Elfogadták a speciális szövetkezetre vonatkozó törvény

Nyugdíjasmunka: itt a részletek!

2017. június 16. A parlament tegnap elfogadta a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényt. A jogszabály időközben a módosítóknak köszönhetően elég jelentősen megváltozott. Számos, eredetileg meglehetősen nagyvonalúan kezelt kérdést pontosítottak, illetve tartalommal töltöttek ki.

Az idősek munkaerőpiacra visszasegítésével indokolták a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényjavaslat (ezt Kósa Lajos, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jegyezte) benyújtását. A jogszabályban a hangsúly arra jutott, hogy közreműködésükért adómentesen kaphatnak a nyugdíjasok élelmiszert, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványt.

Nyugdíjas szövetkezeti jellemzők
Megnevezés	Szabály	Megjegyzés
Vagyoni hozzájárulás	Kötelező vállalni	A fizetés mértékét és módját az alapszabályban rögzítik
Kiközvetített munka	A minimálbér, garantált bérminimum szabályait alkalmazni kell	Az Mt. szerint bármikor lehet kormányrendeletben más szabályokat is előírni
Személyes közreműködés	Díjazható adómentesen előállított javakkal, ételutalvánnyal	Együttesen a minimálbér összege lehet, az utalvány külön legfeljebb a minimálbér 25%-a erejéig
Támogatás, segély	Közhasznú jogállású szociális szövetkezet adhatja	Tagnak, családtagnak ételutalvány a minimálbér összegéig
Foglalkoztatási sajátosság	Előírnak munkaközi szünetet, pihenőidőt	A részleteket lásd a cikkben (lejjebb)
Tagokra előírás	Legalább 90% nyugdíjas (az iskolaszövetkezeteknél 85% volt az előírás, most ott is 90% lesz)	Nem lehet senki tag, aki nem vállal személyes közreműködést
Képződő profit	Közösségi alapba kerül	A tagok, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni

A jogalkotók azonban valószínűleg rájöttek arra, hogy azzal, hogy mit és mennyiért dolgozhatnak az időskori ellátásban részesülők, nem árt még egy kicsit tovább bíbelődni. Mint az egyik (a már elfogadott, de még nem kihirdetett törvénybe bekerült) módosítóban indoklásként olvashattuk: fontos hangsúlyozni, hogy személyes közreműködésük ellentételezéseként az öregségi nyugdíjban részesülők ugyanúgy pénzügyi ellentételezésre is jogosultak, mint a szövetkezettől kapott utalványra, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi még szja mentességet is élvez.

A nyugdíjas szövetkezetek tagjaikat tulajdonképpen áruba bocsáthatják. Ez az úgynevezett külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony (bocs, de így fogalmaznak a törvényben). A külső szolgáltatás fogadója (ő az, aki tulajdonképpen alkalmazza az egyébként a szövetkezetbe beléptetettet) a nyugdíjast közvetlenül utasíthatja. Vele írásban is meg kell állapodni a feladatról, a díjról, a munkavégzés helyéről és idejéről.

Gátat szabnak a kizsigerelésnek?

A nyugdíjas szövetkezetben munkát vállalókra is vonatkozik majd a minimálbér és a garantált bérminimum (erről is egy módosítóval rendelkeztek). A törvényben azonban nem ezt mondják ki, hanem a Munka törvénykönyve (Mt.) megfelelő paragrafusára hivatkoznak. Abban viszont lehetővé teszik azt is, hogy a kormány „a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért” állapítson meg.

A jogszabály már 2017. július 1-jétől hatályos. A fordított áfára vonatkozó szabályok (amelyek nem a munkát keresőket, hanem a szervezőket érdekelhetik) csak 2018. január 1-jétől érvényesek. Ehhez ugyanis uniós jóváhagyásra van szükség, amelynek megszerzése időbe telik.

Az idősek kizsigerelésének végül gátat szabtak, nem csak az adható pénz szabályozásával, hanem néhány egyéb munkavédelmi jellegű előírással is. Ilyen, hogy a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Emellett a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőnek kell eltelnie. (Kérdés persze, hogy a munkavédelem jelenlegi szintje mellett – amennyiben az szükséges – mindennek miként szereznek majd érvényt.)

A nyugdíjas szövetkezetek erőteljesen hasonlítanak az iskolaszövetkezetekre, a két formát számos ponton együttesen szabályozzák. Az már most jól látszik, hogy ilyen szövetkezetet szervezni és működtetni jó lehet, különösen akkor, ha a kormányzat is így gondolja. Az egyik passzus szerint ugyanis állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat. Tény viszont, hogy a nyugdíjasok – ahogy a diákok is – kedvező szabályozás mellett (a kifizetőket nem terheli adó) tehetnek így szert bevételre. A két kör egybemosása azonban a képzett és tapasztalt idősebbek esetében elég furcsának tűnik. Sok múlhat mindenesetre azon, hogy milyen nyugdíjas szövetkezetek jönnek majd létre.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíjas, nyugdíj, parlament, törvény, szövetkezet