Csodák márpedig nincsenek
2016. szeptember 26.
Milliós nyugdíjak, az ügyeseknek az aktív évek idő előtti befejezése – sok az ilyen és hasonló kábítás. Alaposabban a számok mögé nézve azonban (itt is) kiderül, hogy csodák nincsenek. Jobb az idősebb korra a realitások figyelembe vételével készülni.
A járulékplafont 2013-ban eltörölte a kormány, egyértelműen azért, hogy több bevételt tudjanak beszedni. Nagy sajtófigyelmet persze nem ez kapott, hanem az, hogy már most szaporodnak az „álomnyugdíjak”. Már öten akadnak, akiknek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint egymillió forintnál magasabb az időskori ellátása. A többszázezer forintra számítók tábora azonban már százezres nagyságrendű.
A helyzet azonban az – mint korábban felvázoltuk –, hogy a legnépesebb csoportba a mindössze 70-80 ezer forintos ellátásban részesülők tartoznak. A kétmillió magyar öregségi nyugdíjas több mint felének még most is 100 ezer forint alatti összegből kell kijönnie. A nagyon jól hangzó, magas nyugdíj pedig az extrán magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.
Kérdés pedig, hogy mit hoz majd a jövő. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy a ma még riogatásnak tartott szintre, vagyis a mostani negyedére olvadjon az állami időskori ellátás, de akadt itt már ennél nagyobb meglepetés is. Szakértők szerint az alacsony keresetű, kevés szolgálati idővel rendelkezők járandóságát már nincs hová visszavágni, ezért a magasabb nyugdíjak mérséklése jöhet (erről és más lehetséges intézkedésekről itt írtunk). Általános vélekedés, hogy a 2040–2050 körül visszavonulóknak a jelenleginél jóval alacsonyabb állami nyugdíjakra kell készülniük. Különösen persze akkor, ha minél hamarabb befejeznék az aktív időszakukat.
A korai nyugdíjba vonulási lehetőség, amivel több ügynök is az általuk kínált megtakarítási termék igénybevételére próbálja rábeszélni az érdeklődőket, szintén csak nagyon keveseknek lehet elérhető. Részben a szabályok miatt, de azért is, mert nem életszerű, hogy havi jövedelme nagy részét képes vagy hajlandó lenne félretenni valaki. Ezt az ésszerűség sem diktálja. Azt azonban már igen, hogy lehetőségei alapján mindenki mindenképpen tegyen félre. Folyamatosan és kitartóan.
Csodaszerek pedig nincsenek, ha valaki ilyet kínál, arra jobb erősen gyanakodva nézni. Korábban egy folyamatábrán foglaltuk össze, milyen nyugdíjcélú megtakarítások lehetségesek, és kinek mi lehet a legkedvezőbb. Az kétségtelen, hogy a béren kívüli juttatási rendszer átalakítása nem segít azoknak, akik a cafeteria keretében önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választottak. Az átlagosnak tekinthető havi mintegy 20-25 ezer forint béren kívüli juttatás esetén – mint arról korábban írtunk – viszont érdemes alaposabban elgondolkodni, kalkulálni. A lehetőségek között pedig akár kiemelt helyen is szerepelhet az egyéni, 20 százalékos adókedvezménnyel támogatott nyugdíjpénztári megtakarítás.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, Kravalik Gábor szerint a nyugdíjpénztárak előnye, hogy rugalmasan lehet változtatni a befizetések összegét, tagi kölcsönre is van lehetőség, és itt kifejezetten alacsony költségekkel fialtatható a pénz. A pénztári megtakarítás szabadon, tehermentesen örökölhető. Komoly előnynek tartja azt is, hogy az idei évtől az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás idős korban havi rendszeres pénzforrást is nyújthat, de egyösszegű kifizetésként is hozzáférhető. Mint nyomatékosította: aki belép egy pénztárba – akár úgy is, hogy a béren kívüli juttatások közül ezeket választja, - egészen biztosan jó döntés hoz, és fontos lépést tesz jövője biztosítása érdekében.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, cafeteria, adó, adókedvezmény. ÖPOSZ
Nyugdíj: ne higgyen az ámításoknak!
A járulékplafont 2013-ban eltörölte a kormány, egyértelműen azért, hogy több bevételt tudjanak beszedni. Nagy sajtófigyelmet persze nem ez kapott, hanem az, hogy már most szaporodnak az „álomnyugdíjak”. Már öten akadnak, akiknek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint egymillió forintnál magasabb az időskori ellátása. A többszázezer forintra számítók tábora azonban már százezres nagyságrendű.
A helyzet azonban az – mint korábban felvázoltuk –, hogy a legnépesebb csoportba a mindössze 70-80 ezer forintos ellátásban részesülők tartoznak. A kétmillió magyar öregségi nyugdíjas több mint felének még most is 100 ezer forint alatti összegből kell kijönnie. A nagyon jól hangzó, magas nyugdíj pedig az extrán magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.
Húsz-harminc év múlva minden más lesz?
Kérdés pedig, hogy mit hoz majd a jövő. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy a ma még riogatásnak tartott szintre, vagyis a mostani negyedére olvadjon az állami időskori ellátás, de akadt itt már ennél nagyobb meglepetés is. Szakértők szerint az alacsony keresetű, kevés szolgálati idővel rendelkezők járandóságát már nincs hová visszavágni, ezért a magasabb nyugdíjak mérséklése jöhet (erről és más lehetséges intézkedésekről itt írtunk). Általános vélekedés, hogy a 2040–2050 körül visszavonulóknak a jelenleginél jóval alacsonyabb állami nyugdíjakra kell készülniük. Különösen persze akkor, ha minél hamarabb befejeznék az aktív időszakukat.
A korai nyugdíjba vonulási lehetőség, amivel több ügynök is az általuk kínált megtakarítási termék igénybevételére próbálja rábeszélni az érdeklődőket, szintén csak nagyon keveseknek lehet elérhető. Részben a szabályok miatt, de azért is, mert nem életszerű, hogy havi jövedelme nagy részét képes vagy hajlandó lenne félretenni valaki. Ezt az ésszerűség sem diktálja. Azt azonban már igen, hogy lehetőségei alapján mindenki mindenképpen tegyen félre. Folyamatosan és kitartóan.
Ami olcsó és rugalmas
Csodaszerek pedig nincsenek, ha valaki ilyet kínál, arra jobb erősen gyanakodva nézni. Korábban egy folyamatábrán foglaltuk össze, milyen nyugdíjcélú megtakarítások lehetségesek, és kinek mi lehet a legkedvezőbb. Az kétségtelen, hogy a béren kívüli juttatási rendszer átalakítása nem segít azoknak, akik a cafeteria keretében önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választottak. Az átlagosnak tekinthető havi mintegy 20-25 ezer forint béren kívüli juttatás esetén – mint arról korábban írtunk – viszont érdemes alaposabban elgondolkodni, kalkulálni. A lehetőségek között pedig akár kiemelt helyen is szerepelhet az egyéni, 20 százalékos adókedvezménnyel támogatott nyugdíjpénztári megtakarítás.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, Kravalik Gábor szerint a nyugdíjpénztárak előnye, hogy rugalmasan lehet változtatni a befizetések összegét, tagi kölcsönre is van lehetőség, és itt kifejezetten alacsony költségekkel fialtatható a pénz. A pénztári megtakarítás szabadon, tehermentesen örökölhető. Komoly előnynek tartja azt is, hogy az idei évtől az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás idős korban havi rendszeres pénzforrást is nyújthat, de egyösszegű kifizetésként is hozzáférhető. Mint nyomatékosította: aki belép egy pénztárba – akár úgy is, hogy a béren kívüli juttatások közül ezeket választja, - egészen biztosan jó döntés hoz, és fontos lépést tesz jövője biztosítása érdekében.
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg
A 2015-ös önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat itt találja
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, cafeteria, adó, adókedvezmény. ÖPOSZ
Kapcsolódó anyagok
- 2017.03.01 - Amerikai kutatók szerint megúszható a nyugdíjválság
- 2017.01.10 - Nyugdíj: örökké dolgozni fogunk?
- 2016.11.16 - Nyugdíjpénz: újabb rekord jöhet
- 2016.10.09 - Amiből bőven telne a nyugdíjakra
- 2016.10.05 - Cafeteria: ne hagyd magad!
- 2016.09.30 - Az állam számít a nyugdíjpénztárakra
- 2016.09.20 - Vegyen magának egészséget!
- 2016.08.25 - Így fogyott a nyugdíjpénz
- 2016.08.09 - Csökkentek az árak, de nem a nyugdíjasoknak
- 2016.08.01 - Elkerülhetetlenné válhat az alapjövedelem bevezetése
- 2016.07.27 - Nyugdíj: mit művelhet az állam?
- 2016.07.11 - Katasztrófa vár a Földre?
- 2016.07.07 - Ahogy a nyugdíjpénz valóban nőhet
További kapcsolódó anyagok