Egyelőre a cégtulajdonosok élnek leginkább a lehetőséggel

Nesze neked, céges hiteltörlesztés!

A többség azt ihatja meg, amit kínálnak
2014. szeptember 30. Bár a nyáron tovább bővült azoknak a köre, akik munkáltatójuktól törlesztési támogatást kaphatnak, információink szerint még mindig nem igazán használják ki ezt a lehetőséget. Leginkább a kisebb cégtulajdonosok adnak maguknak ilyen támogatást. Egyes felmérések szerint a béren kívüli juttatások közben visszaestek, bár mintha kedvező fejlemények is feltűnnének.

Már az idén év elején óriási nyilvánosságot kapott: az adótörvényben lehetővé tették, hogy a cégek adómentesen hozzájárulhassanak dolgozóik hiteltörlesztéséhez.  Később azután kiderült, nem eszik olyan forrón, hiszen a rendelkezés alkalmazásához még számos pontot tisztázni kell. Bár egyes becslések szerint akár 2,5 millióan lehetnek, akik erre a lehetőségre vártak, a szaktárca által eredetileg kidolgozott tervezet inkább csak a saját céggel rendelkező tehetősebbeknek kedvezett. Azóta jelentősen változott a szabályozás, de úgy tűnik, leginkább még mindig szinte kizárólag a cégtulajdonosok adnak maguknak ilyen támogatást. Annak ellenére, hogy július végétől а lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes abban az esetben is, ha azt olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja а munkáltató, amelynek a felhasználásával megszerzett lakás а támogatás folyósításakor már nincs а munkavállaló tulajdonában. Az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészült azzal, hogy ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolására a magánszemély nyilatkozata is elfogadható.

Szakértők szerint a törlesztés céges támogatásának vonzerejét nagybank csökkenthette az is, hogy az adósok most már inkább az állami mentőcsomagban bíznak. Ennek a lehetőségnek a bevezetése idején ugyanis még teljesen valószínűtlennek tűnt egy generális állami intézkedés. Az sem ösztönzi a munkavállalókat arra, hogy cégüktől (amelynek ez jókora bürokratikus terhet, sőt felelősségvállalást is jelent) követeljék a hiteltámogatást, hogy folyamatosan 25-50 százalékkal csökkenő törlesztőkről esik szó. Így inkább azt gondolják, hogy elteszik az Erzsébet utalványt és a SZÉP-kártyát, a havonta fizetendő részleteket pedig csökkentse az állam.
Törlesztési támogatást meglévő, sőt leendő hitelük fizetéséhez is kérhetnek a munkavállalók cafeteria keretük terhére (a cafeteriára vonatkozó szabályoknak itt nézhet utána). Feltéve persze, ha a cég lehetővé teszi ennek a választását, vagyis felveszi a törlesztési támogatást arra a palettára, aminek az tulajdonképpen nem is része (nem vonatkozik rá az évi félmillió forintos korlát). Nagyon fontos szempont (amire a cégek ilyen jellegű igényeire külön üzletágat is kialakító OTP is már az idén számít), hogy a juttatásokat nem havi, hanem éves bontásban kell nézni. Ez azt jelenti, hogy akár az utolsó negyedévben is adható a törlesztéshez segítség, illetve akár teljes egészében kifizethető az ötmillió forint alatti hitel.

Ismét teret nyer az egészség?


A „normál” (vagyis nem cégtulajdonos vagy felső menedzser) munkavállalók számára nem túl bíztató, hogy  – mint az a K&H kis- és középvállalatok körében végzett kutatásából kiderült – igen alacsony a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A cégek csupán 44 százaléka tervezi, hogy 2015-ben valamilyen béren kívüli juttatást nyújt dolgozóinak. (A válság előtt ez az arány még meghaladta a kétharmadot, de az eddigi mélypont sem volt sokkal alacsonyabb a mostaninál.) Nem mellékes viszont, hogy a cafeteriát nyújtó vállalkozások közül az ipari, építőipari cégek dolgozói számíthatnak a legnagyobb (56 százalék) arányban béren kívüli juttatásra, ami jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben a szolgáltató szektornál nagymértékben, 46-ról 36 százalékra csökkent a béren kívüli juttatásban gondolkodó vállalkozások aránya.

A Cafeteria Trend a nyár végén felmérte, mely juttatások a legnépszerűbbek a cégek és a munkavállalók körében.  Sokatmondó, hogy a tízes toplistára egyáltalán nem került fel a törlesztési támogatás (azt a K&H kutatásában sem említették meg). A lista elején azonban kedvezőnek értékelhető változás következett be. Az évekig első helyen szereplő étkezést két éve megelőzte az egészségmegőrzés, majd újra az étkezés került előre, de 2014-ben – állapította meg a szakértő – újra sokat erősödött az „egészség” pozíciója.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok