Az első félévben csökkenhet az építőipar árbevétele
2016. április 26.
A CSOK-nak köszönhetően nőhet idén a lakásépítések száma, ezzel a magánmegrendelések irányába mozdul el jelentősen az építőipar. Az építési-beruházási célú közmegrendelések visszaesése azonban sok céget elbizonytalanít. A növekedést egyik fő gátló tényezője a szakemberhiány – derül ki az ÉVOSZ felméréséből.
Tavaly folytatódott a lassú növekedés az építőiparban, az építőipari cégek kétharmada az értékesítés nettó árbevételének kismértékű bővüléséről számolt be – adta hírül az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Az ÉVOSZ a tagszervezetei és további, jelentős piaci szerepet betöltő építőipari vállalkozások bevonásával készített felmérése, amelyben mintegy 400 vállalkozás vett részt. Ezek túlnyomórészt Kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozások.
Mint kiderült, a növekedés az árbevétel-arányos jövedelmezőségben is jelentkezett, ez azonban a válaszadók több mint harmadánál a korábbi évekhez hasonlóan még mindig alacsony, 3 százalék alatti. Magasabb jövedelmezőség inkább a szakosodott, egy adott szakterületre fókuszáló szakcégek körében van. 2016 első félévében a cégek várakozása szerint az árbevétel 2015. első félévéhez képest várhatóan csökkenést, a szakcégeknél stagnálást hozhat. Ugyanakkor abban bíznak, hogy 2016 egészében a fizetőképes kereslet nőni fog, a közbeszerzéses megrendelések növekedni fognak, és a lakásépítés, -felújítás száma bővülni fog.
A szerződésállomány tekintetében nagy a szóródás a megkérdezett cégek között. Összességében a szerződésállomány kisebb visszaesését jelzik 2016-ban , mint a KSH legutóbbi mínusz 40 százalékos értéke. A cégek arra számítanak, hogy a kormány lakásépítést ösztönző Családi Otthonteremtő Kedvezmény programjának köszönhetően a magánmegrendelések aránya nővekedhet. Az építési-beruházási célú közmegrendelések visszaesése azonban sok céget elbizonytalanít.
A válaszadó cégek közel kétharmada (63 százalék) szerint az élőmunkához kapcsolható – az egyébként évek óta változatlan - adó- és járulékfizetési terhek mértéke a növekedés első számú akadálya. A második helyre került 56 százalékkal a szakemberhiány, és emögé szorul 50 százalékkal a megrendelések hiánya. A tisztességtelen verseny is sokakat, 38 százalékot zavar (szerintünk minden ágazatban – a szerk), ezzel ez is az egyik fő akadálya a növekedésnek.
Az elmúlt években beszűkült piac elfedte a szakemberhiányt, ami a termelésbővülés következtében felszínre tört. Ezt tükrözi, hogy a válaszadók több mint egyharmada nem rendelkezik kellő számú szakmunkással és az összetétel sem megfelelő. A felmérés során hiányszakmaként szinte minden építőipari szakmát megemlítettek, de leginkább az ács, a kőműves, a bádogos és a villanyszerelő szakmákat.
A felmérésben kitértek a kintlévőségek és az adminisztrációs költségek nagyságára is. A válaszadók szerint az adminisztrációs költségek nem csökkentek látványosan, és a jövőben sem számítanak pozitív változásra. A behajthatóságot a korábbi évekhez képest kedvezőbbnek ítélik, azzal együtt, hogy az üzleti partnerek átlagosan 17 százaléka késedelmesen fizet. Fontos, hogy a nemrég bevezetett 40 eurós behajtási költségátalány szabályai viszonylag hamar finomodtak – miszerint a kötelezetteknek csak akkor kell könyvelniük a behajtási költségátalány összegét, ha azt önszántukból megfizetik, vagy ha a jogosult azt az egyéves jogvesztő határidőn belül kéri tőle. Ez lényegesen egyszerűsíti a kintlévőségek adminisztrációját.
A cégek 80 százaléka jelezte, hogy tavaly erőforrásokat fordított a saját dolgozóinak továbbképzésére. 2016-ban a menedzsment fejlesztésére kívánnak még nagyobb hangsúlyt fektetni. A szakmunkáshiányt a középvezetők jobb felkészültségével is próbálják enyhíteni. A megkérdezett cégek több mint fele a létszám megtartásával kívánja folytatni tevékenységét. A létszám csökkentését elsősorban azok a vállalkozások tervezik, amelyek jövedelmezősége továbbra is alacsony szinten van, azaz 3 százalék alatti. A vállalkozások az elmúlt évben és 2016-ban is az inflációt meghaladó mértékben 5-6 százalékkal emelték a béreket és az egyéb juttatásokat, ám az ágazati átlagbér még így is 33 százalékkal marad el a versenyszférában lévő szinttől.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ÉVOSZ, építőipar, építés, építési vállalkozók, CSOK, beruházás, közbeszerzés
Nincs elég ács, kőműves, bádogos és villanyszerelő
Fotó: Bencze-Kiss Kata
Tavaly folytatódott a lassú növekedés az építőiparban, az építőipari cégek kétharmada az értékesítés nettó árbevételének kismértékű bővüléséről számolt be – adta hírül az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Az ÉVOSZ a tagszervezetei és további, jelentős piaci szerepet betöltő építőipari vállalkozások bevonásával készített felmérése, amelyben mintegy 400 vállalkozás vett részt. Ezek túlnyomórészt Kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozások.
Mint kiderült, a növekedés az árbevétel-arányos jövedelmezőségben is jelentkezett, ez azonban a válaszadók több mint harmadánál a korábbi évekhez hasonlóan még mindig alacsony, 3 százalék alatti. Magasabb jövedelmezőség inkább a szakosodott, egy adott szakterületre fókuszáló szakcégek körében van. 2016 első félévében a cégek várakozása szerint az árbevétel 2015. első félévéhez képest várhatóan csökkenést, a szakcégeknél stagnálást hozhat. Ugyanakkor abban bíznak, hogy 2016 egészében a fizetőképes kereslet nőni fog, a közbeszerzéses megrendelések növekedni fognak, és a lakásépítés, -felújítás száma bővülni fog.
A szerződésállomány tekintetében nagy a szóródás a megkérdezett cégek között. Összességében a szerződésállomány kisebb visszaesését jelzik 2016-ban , mint a KSH legutóbbi mínusz 40 százalékos értéke. A cégek arra számítanak, hogy a kormány lakásépítést ösztönző Családi Otthonteremtő Kedvezmény programjának köszönhetően a magánmegrendelések aránya nővekedhet. Az építési-beruházási célú közmegrendelések visszaesése azonban sok céget elbizonytalanít.
Ezért nem tudnak nőni a cégek
A válaszadó cégek közel kétharmada (63 százalék) szerint az élőmunkához kapcsolható – az egyébként évek óta változatlan - adó- és járulékfizetési terhek mértéke a növekedés első számú akadálya. A második helyre került 56 százalékkal a szakemberhiány, és emögé szorul 50 százalékkal a megrendelések hiánya. A tisztességtelen verseny is sokakat, 38 százalékot zavar (szerintünk minden ágazatban – a szerk), ezzel ez is az egyik fő akadálya a növekedésnek.
Az elmúlt években beszűkült piac elfedte a szakemberhiányt, ami a termelésbővülés következtében felszínre tört. Ezt tükrözi, hogy a válaszadók több mint egyharmada nem rendelkezik kellő számú szakmunkással és az összetétel sem megfelelő. A felmérés során hiányszakmaként szinte minden építőipari szakmát megemlítettek, de leginkább az ács, a kőműves, a bádogos és a villanyszerelő szakmákat.
Még mindig gond a késedelmes fizetés
A felmérésben kitértek a kintlévőségek és az adminisztrációs költségek nagyságára is. A válaszadók szerint az adminisztrációs költségek nem csökkentek látványosan, és a jövőben sem számítanak pozitív változásra. A behajthatóságot a korábbi évekhez képest kedvezőbbnek ítélik, azzal együtt, hogy az üzleti partnerek átlagosan 17 százaléka késedelmesen fizet. Fontos, hogy a nemrég bevezetett 40 eurós behajtási költségátalány szabályai viszonylag hamar finomodtak – miszerint a kötelezetteknek csak akkor kell könyvelniük a behajtási költségátalány összegét, ha azt önszántukból megfizetik, vagy ha a jogosult azt az egyéves jogvesztő határidőn belül kéri tőle. Ez lényegesen egyszerűsíti a kintlévőségek adminisztrációját.
A továbbképzés segíthet
A cégek 80 százaléka jelezte, hogy tavaly erőforrásokat fordított a saját dolgozóinak továbbképzésére. 2016-ban a menedzsment fejlesztésére kívánnak még nagyobb hangsúlyt fektetni. A szakmunkáshiányt a középvezetők jobb felkészültségével is próbálják enyhíteni. A megkérdezett cégek több mint fele a létszám megtartásával kívánja folytatni tevékenységét. A létszám csökkentését elsősorban azok a vállalkozások tervezik, amelyek jövedelmezősége továbbra is alacsony szinten van, azaz 3 százalék alatti. A vállalkozások az elmúlt évben és 2016-ban is az inflációt meghaladó mértékben 5-6 százalékkal emelték a béreket és az egyéb juttatásokat, ám az ágazati átlagbér még így is 33 százalékkal marad el a versenyszférában lévő szinttől.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ÉVOSZ, építőipar, építés, építési vállalkozók, CSOK, beruházás, közbeszerzés
Kapcsolódó anyagok
- 2018.08.23 - Ezért várnak ki a lakásépítésekkel
- 2018.04.20 - Az építőipar mentheti meg a gazdaságot?
- 2018.03.01 - Veszélyben a szakmunkások utánpótlása is
- 2018.02.21 - Építőipar: drasztikus áremelkedés, hatalmas szakemberhiány
- 2017.08.09 - Durva áremelkedés az építési piacon
- 2017.06.08 - Építőipar: több mint 12 százalékkal nőtt a minimális rezsióradíj
- 2017.05.05 - Még mindig veszélyes üzem az építőipar
- 2017.02.13 - Építőipar: csúnya visszaesés drágulással
- 2017.01.26 - Építőipar: pocsék volt a 2016-os év is
- 2016.11.08 - Házat épít? Így drágul a kötelező biztosítás miatt
- 2016.09.19 - Emelkedik a minimális rezsióradíj az építőiparban
- 2016.07.05 - A kormány nagy béremelési mutatványa
- 2016.06.13 - Egyelőre ennyit ér a kormány csókja
- 2016.05.09 - Sokan fáztak már rá a CSOK-ra
- 2016.04.29 - Milliókat hozhat a tájékozódás
- 2016.04.11 - A CSOK miatt elszálltak a telekárak
- 2016.04.08 - Mikor pukkad ki az ingatlanlufi?
- 2016.03.23 - Legyen ingatlanfejlesztő! Félmillió feletti négyzetméterárak jönnek
- 2016.02.26 - Építkezne? Ezt jó ha tudja
- 2015.12.17 - Kétségbeesetten kapkod a kormány?
- 2015.12.15 - Gutaütést is hozhat az áfacsökkentés
- 2014.12.09 - ÉVOSZ: olcsóbb lakáshitel kellene!
- 2014.06.05 - Építési csomag a kormánynak
- 2014.02.27 - Emelkedő rezsi is akad
További kapcsolódó anyagok