e Ft/hó^e	Szolgálati idő növekedéssel
200	160	170	184	186	189
250	200	212	230	232	237
300	240	254	276	278	284
350	280	297	322	325	331
400	320	339	367	371	379
a) elméleti szám a teljes munkában töltött időszakra
b) Nők40 esetén: a 40 év munkaviszonyra az átlagbér 80%-a jár ez 41 évre (utolsó oszlop) már 82%
c) a költségvetési törvény alapján 2024 januárjában 6%-os emelést kapnak azok, akik már nyugdíjasok
d) a 13. havi nyugdíj annak jár, aki már az előző évben is nyugdíjas volt, az inflációval kompenzált összeget osztottuk le egy hónapra és adtuk hozzá a havi nyugdíjhoz
e) a jövőre nyugdíjba vonulók nem kapnak inflációs kompenzációt és 13. havi nyugdíjat sem, de az átlagbérüket a béremelésekkel korrigálják, amit 16%-ra vettünk
Forrás: Azénpénzem.hu kalkuláció

Az idén azonban – mint az a fenti táblázatból kiderül – ismét fordult a kocka. Elméletben jobban járnak azok, akik halasztják nyugdíjuk megállapításának időpontját. Bizonytalanság persze most is akad. A béremelkedés üteme ugyanis az idei első félévben – ha az úgynevezett fegyverpénzt is beszámítjuk – 16,4 százalék volt. Fegyverpénz nélkül a dinamika 13,6 százalékra apad. Mi táblázatunkban 16 százalékkal számoltunk, de a konkrét szorzó a kormánytól függ (a júniusi keresetekről itt írtunk). Ráadásul azt csak jövő márciusban ismerhetjük meg.

A táblázatunkba foglalt számok jókora bizonytalanságot hordoznak. Éppen ezért – ahogy tesszük azt rendszeresen – mindenkit arra bíztatunk, hogy az itt leírt információk alapján maga döntse el, mit célszerű tennie.

További bizonytalanság, hogy valóban sikerül-e olyan mértékben letörni az inflációt, ahogy azt a kormány tervezi. Az év eleji brutális inflációs adatok miatt hiába csökken ugyanis hónapról hónapra a drágulás üteme, a nyolc havi átlagos infláció (január-augusztus) az idén még mindig 22 százalék, a nyugdíjasoknak viszont 23,3 százalék. Kérdés tehát, hogy a 2024-es 6 százalékot nem kell-e majd ismét kiegészíteni a már az idén nyugdíjba vonultak járandóságában. Mindez pedig (tehát az alacsonyabbra vett szorzószám és a magasabb infláció) akár alapjaiban is megváltoztathatja a kalkulációt.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, infláció, nyugdíjemelés, bér, Nők40, szolgálati idő