A párnaciha nagy barátunk
2017. augusztus 18.
Állampapír, készpénz és deviza – ezekbe öntötte idén a lakosság a legtöbb friss megtakarítását. Az MNB legfrissebb számaiból kiderül: a gyakorlatilag nulla kamatot fizető bankbetétek miatt már le sem kötjük a pénzünket, és a párnaciha lett az egyik kedvenc befektetésünk. Mutatjuk a bankok kínálatát is.
A soha nem látott mélységben található betéti kamatok már el sem érik a megtakarítók ingerküszöbét, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy inkább le sem kötik a pénzüket. Ha pedig le sem kötik, jó lesz a párnaciha is. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikáiból az látszik, hogy idén a második negyedévben a lakosság látra szóló bankbetétben, készpénzben és állampapírban hizlalta a leginkább pénzügyi vagyonát.
Noha az MNB adatai azt mutatják, hogy folyószámlára és lekötetlen betéti számlára átlagosan 0,06 százalékot fizettek a bankok júniusban, inkább csak 0,01 százalékos ajánlatokkal találkozhatunk. 2 éven belüli lekötés esetén pedig a bankbetétek átlagkamata a statisztikák szerint 0,33 százalék. (A legjobb ajánlatokat a cikk végén táblázatba szedve találja, a bankok betéti kamatait forint, euró, dollár és svájci frank betétre pedig itt kalkulálhatja.) Valójában a 0,33 százalék már a jobb ajánlatok közé sorolható. Nem véletlen, hogy a lakosság pénzügyi megtakarításainak egyre kisebb részét tartja lekötött bankbetétben.
Az MNB friss számaiból az látszik, hogy a lakossági pénzügyi vagyonának legnagyobb része még mindig a bankoknál van (6350 milliárd forint), ebből azonban már csak 1973 milliárd forint a lekötött, és 4377 milliárd forint a látra szóló betétek összege. Érdekesség, hogy 7 évvel ezelőtt (akkor lépett hatalomra az új, Fidesz-kormány) hasonló nagyságrendben tartották bankban a pénzüket az emberek (6191 milliárd forintot), azonban akkor csak 1485 milliárd forint állt látra szóló, és 4706 milliárd forint volt lekötött betétben. Vagyis azóta teljesen megfordult ez az arány. (2010 nyarán 9982 milliárd forint volt a lakossági megtakarítás készpénzben és bankbetében, ez 2017. június 30-án 12287 milliárd forint.)
De találhatunk egyéb érdekességeket is a számok között. Ismét kimagasló mértékben hízott a lakossági készpénzállomány. Június végén 4028 milliárd forint volt, ezzel újabb történelmi csúcsra járt, míg 7 évvel ezelőtt csak 2226 milliárd forint volt. Egyébként idén az első félévben a 110 milliárd forintos növekedéssel a készpénz az egyik dobogós, ugyanis ez a pénzügyi megtakarítás nőtt a lekötetlen betétek és az állampapírok után a legjobban. (Ez utóbbiakról még szólunk, ugyanis ott több minden is bezavar a számokba.)
A készpénzállomány megugrásáról már többször írtunk, az MNB szerint „elsősorban a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedésére vezethető vissza a kamatkörnyezet változása miatt”. Ugyanakkor a jegybank maga is elismerte, hogy egyedülálló az Európai Unióban a készpénztartás magas aránya a pénzeszközökön (a készpénz és a bankbetétek együttesén) belül a hazai háztartásoknál. Mi azért a lehetséges okok közé soroljuk a nagy fokú bizalmatlanságot, és nem lehet elmenni a korrupció, mint lehetséges ok mellett sem.
Kiemelkedően, 100 milliárd forinttal, 1908 milliárd forintra nőtt a lakossági devizabetétek állománya a friss megtakarításoknak köszönhetően fél év alatt, a lakosság egy része inkább ebben takarít meg. Noha több devizát (így eurót és svájci frankot) már csak alig néhány banknál lehet lekötni. Itt biztos nagy szerepet játszhatnak a külföldől hazautalt pénzek is.
Sok pénzt, 3855 milliárd forintot tart a lakosság hazai befektetési jegyekben (ezen felül 237 milliárdot külföldiben), ide azonban idén nem hoztak friss pénzt a megtakarítók. A befektetési alapok között azonban átcsoportosították a pénzüket. A pénzpiaci és a kötvényalapokból a kockázatosabb, és magasabb hozammal kecsegtető alapok felé áramlott a megtakarítás. A lakosságnak 3876 milliárd forintja van úgynevezett biztosítástechnikai tartalékban, ami élet és nyugdíjbiztosításokat, valamint pénztárakat takar. Itt főleg a pénztári befizetésekek köszönhetően hízott a vagyon.
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés a www.allampapir.hu alapján
Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakossági vagyon, MNB, megtakarítás, pénzügyi vagyon, készpénz, betét, befektetési jegy, kamat, állampapír
Nincs kamat? Ide tesszük a pénzünket
A befőttes üveg is megteszi.
Fotó: Bencze-Kiss Kata
Fotó: Bencze-Kiss Kata
A soha nem látott mélységben található betéti kamatok már el sem érik a megtakarítók ingerküszöbét, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy inkább le sem kötik a pénzüket. Ha pedig le sem kötik, jó lesz a párnaciha is. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikáiból az látszik, hogy idén a második negyedévben a lakosság látra szóló bankbetétben, készpénzben és állampapírban hizlalta a leginkább pénzügyi vagyonát.
Noha az MNB adatai azt mutatják, hogy folyószámlára és lekötetlen betéti számlára átlagosan 0,06 százalékot fizettek a bankok júniusban, inkább csak 0,01 százalékos ajánlatokkal találkozhatunk. 2 éven belüli lekötés esetén pedig a bankbetétek átlagkamata a statisztikák szerint 0,33 százalék. (A legjobb ajánlatokat a cikk végén táblázatba szedve találja, a bankok betéti kamatait forint, euró, dollár és svájci frank betétre pedig itt kalkulálhatja.) Valójában a 0,33 százalék már a jobb ajánlatok közé sorolható. Nem véletlen, hogy a lakosság pénzügyi megtakarításainak egyre kisebb részét tartja lekötött bankbetétben.
Az MNB friss számaiból az látszik, hogy a lakossági pénzügyi vagyonának legnagyobb része még mindig a bankoknál van (6350 milliárd forint), ebből azonban már csak 1973 milliárd forint a lekötött, és 4377 milliárd forint a látra szóló betétek összege. Érdekesség, hogy 7 évvel ezelőtt (akkor lépett hatalomra az új, Fidesz-kormány) hasonló nagyságrendben tartották bankban a pénzüket az emberek (6191 milliárd forintot), azonban akkor csak 1485 milliárd forint állt látra szóló, és 4706 milliárd forint volt lekötött betétben. Vagyis azóta teljesen megfordult ez az arány. (2010 nyarán 9982 milliárd forint volt a lakossági megtakarítás készpénzben és bankbetében, ez 2017. június 30-án 12287 milliárd forint.)
De találhatunk egyéb érdekességeket is a számok között. Ismét kimagasló mértékben hízott a lakossági készpénzállomány. Június végén 4028 milliárd forint volt, ezzel újabb történelmi csúcsra járt, míg 7 évvel ezelőtt csak 2226 milliárd forint volt. Egyébként idén az első félévben a 110 milliárd forintos növekedéssel a készpénz az egyik dobogós, ugyanis ez a pénzügyi megtakarítás nőtt a lekötetlen betétek és az állampapírok után a legjobban. (Ez utóbbiakról még szólunk, ugyanis ott több minden is bezavar a számokba.)
A készpénzállomány megugrásáról már többször írtunk, az MNB szerint „elsősorban a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedésére vezethető vissza a kamatkörnyezet változása miatt”. Ugyanakkor a jegybank maga is elismerte, hogy egyedülálló az Európai Unióban a készpénztartás magas aránya a pénzeszközökön (a készpénz és a bankbetétek együttesén) belül a hazai háztartásoknál. Mi azért a lehetséges okok közé soroljuk a nagy fokú bizalmatlanságot, és nem lehet elmenni a korrupció, mint lehetséges ok mellett sem.
Kiemelkedően, 100 milliárd forinttal, 1908 milliárd forintra nőtt a lakossági devizabetétek állománya a friss megtakarításoknak köszönhetően fél év alatt, a lakosság egy része inkább ebben takarít meg. Noha több devizát (így eurót és svájci frankot) már csak alig néhány banknál lehet lekötni. Itt biztos nagy szerepet játszhatnak a külföldől hazautalt pénzek is.
Ami tuti sláger, de mégsem annyira
A második negyedévben 118 milliárd forint, az első félévben összesen 385 milliárd forint friss megtakarítást öntött a lakosság állampapírba. Így összesen már 4565 milliárd forintot tart itt, ezzel ez egyértelműen az egyik legnépszerűbb megtakarítássá vált. Nem véletlenül, hiszen magasan a banki kamatok fölött fizet (Lásd a táblázatot a cikk végén!) Ugyanakkor az MNB számaiból jól látszik, hogy – mint korábban többször is megírtuk – nincs annyi állampapír az emberek kezében, mint amit az Államadósság Kezelő Központ állít. Még azt is érdemes hozzátenni, hogy ez a 4565 milliárd forint is kissé torzított adat, ha figyelembe vesszük, hogy a bankok hitellel is finanszíroztak állampapír-vásárlást a magasabb haszon reményében.Sok pénzt, 3855 milliárd forintot tart a lakosság hazai befektetési jegyekben (ezen felül 237 milliárdot külföldiben), ide azonban idén nem hoztak friss pénzt a megtakarítók. A befektetési alapok között azonban átcsoportosították a pénzüket. A pénzpiaci és a kötvényalapokból a kockázatosabb, és magasabb hozammal kecsegtető alapok felé áramlott a megtakarítás. A lakosságnak 3876 milliárd forintja van úgynevezett biztosítástechnikai tartalékban, ami élet és nyugdíjbiztosításokat, valamint pénztárakat takar. Itt főleg a pénztári befizetésekek köszönhetően hízott a vagyon.
Mekkora a vagyonunk?
Az MNB statisztikai adait nézve a lakosságnak 45963 milliárd forint a pénzügyi vagyona, amiből lejön a 8576 milliárd forintos hitelállománya, így a nettó pénzügyi vagyon 37386 milliárd forint. Mielőtt azonban elkezdünk osztani és átlagokat számolni, néhány adatot érdemes kivenni a nagy számsorból. Például a statisztikákban – uniós előírás miatt – a már régen államosított magánnyugdíjpénztári megtakarításból 2829 milliárd forint is fel van tüntetve a lakosság pénzügyi vagyonában (ezt ugyebár nyugodtan levonhatjuk), és nagy-nagy kétségeket támaszt az is, hogy a lakosság hazai és külföldi vállalatokban meglévő 13520 milliárd forintos részesedése valójában mennyi is lehet. (Gondoljunk a kft-k alaptőkéjnek kötelezően 3 millió forintra emelésére! Vajon több tízezer cégnél hányan fizették be a valóságban is az előrt összeget? És hogyan lehet értékelni a kormányközeli oligarchák cégvásárlásait?)A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.
A tartós betéti számlákra kínált friss kamatokat itt találja.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Top ajánlatok 5 millió forintra
Bank | 2 hónapra | Bank | 3 hónapra | Bank | 4 hónapra | Bank | 6 hónapra | Bank | 12 hónapra |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
OTP direkt | 0,20% | Budapest | 0,20% | Budapest* | 0,90% | Budapest | 0,10% | Budapest | 0,50% |
Budapest | 0,10% | MKB | 0,10% | OTP* | 0,30% | MKB | 0,10% | MKB | 0,10% |
Unicredit | 0,10% | Budapest | 0,10% | CIB | 0,03% | CIB | 0,03% |
*A bankba érkező új pénzre.
Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján
Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján
Jelenlegi lakossági állampapír kamatok
Állampapír neve | Futamidő | Éves kamat | Éves kamat számítása |
---|---|---|---|
Bónusz Magyar Államkötvény 2026/N | 9 év | 3,36% | 12 hónapos Dkj hozam + 2,75% |
Bónusz Magyar Államkötvény 2022/N | 5 év | 3,11% | 12 hónapos Dkj hozam + 2,50% |
Prémium Magyar Államkötvény 2022/J | 5 év | 3,80% | Infláció + 2,00% |
Bónusz Magyar Államkötvény 2020/Q | 3 év | 2,61% | 12 hónapos Dkj hozam + 2,00% |
Prémium Magyar Államkötvény 2020/K | 3 év | 3,55% | Infláció + 1,75% |
Kétéves Állampapír 2019/H1 | 2 év | 2,50% | 2017. április 3-tól |
Kamatozó Kincstárjegy | 1 év | 2,00% | 2017. febr. 13-tól |
Féléves Kincstárjegy | 6 hónap | 1,50% | 2017. febr. 13-tól |
Kincstári Takarékjegy Plusz | 1 év | 2,00% | 2017. febr. 14-től |
Kincstári Takarékjegy I. | 1 év | 1,75% | 2017. febr. 13-tól |
Kincstári Takarékjegy II. | 2 év | 2,25% | 2017. febr. 13-tól |
Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakossági vagyon, MNB, megtakarítás, pénzügyi vagyon, készpénz, betét, befektetési jegy, kamat, állampapír
Kapcsolódó anyagok
- 2018.03.29 - A bankok nem akarnak fizetni a pénzünkre
- 2018.02.23 - Mikor kapok végre nagyobb kamatot?
- 2018.01.19 - Kevesebbet adna az állam is a pénzünkre
- 2017.10.20 - Tudatlan a lakosság vagy óvatos?
- 2017.10.18 - Hogyan gyarapítható ma a pénz?
- 2017.10.06 - Ezrelékben sem mérhető már a kamat
- 2017.09.19 - Keményebb mínuszba taszította a kamatot az MNB
- 2017.09.12 - Szárnyalnak a banki nyereményjátékok
- 2017.09.11 - Elviszi az infláció a megtakarításunkat
- 2017.09.04 - Félmillió forint felett tiltott lehet a készpénzben fizetés
- 2017.09.04 - Siralmas számok a magyarokról
- 2017.08.14 - Nem is vesz annyi állampapírt a lakosság
- 2017.08.11 - Az inflációt sem hozták ezek a befektetések
- 2017.08.10 - Tíz trükk, amivel átverhet a bank
- 2017.08.07 - A tehetősebbek derűsebben látják a jövőt
- 2017.07.17 - Serényen takarékoskodik a magyar
- 2017.07.14 - Ha nem kockáztatsz, elpárolog a pénzed
- 2017.06.30 - Tényleg teljesen nulla lesz a kamat?
- 2017.06.21 - Készpénz: ez tényleg döbbenet!
- 2017.06.18 - Így csalnak a bankok a lakossági állampapírral
- 2017.05.15 - Lehullt a lepel: titokban mások veszik a lakossági állampapírt
- 2017.05.12 - Így veszít a pénzed az értékéből
- 2017.05.05 - Elviszi a pánik a pénzedet
- 2017.04.25 - Ez a befektetés lenyomta az állampapírt
- 2017.04.20 - Mutatjuk, mennyit fizetnek a bankok a pénzünkre
- 2016.11.17 - Újra mer eladósodni a magyar
- 2016.10.21 - Reálkamat? Ne is álmodjon róla!
- 2016.09.25 - A térségben a leggazdagabb a magyar lakosság
- 2016.09.12 - Már a tehetősebbek is a tartalékolásra hajtanak
- 2016.08.17 - A tartalékokat élik föl a családok?
- 2016.02.24 - Nőtt a társadalmi szakadék
- 2016.02.18 - Ahogy a lakosság tavaly gazdagodott
- 2014.08.12 - Hogyan szegényedik a magyar?
- 2013.07.17 - Hová tűnik a magyarok pénze?
További kapcsolódó anyagok