Számba vettük a lehetőségeket

Nyugdíj: mit művelhet az állam?

Sokaknak már most is nagyon keveset hoz a postás
Fotó: Latzer Anna

2016. július 27. Az állami nyugdíjrendszerben nincs és nem is lesz egyéni számlás nyilvántartás, így az időskori ellátás biztosan a kormány(ok) szándékától függ majd. A nyugdíjalapot nem hizlalják a hozamok, csupán a befizetések biztosíthatják a kifizetések hátterét. Ez sem csekély kockázat, de az idősödők mással is szembesülhetnek.

Az idős korra takarékoskodás szükségességéről szóló figyelmeztetésekre sokan reagálnak például azzal, hogy „akkor miért fizetnék járulékot”. Ez pedig egyáltalán nem ilyen összefüggés, arról most nem is beszélve, hogy ebben az országban, aki teheti, nem is, vagy csak minimális mértékben fizeti a közterheket. Ennek a szemléletnek a megváltoztatását érhette volna el hosszabb távon a magánnyugdíjpénztári rendszer, hiszen az abban gyűjt pénz valóban a tag egyéni számláján volt, illetve maradékában még van is.

Az idén azonban a kormány már egyértelműen beismerte: ne is számítsanak egyéni számlás rendszerre az emberek, mert szerintük ma is részben ez működik (hiszen az Ügyfélkapun át mindenki megnézheti, mennyi tb-t fizettek utána). Ennek valójában persze semmi köze az egyéni számlás rendszerhez. Abban ugyanis (mint a sokat emlegetett svéd szisztémában) a nyugdíjalapban névre szólóan gyűlik a pénz, amit befektetésekkel gyarapítanak.

Eleinte arról volt szó, hogy majd az állami intézmények megmutatják, mennyire jól tudnak vagyont kezelni. Valójában éppen ennek ellenkezője derült ki. Mára már egyértelművé vált (ezt a kormány is többször hangsúlyozta), hogy a nyugdíjak kifizetésének fedezetét a befizetett járulékok adják. Egy idősödő társadalomban (a sokkoló előrejelzésekről itt írtunk) ez nem túl bíztató kilátás. A következmény pedig hosszabb távon a nyugdíjak akár drasztikus csökkenése lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a most 70-80 százalékos helyettesítési ráta (az induló nyugdíj keresethez mért aránya) biztosan alacsonyabb lesz.

Ez ismét egy olyan tényező, ami rámutat arra, mennyire nem egyéni számlás a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer. Abban ugyanis a befizetések és az elért hozamok, nem pedig az állami akarat befolyásolja az elérhető nyugdíjat. A helyettesítési ráta mérséklése mellett rendre felmerül a nyugdíjkorhatár további kitolása is. Pedig az idősödőknek már a mai rendszer is rejt kockázatot.

Hetven százaléknak már jelenleg sem elég az ellátás

Miközben egy felmérés szerint a lakosság kétharmada gondolja azt, hogy nyugdíját majd valamilyen munkából származó jövedelemmel egészítheti ki, a valóság nem csak ezen a téren mutat mást. Simonovits András nyugdíjszakértő a Népszabadságnak korábban arról beszélt, hogy hatvan felett érezhetően csökken a hatékonyság, amit nem minden munkaadó tolerál. Előfordulhat tehát, hogy valaki 35-39 év szolgálati idővel az utcán találja magát. Még évekig küzdhet az ellátórendszerrel, a munkanélküliséggel és a közmunkával, miközben semmi reménye nincs, hogy a hátralévő években korához és végzettségéhez méltó munkát tudjon végezni.

Az OTP az Öngondoskodási Index eredményei alapján megállapította: a magyarok 70 százaléka esetében már most sem biztos, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a kívánt életszínvonal biztosításához. Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint egy nemzetközi, 12 ország adatait bemutató 2015-ös jelentésből az látszik, hogy Magyarország az egyetlen, ahol a pihenést tervező aktív lakosságnál kevesebb nyugdíjas tudta biztosítani magának a munkától mentes megélhetést.

Simonovits egy cikkében arra is rámutatott már, hogy a nyugdíjkassza jelenleg is csak „kozmetikázottan” van egyensúlyban. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat szerinte vissza kellene vinni a nyugdíjrendszerbe. Akkor pedig azonnal kiderülne, hogy a tényleges nyugdíjkiadás most is nagyobb (a GDP-nek a KSH által számított 9 százaléka helyett 11 százaléka), de később még jóval nagyobb lesz. A kormány hiába számolt 2045-re is 9 százalékkal, ez – amennyiben a jövő kormányai érintetlenül hagynák a rendszert – akár már 13 százalék is lehet.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Az időskori ellátás szabályozásának lehetséges változása

Megnevezés	Helyzet/korrekció	Következmény/megjegyzés
Rokkantak	Egészségügyi kasszából fizetnek/a kiadások átkerülnek a nyugdíjkasszához	Mindkét megoldás kockázatos, az elöregedéssel az egészségügyi kiadások is nőnek
Korhatár	További emelés	Már a jelenlegi is elég problémás az egészségügyi kockázatok, a munkaerőpiac helyzete miatt
Járulékkulcs	Emelés	Ez már jelenleg is nagyon magas, szakértők szerint nem kivitelezhető a további emelés
Járulékplafon	Ezt 2013-ban eltörölték, ismételt bevezetése bevételi okból nem valószínű	A havi munkajövedelem teljes összege után levonják a járulékot, már nőnek is a kifizetések, de ez aligha lesz tartható (lásd lejjebb)
Helyettesítési ráta	Erőteljes csökkentés	Az alacsony keresetű, kevés szolgálati idővel rendelkezők járandóságát már nincs hová visszavágni, ezért a magasabb nyugdíjak mérséklése jöhet
Minimálnyugdíj	Ez 2008. óta nem változott/–	A kisnyugdíjasok elnyomorodása előbb-utóbb politikailag tarthatatlan lesz
Speciális megkötés	Rendre felröppen, hogy pl. gyermekhez kötnék a nyugdíjat	Amíg uniós tagok vagyunk, ez elképzelhetetlennek tűnik