Megmutatjuk, mi befolyásolhatja a hitelterhek alakulását

Nesze neked, átláthatóság!

Fotó: Azénpénzem
2015. február 25. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fair bankolásról szóló, már februártól hatályos rendelkezése alapján meghatározta, miként változhatnak a hitelek kamatai, felárai. Még csak a különböző megoldásokat ismerhetjük meg, de a jövő héten már a konkrét mértékek is megjelennek. Arról azonban, hogy az átlagos hitelesek számára minden átlátható és áttekinthető lenne, aligha beszélhetünk.

Az adósokat – valószínűleg az elszabadult devizaárfolyam miatt ért sokk hatására – az utóbbi időben a korábbinál sokkal jobban foglalkoztatja, hogy miért és milyen mértékben nőhetnek majd havi hitelterheik. Az ígéretek szerint februártól már minden rendben van ezen a téren. Életbe léptek ugyanis a fair bankolásról szóló szabályok, amelyek a kormányzati nyilatkozatok szerint abszolút biztonságot adnak az adósoknak.  Amellett, hogy persze abszolút biztonság soha sincs; ebben (sem) szabad csupán a mesékben hinni. A referenciás (irányadó kamathoz kötött) kölcsönök törlesztője akár havonta – a jelzett futamidő után – változhat.

ÁKK: állampapír referenciahozam 3 és 5 éves futamidőkön

BIRS
: Budapesti bankközi kamatswap fixing 3, 4 és 5 éves futamidőkön. Kifejezi, hogy milyen áron tudja a hitelező változó kamatozású forint forrását fix kamatozásúra cserélni

IRS
: deviza bankközi kamatswap fixing 3, 4 és 5 éves futamidőkön (CHF, EUR, JPY). Kifejezi, hogy milyen áron tudja a hitelező változó kamatozású deviza forrását fix kamatozásúra cserélni

CCIRS
: Két devizás kamatswap, azt mutatja, hogy mekkora felárat kell fizetnie a bankoknak, ha egy adott futamidőre forintot devizára cserélnek. CHF-EUR-JPY devizakosár alapján, középtávú futamidőkre súlyozott átlag forinttal szemben
Ami pedig az átláthatóságot illeti: annak mértékét ítélje meg mindenki maga a jegybanki tájékoztatás alapján készített, mellékelt táblázatból! (A mutatók a bankok javaslata alapján készültek.) Az átlagos adósok számára nyilvánvalóan ismeretlen a BIRS vagy például a CCIRS fogalma. Aligha érti meg akkor sem, ha elolvassa a leírt tájékoztatást (lásd keretesünket). Miközben egyértelműen sikerült elérni, hogy a bankok ne változtathassanak kényük-kedvük szerint a feltételeken, a hitelfelvevők mégsem érezhetik minden ismeret birtokában magukat. Ennek oka pedig véleményünk szerint elsősorban a magyar pénzügyi kultúra alacsony szintje, de nem elhanyagolható az sem, hogy hosszabb távon a dühödt és túlhajszolt szabályozás is többet árthat, mint amennyit használ.

A piac már további kamatesést jelez


Az élet ugyanis bonyolult (bár sokan szeretnék, ha nem így lenne), a több évtizedes törlesztési időszak alatt pedig – mint azt keserűen megtapasztalhattuk – sok minden történhet. A legjobb szándék esetében (ami kétségtelenül fennáll) sem lehet előre kivédeni minden hatást. (Volt egyszer egy fix három százalékos kamatozású lakáshitel, amibe a rendszerváltást követően keményen bele kellett nyúlni, de a mostani „adósmentő” törvények is olyan precedenst teremthettek a jövőre, ami legalábbis elgondolkodtató.)

A legnagyobb veszélynek azonban jelenleg azt tartjuk, hogy minden kormányzati nyilatkozat úgy állítja be, mintha az adósok csak a teljes futamidőre vagy hosszú évekre fixált kamattal vehetnének fel hitelt. Mindenképpen érdemes megtanulni: a hitelek kamata a referenciakamattal változik, annak futamidejéhez igazodva. Az irányadó kamatok alakulása pedig az elmúlt hét évben igen csak változatos volt.

Most úgy tűnik, hogy a lehető legjobb úton haladnak a kamatok (legalábbis a hitelesek számára, a betétesek erről nyilván másképp vélekednek). Az MNB kedden nem változtatott az alapkamaton, de éppen ez volt az a nap, amikor nagyon hosszú idő óta először a hosszabb futamidőre szóló bankközi kamatláb (Bubor) a rövidebb futamidejű alá szállt. Még ha egyetlen századpontról is van szó. Mintha tehát már a levegőben lógna a további kamatcsökkentés. Annak egyébként éppen az szab határt, amit minden adósságot vállalónak nem árt szem előtt tartania: komoly (akár a magyarországi eseményektől függetlenül bekövetkező) piaci gondok esetén a pénzpiaci kamatok gyorsan meglódulhatnak. Ez pedig most már akkor is hathat a törlesztőkre, ha az alapkamatot közben nem emeli a jegybank.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát


Kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók

Kamatváltoztatási mutatókAddicionális (költségekkel kiegészített) mutató
ForintFix kamatlábƒ–
Ötéves állampapírpiaci referenciahozam (ÁKK) változása szorozva 1,25-telƒ–
Budapesti bankközi kamatswap fixing (BIRS) változásaBIRS + a banktól független működési költségek változása
Állampapírpiaci referenciahozam (ÁKK) változásaÁKK + a banktól független működési költségek változása
DevizaFix kamatlábƒ–
Deviza bankközi kamatswap fixing + két devizás kamatswap-felár (IRS + CCIRS) változásaIRS + CCIRS + a banktól független működési költségek változása
Kamatfelár-változtatási mutatókAddicionális (költségekkel kiegészített) mutató
ForintFix felár
Ötéves állampapírpiaci referenciahozam (ÁKK) változása szorozva 0,25-tel
Banktól független működési költségek változása
Állampapírpiaci referenciahozam – Budapesti bankközi kamatswap fixing (ÁKK -BIRS) változásaÁKK-BIRS + banktól független működési költségek változása 
DevizaFix felár
Állampapírpiaci referenciahozam - Budapesti kamatswap fixing + két devizás kamatswap-felár (ÁKK-BIRS-CCIRS) változásaÁKK-BIRS-CCIRS + banktól független működési költségek változása 
Két devizás kamatswap-felár (CCIRS) változásaCCIRS+ banktól független működési költségek változása 


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok