Újabb bank hajt végre teljes kártyacserét

Nem véletlenül hasít az érintéses fizetés

2017. június 15. A kártyás vásárlások közel kétharmada már érintéses – tette közzé statisztikái alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez aligha meglepő, ha belegondolunk: egyre több bank csak érintéses plasztikot ad. A CIB ügyfeleinél most indul a csere.

Holnap indul a CIB-nél a kártyák korlátozása, amit a bank ügyfeleinek a bosszúság elkerülése érdekében fontos szem előtt tartaniuk. Több kérdést kaptunk azzal kapcsolatban (úgy látszik, sokan nem bukkantak rá az erről tájékoztató oldalra), hogy a bank mit tesz a meglévő kártyákkal a továbbiakban. A lényeg: ha valakinek jelenlegi bankkártyája 2017. augusztus és 2018. augusztus között jár le, akkor a lejáratkor, megújításként cserélik azt érintősre. A későbbi időpontig érvényes plasztikokat a lejárati évtől függetlenül, a bankkártyán jelzett lejárati hónapban cserélik. Jövőre tehát már a CIB-nél csak érintős plasztikok lesznek. Több bank már tavaly „kikényszerítette” ezt a cserét.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy lassan egyeduralkodóvá válhat az érintéses kártyás fizetés. Az MNB közleményben jelezte, hogy a vásárlások 63 százaléka történt az új technológia használatával, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette. Az érintéses tranzakciók számának bővülése mintegy 80 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

Csökkent a károk összege


A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma meghaladta a 8,9 millió darabot, amiből a betéti kártyák száma 7,6 millió darab volt. Az érintőkártyák száma a 2016 végéhez viszonyítva több mint 5 százalékos emelkedés eredményeként elérte az 5,9 millió darabot, azaz az összes kártya kétharmada rendelkezik ezzel a funkcióval.

A paypass kártyák biztonsága miatt sokan aggódtak. Akad olyan webshop (például az Amazon), amelyen lehet vásárolni az érintős kártyákról lelopott információkkal. Mint az Azénpénzem.hu a bankoktól korábban megtudta: a vásárlást pedig akkor is ráterhelik a kártyára, ha a csaló hamis nevet adott meg, de az esetleges kárt nem az ügyfél, hanem a kártyakibocsátó állja.

Az MNB most a félelmeket és rémhíreket is cáfolva tudatta, hogy „biztonságosabbá vált a fizetési kártyás rendszer”. A hazai kibocsátású kártyákkal elkövetett visszaélések száma ugyan 2 százalékkal nőtt (amit azért nagy megugrásnak aligha lehetne nevezni), az okozott kár értéke viszont még csökkent is.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok