Romlott a lakosság öngondoskodási képessége

Nyugdíj: oldja meg az állam!

2018. november 9. Hiába bővülnek évek óta az átlagkeresetek, csökkent a pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya, tovább romlott a lakosság öngondoskodási képessége, nem zárul a társadalmi olló sem – derült ki az OTP Öngondoskodási Index csökkenő értékéből. Soha nem várták még ilyen sokan az államtól az idős koruk biztosítását, ugyanakkor nem hiszik, hogy valóban meg is élhetnek a nyugdíjból. Mégis egyre kevesebben takarítanak meg.

Szinte már trendszerűen, második éve csökken az OTP Öngondoskodási Index értéke. Idén egy ponttal, a 35-ös értékre esett vissza — mondta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság tegnapi Öngondoskodás konferenciáján a kutatásról. Míg a 2012-es mélypont (32 pont) óta lassú, de folyamatos javulást mutatott a lakosság öngondoskodási képességét mérő index, a 100 pontos skálán eleve alacsony érték emelkedésének lendülete két éve megtört.

Érdekes, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében a legjelentősebb a változás. Az érettségizetteknél 3 pontos a csökkenés, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél 4 pontos. Az alacsonyabb végzettségűeknél most stagnálás figyelhető meg, igaz náluk tavaly volt nagyobb csökkenés, és eleve jóval alacsonyabb az öngondoskodási képesség. Míg a 8 általánost végzetteknél csak 25, addig a diplomások esetében 44 ponton áll ez az érték. Három éve 32, illetve 43 pont volt. Az öngondoskodási olló nem zárul a társadalmi rétegek között.

Keveseknek van megtakarításuk

Az OTP Bank megbízásából 12. alkalommal elkészített Öngondoskodási Index adataiból az látszik, hogy a felnőtt lakosság nagy részének továbbra sincs semmiféle megtakarítása. Azaz az átlagkeresetek évek óta tartó bővülése sem adott igazán lendületet az öngondoskodásnak – mondta Kovács Antal. A felmérés történetében soha nem volt még ilyen alacsony a pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya. Mindössze 41 százalék rendelkezik ilyennel, míg tavaly 42 százalék volt, 2016-ban pedig 47 százalék volt az arány. Az index 2011-es indulásakor pedig még 53 százalékot mértek.

A legnépszerűbb megtakarítási forma az életbiztosítás, a lekötött bankbetét, a lakástakarék-pénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár. Tavalyhoz képest a bankbetét népszerűsége a duplájára nőtt, ami azért is meglepő, mert gyakorlatilag stagnált az elmúlt egy évben a lekötött bankbetétben tartott vagyon (2018-ban 2210 milliárd, 2017-ben 2208 milliárd forint). Ugyanakkor a látra szóló betétek összege 5 ezermilliárd forintra nőtt, és a lakossági készpénzállomány pedig soha nem látott szintre, 4500 milliárd forint fölé emelkedett.

Döbbenetes pénzmennyiségen ülünk

Míg tavaly az emberek harmada tartotta otthon készpénzben a megtakarítását, a felmérés szerint ez mostanra 41 százalékra nőtt. Ezt a legtöbben azzal magyarázták, hogy azért, hogy kéznél legyen (88 százalék), túl kicsi az összeg (68 százalék), hamarosan felhasználom (63 százalék), kevés kamatot kapnék (48 százalék), de 47 százalék akkor nyugodt, ha nála van a pénze. Sokan említették, hogy drágák a bankok, vagy nem is akarnak ezzel foglalkozni, vagy nem ismerik a befektetési lehetőségeket.

Állam bácsinak kell gondoskodnia

Az elmúlt években soha nem volt még olyan magas azok aránya, akik az államtól várták, hogy megoldja az időskori megélhetést, mint idén. Ezt a mondatot tavaly is leírtuk az index akkori értékei alapján. Az index első mérésekor, 2011-ben még csak 62 százalék várta, hogy az állam oldja meg a gondokat, tavaly már 75 százalék, idén pedig 77 százalék. Ugyanakkor azok aránya, akik az egyén feladatának látták a tisztes időskor biztosítását, hét éve még 31 százalék volt, idén azonban már csak 20 százalék. A tavalyi számok után jól láthatóan folytatódik az a tendencia, hogy egyre inkább a gondoskodó államtól várjuk a tisztes időskor biztosítását. Vagyis jól látható, hogy a központosító állami törekvések és ezek hangoztatása mekkora rombolást végzett a fejekben.

Tovább nőtt azok aránya (a tavalyi 34 százalékról 36 százalékra), akik arra számítanak, hogy csak a nyugdíjból fognak megélni, az emberek harmada pedig az élethosszig tartó munkával próbál majd kijönni a pénzéből nyugdíjas éveiben. Mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy lesz befektetése és 8 százaléknak egyéb jövedelme. Ugyanakkor az emberek közel háromnegyede (72 százalék) szerint nem lesz elég az állami nyugdíj a megélhetésre.

Ki fog itt félretenni? Nem sokan

A megkérdezettek 65 százaléka hosszú távon kiszámíthatatlannak tartja a pénzügyi helyzetét, azonban csak 18 százalék vállalná, hogy 71 éves koráig havonta rendszeresen félretegyen. A megkérdezettek 44 százaléka nem is tudna így félretenni, 30 százalék pedig nem is akar. Itt kifejezetten romlást láthatunk, hiszen tavaly még csak 25 százalék volt, aki nem vállalná a megtakarítást.

Akárcsak tavaly, az indokok között most is a „messze van még”, a „nem biztos, hogy megérem”, „az állam emeljen nyugdíjat”, „a kormányok változtatják a szabályokat” voltak a leggyakoribbak. Az utóbbi (a kormányok beavatkozása) indok egyébként nőtt is tavalyhoz képest. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen éppen most törli el a kormány a föld színéről a cafeteriát, és ezzel együtt az önkéntes pénztárakba a munkáltatói befizetések döntő részét, vagy a kockázati biztosítások kedvezményes vállalati juttatását. (Az adatfelvétel még a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése előtt történt, így annak hatása nem látszik.)

Idén a fatalista választ adók aránya – „senki nem lát a jövőbe”, „a sorsunkat nem mi alakítjuk” – is kifejezetten nőtt.

Drága a magánegészségügy

Az index mutatja az egészségügyi öngondoskodást is. Az emberek 45 százaléka szerint megfelelő az állami egészségügyi ellátás, de idén már többen, a tavalyi 45 helyett 49 százalék gondolja azt, hogy tanácsos igénybe venni magán-egészségügyi ellátást is. Ezt a legtöbben az állami ellátás hiányosságaival indokolják, mint például a hosszú várólista (41 százalék), a várakozási idő (32 százalék), az általános elégedetlenség a rendszerrel, hogy nem szabad sajnálni erre a célra a pénzt. A hálapénzt a tavalyi 27 százalék helyett már csak 21 százalék említette.  A magán-egészségügyi ellátást az emberek többsége (56 százalék) továbbra is megfizethetetlennek tartja. De az is drágállja a magán szolgáltatásokat, aki szerint megfizethető.

Tudatlanok vagyunk, de a gyerekeket edukálnánk

A pénzügyi tudatosságot jól mutatja, hogy a reálkamat fogalmát mindössze 43 százalék értette, a megkérdezettek az inflációt (immár 2 éve folyamatosan) 5 százalékra tették, a betéti kamatokat pedig 3 százalékra. Pedig ez utóbbiak mind nullával kezdődnek – mondta Kovács Antal.  A tavalyi kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a pénzügyekben számolni sem tudunk.

Látva, hogy a hosszú távú megtakarítások mértéke az elmúlt években folyamatosan csökken, a felmérés most először mélyebben is vizsgálta, mi a helyzet a családról, gyermekekről való gondoskodással. A kutatásban megkérdezett szülők csaknem kétharmada egyetértett abban, hogy a gyermekek anyagi támogatása az egyik legfontosabb cél. Arról azonban, hogy miként és meddig kell ezt megtenniük, már erősen megoszlanak a vélemények.
Az OTP Öngondoskodási Index komplex módon, a pénzügyi vonatkozásoknál tágabb összefüggésekben vizsgálja az öngondoskodást. Annak érdekében, hogy az eredmények évről-évre összehasonlíthatóak legyenek, továbbra is változatlan a kutatás módszertana: a felmérés országos alapú, 1500 fő megkérdezésével történt, amely reprezentálja a bankszámlával rendelkező 18-70 éves felnőtt lakosságot (ugyanakkor a válaszadók bankkapcsolatát nem vizsgálja).  Az adatfelvétel 2018. szeptember 14. és október 3. között történt.
A legtöbb szülő addig támogatná gyermekét, amíg megteheti azt (41 százalék), mások (57 százalék) szerint ez függ a gyermek életkorától és társadalmi helyzetétől. A közép- és felsőfokú tanulmányok költségeinek fedezése mellett a kortársakkal közös programokat, a házasságkötést és az otthonteremtést tartja a szülők többsége a legfontosabb támogatandó célnak. Ennek megvalósításához 26 százalék plusz munkát vállalna, 20 százalék előre gyűjt pénzt, 18 százalék a saját szükségleteit is háttérbe szorítaná, 16 százalék pedig jól fizető szakma felé terelné a gyereket.

Az OTP Öngondoskodási Index eredményeiből kiderül az is, hogy a szülők az edukáció jó eszközének tartják a zsebpénzt – a megkérdezettek gyerekeinek több mint kétharmada rendelkezik zsebpénzből vagy pénzajándékból származó saját megtakarítással. Tízből kilenc szülő pedig ösztönzi gyermekét arra, hogy ebből a pénzből tegyen félre valamilyen célra.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.