Nem a pénztárakat, az ügyfeleket kellene átnevelni

Nemzeti lakásvásárlói klub készül?

Vajon kit akarnak kényeztetni?
Fotó: Azénpénzem

2016. január 19. A lakás-takarékszövetkezetek konkurenciájának megteremtését ígérte Rogán Antal, akit valószínűleg nem zavar, hogy ilyen állat pedig nincs. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által felvázolt Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) így elsőre leginkább egy vásárlói klubra hajaz. A lakástakarékpénztárakért (ilyenek működnek nálunk) mindenesetre már elkezdhetünk aggódni.

A lakás-takarékszövetkezetekben mintegy egymillió embernek van megtakarítása, a kormány ezt évi 50 milliárd forinttal támogatja, gond viszont, hogy ezekből a megtakarításokból nem épülnek lakások – mondta el hétfői háttérbeszélgetésén Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az MTI tudósítása szerint. A miniszternek, de a sajtóban senkinek sem jutott eszébe, hogy Magyarországon a megnevezett forma nem létezik.

Az eltérés nem csak elméleti. Míg ugyanis a szövetkezeti forma a tagok tulajdonában van, a lakástakarékpénztárak a 1996. évi CXIII. törvény alapján szakosított hitelintézetek. Létrehozásukkor a mintát a német rendszerű előtakarékosság adta. Most ezt „hangolnák át” angolszászra. A Rogán által Nemzeti Otthonteremtési Közösségnek (NOK), de szövetkezetnek is nevezett új megoldás létrehozását a miniszter még azzal indokolta, hogy versenytársat támasszanak a lakástakarékoknak. Azoknak, amelyek között most is működik a verseny. Ráadásul éppen mostanában lángolt fel igazán a lakástakarékok iránti igény. (Nehéz nem arra gondolni, hogyaz állam éppen emiatt vetett szemet erre a területre.)

Az állami támogatás mértéke alakítható

Talán itt is egy olyan unortodox lépésről lehet szó, ami valójában éppen az ellenkezőjét jelenti. Vagyis: verseny helyett a terep inkább állami „homokozóvá” válik majd. A NOK-ről eddig azt sikerült megtudni, hogy azoknak, akik belépnek az otthonteremtési közösségbe (közösségekbe?), és ott megtakarítanak, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk. Rogán arról beszélt, hogy például egy 1000 tagú szövetkezet esetében biztosítania kellene, hogy évente 100 új lakást hozzanak létre a tagoknak. Ez pedig erősen emlékeztet a vásárlói klubok rendszerére (ott sorsolással, de a különböző vállalások révén kialakított pontrendszer révén kaphatnak lakást a szerencsések – a többiek pénzéből.)

Az is kiderült, hogy az otthonteremtési közösségről egy hónapos társadalmi vitát terveznek, parlamenti döntés pedig március közepén várható róla (a várhatóan hamar megszülető etőterjesztésből nyilván további részletekre derül majd fény), az érdemi működés pedig jövőre indulhat el. A NOK mindesetre az ígéret szerint kapna állami támogatást. Kérdés persze, hogy közben mi lesz a lakástakarékok támogatásával. A miniszter ugyan azt állította, hogy a meglévő szerződésekhez nem nyúlnak, és az állami támogatás is „folyamatos” lesz, de utóbbi mértékét akármikor lehet módosítani.

Ahogy az történt például az önkéntes egyéni nyugdíjtakarékosság esetében, ahol a korábbi 30 százalékos támogatást 20 százalékra vágták vissza. A lakás előtakarékosságra (lakástakarékra) jelenleg a megtakarítási időszakban – ami legfeljebb tíz év – az éves betétbefizetések után 30 százalékos, de maximum évi 72 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatás jár. A felhasználás pedig (mintha Rogán ezzel sem lenne teljesen tisztában) igen sokoldalú. A pénzt lehet fordítani lakásvásárlásra, felújításra, bővítésre, hitelkiváltásra.

A lakástakarékokon számon kérni az új lakások építésének csekélységét, meglehetősen furcsa dolog. Már csak azért is, mert a tagok döntése, hogy a lakáscélon belül mire fordítják összekuporgatott pénzüket. Tehát nem a pénztárakat, az ügyfeleket kellene átnevelni – alighanem most éppen ezzel próbálkozik a kormányzat.

Lakáshiány márpedig nincs

A magyarországi meglévő lakásvagyon állapota alapján pedig nagyon is fontos cél a korszerűsítés. Az FHB korábban konkrét adatokkal is szolgált: a lakóépületek több mint 60 százaléka 1980. előtt épült, és csupán 10 százalék fiatalabb 15 évesnél. Majdnem minden ötödik családi házat kályhával fűtenek. Ezekből a számokból pedig az is érzékelhető, hogy a lakásvagyonnak csak a töredéke felelhet meg a korszerű energetikai követelményeknek. Egyszerűbb felújításokkal 15-70 százalékkal is csökkenthetők a rezsiköltségek a családi házaknál, ami éves szinten 100-400 ezer forint megtakarítást hoz – mutatták ki 25 családi háznál a gyakorlati tapasztalatok alapján.

A KSH-nak a népszámlálás (ez 2011-ben volt) alapján felvázolt lakásállományi adataiból azt is ki lehetett számolni, hogy félmillió feletti az üresen álló lakóingatlanok száma. Már tulajdonképpen közhely, hogy Magyarországon nem lakáshiány van (amin ugye az újak építésével kellene, illetve lehetne segíteni), hanem a minőségi összetétel a gond. Azon pedig a lakástakarék tud segíteni. Persze akkor, ha a rászorultaknak van elegendő pénzük, hogy spórolással kihasználhassák az állami támogatást.

Bővebben a lakás-takarékpénztárakról itt olvashat

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakástakarék, lakástakarék-pénztár, állami támogatás, lakásvásárlás, felújítás, lakáscélú megtakarítás