Érdemes előre felkészülni az időskori kiadásokra

Nyugdíj: így lehet elég a betegségre is

2016. december 2. Nemcsak azzal kell számolni, hogy nyugdíjba vonuláskor jelentősen megcsappan a bevételünk, hanem azzal is, hogy megváltozik a költésünk szerkezete. Az egészségre, illetve betegségre a korábbi években megszokott összeg sokszorosát költjük majd. Nem mindegy, hogy lesz-e rá elég tartalék. Ezért is fontos félretenni.

Nyugdíjba vonuláskor nagyot eshet az életszínvonal, tekintettel arra, hogy a legutolsó havi fizetés és a nyugdíj között elég nagy szakadék tátong. A jelenleg 65 százalék körüli helyettesítés ráta (az utolsó hivatalos, adózott fizetéshez viszonyuló kezdőnyugdíj), ami az elöregedő társadalom miatt (egyre kevesebb fiatal fog eltartani egyre több nyugdíjast) csökkenni fog, 2060 körül már 30-40 százalékra fog leesni. Így kezdő nyugdíjként a mostani nyugdíjasoknál kevesebbet kap majd a jövő nyugdíjasa. A kiesést tehát valahogy pótolni kellene.

Fontos azt is felmérni, hogy a nyugdíjasok költési szerkezete is jelentősen megváltozik. Így például eltűnhetnek bizonyos kiadások, mint például a munkába járás költségei (utazás, ruházkodás egy része), ugyanakkor megjelenhetnek új költségek. Ha eddig a cég fizette a mobilszámlát, a munkáltató biztosította az autót, ezekekre a nyugdíjasnak magának kell költenie, ami hirtelen megdobhatja a kiadásokat. Hiába kalkulál valaki negyvenévesen azzal, hogy nyugdíjasként már nem kell eltartania a gyerekeit, az unokák a sok öröm mellett nem kevés kiadást jelentenek majd.

Robban az egészségügyi kiadás

Nyugdíjon innen még nehéz kalkulálni vele, de a legnagyobb növekedést a kiadások között talán az egészségre/betegségre fordított összeg jelenti majd. Életünk során az erre fordított kiadások döntő része ugyanis idős korban, életünk utolsó éveiben jelentkezik. A háziorvosi diagnózisok számának alakulásában jól látható, hogy 60 éves kor felett drasztikusan megugrik az egy főre jutó orvos-beteg találkozások számának éves átlaga, ami jól mutatja az egészségi problémák szaporodását. Az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) 2014-es adatai szerint, míg 60 éves kor alatt csak 8,7 diagnózis jut évente átlagosan egy főre, addig 60 éves kor felett ez a szám már 33,5-ra nő.

A háziorvosi statisztikákból egyébként az látszik, hogy már 50 éves korban elkezd nőni az átlagos diagnózisok száma; míg 40 és 49 éves kor között 8,4, addig 50 és 59 éves kor között már 16,9, 60 és 69 éves kor között 26,5, ugyanakkor 70 és 79 éves kor között már 37,5, 80 éves kor felett pedig 46,6 lesz. Mindezzel együtt drasztikusan nőnek a kiadások is a különféle gyógyszerekre és kezelésekre.

Egyre több szakértő kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a „nyugdíjbomba” nemcsak a nyugdíjbiztosítási rendszert, hanem az egészségügyi rendszert is veszélyezteti. Mivel az elöregedő társadalomban egyre kevesebben fizetnek járulékot, és egyre nő az idősek száma, az egészségügynek is fel kell készülnie arra, hogy drasztikusan megugrik a kiadás csökkenő bevételek mellett. Ilyen körülmények között valós lehet a veszély, hogy a magas fejlesztési költségű, drága gyógyszerek a betegek számára kevésbé lesznek elérhetőek tb-finanszírozással. Marad tehát majd a saját zseb, és várhatóan nőni fog a tb-támogatás nélküli gyógyszerek száma is.

Enni vagy gyógyszert venni?

Ha a nyugdíjból nem lehet majd kifizetni az egészség/betegség kiadásait, akkor tartalékokhoz kell nyúlni. Éppen ezért értékelődik fel az öngondoskodás szerepe, a fiatal korban megkezdett megtakarítás. Tulajdonképpen bármilyen megtakarítás jól szolgálhatja ezt az öngondoskodást, azonban fontos figyelembe venni azt is, hogy kamat- és árfolyamnyereség-adó is terheli a megtakarításokat, amiket célszerű megspórolni. A célzottan nyugdíjcélú megtakarítások hozama adómentes, ráadásul az állam ezeket adójóváírással is támogatja. Az adójóváírás fejében a nyugdíjba vonulásig nem nyúlhatunk a megtakarításhoz. A jelenlegi hozamkörnyezetben az állami támogatás, ami az éves befizetés 20 százaléka (legfeljebb 650 ezer forint éves díjig), több évi hozamnak felel meg. (Az adót, amennyiben van, a személyi jövedelemadóból lehet visszaigényelni, és a megtakarítás összegét növeli.)

Jelenleg három az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítást választhatnak az öngondoskodók: önkéntes nyugdíjpénztárat, nyugdíjbiztosítást és nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ). Mindegyik másfajta módon működik, éppen ezért más típusú megtakarítónak ajánlható. (Ezekről részletesen korábban itt írtunk.)

Mint Juhos András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) életbiztosítási tagozatának elnöke portálunknak elmondta: a nyugdíjbiztosítás abban különbözik jelentősen a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formától, hogy kockázati életbiztosítási elemet és további, rokkantság esetén is fizető kockázati biztosítási elemet is tartalmaz. Kiegészítő biztosításokat is lehet kötni hozzá, így például egészségbiztosítást is. Ennek segítségével a valószínűségét is megnövelhetjük annak, hogy megérjük a nyugdíjas kort. Az egészség- vagy betegségbiztosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy hamarabb kiderüljön egy-egy súlyos betegség, amit időben diagnosztizálva még gyógyítani lehet. Segítségével gyorsabban hozzáférhetőek a diagnosztikai eljárások, elérhetővé válhatnak a külföldi gyógykezelések. Az összegbiztosítások pedig egy-egy betegség vagy műtét során pénzösszeggel segítik a gyógyulást.

Az időben megkezdett nyugdíjbiztosítás nyugdíjba vonuláskor jelentősen hozzájárulhat a havi kiadásokhoz.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

A nyugdíjbiztosításról minden részletet itt olvashat el.

A cikk elkészítéséhez a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyújtott szakmai támogatást.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjbiztosítás, MABISZ, megtakarítás, nyugdíjcél, adójóváírás, adókedvezmény