Újabb pert indított sikeresen az ügyészség
2021. április 19.
Az ügyészség ismét sikeresen perelt az egyik országos franchise-hálózathoz tartozó ingatlanközvetítő gyakorlata miatt. Annak, aki lakása eladását fontolgatja, mindenképpen célszerű tisztában lennie a szabályokkal, ha nem akarja, hogy átverjék.
A lakáspiacról – szokás szerint – egymásnak homlokegyenest is eltérő hírek jelennek meg (míg a Duna House kétszámjegyű drágulást vár idén, az Ingatlan.com szerint az erős első negyedév után inkább visszarendeződés jön). Az azonban egészen biztos, hogy a járvány csitulásával, a legalább részleges nyitásokkal a tulajdonosoknak az ingatlancserékhez is több kedvük lehet. Az Azénpénzem.hu-hoz érkezett jelzések szerint már lelkesen dobálják a postaládákba a lakáskereső cetliket.
Az ilyen megkeresések sokszor kézzel írtnak tűnnek (a gyakorlottabb szem azért nem ritkán látja a sokszorosítás nyomait), a szövegben pedig kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a „feladó” magának keres ingatlant. Mindezzel együtt az általános, hogy ingatlanközvetítők próbálják így értékesítési palettájukat bővíteni. Egyértelműen alulárazott ingatlanokat keresnek. Mindenki számára kulcskérdés lehet, hogy mennyiért próbálja eladni lakását.
Néhány alapadat megadása után a DH Saccoló használatával bárki megállapíthatja, hogy saját vagy éppen kinézett lakása mennyit ér. A Duna House (DH) ígérete szerint a tranzakciókból nyert adatok és mesterséges intelligencia segítségével ad iránymutatást. Ezzel az aktussal azonban persze már azonnal egy ingatlanközvetítő ölelő karjába kerülhet a lakástulajdonos.
Legutóbb az egyik országos franchise-hálózathoz tartozó ingatlanközvetítő gyakorlata miatt léptek fel. Az ügyészség ismét nyomatékosította (korábban már írtunk hasonló eljárásukról) az ingatlanközvetítés célja az ingatlan sikeres értékesítése vagy bérbeadása, ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán hirdeti az ingatlant, és csak érdeklődőket, potenciális vevőket hoz, azzal még nem teljesítette a szerződést. Jutalékra nem tarthat igényt addig, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Tisztességtelen tehát, ha az ingatlanközvetítő a sikertől függetlenül kéri a jutalékát, annak ellenére, hogy megfelelő vevőt vagy bérlőt ténylegesen nem közvetít.
Tisztességtelen a kizárólagos szerződésekhez valamiféle átalánytérítést (a többletszolgáltatások „rendelkezésre tartásának” díja, a felmerülő „esetleges” költségek fedezetéről rendelkező kikötés) kapcsolni. A bíróság ítélete szerint tisztességtelen az eladót akkor is díjfizetésre kötelezni, ha a vételi ajánlat nem elfogadható számára. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása esetén a bánatpénzből vagy a visszajáró foglalóból az ingatlanközvetítő részesedése az ügyészség szerint „indokolatlan, és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes”.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, ingatlanközvetítő, lakáseladás, ügyészség, per, értékbecslés
Nem tehet meg bármit az ingatlanközvetítő!
Fotó: Azénpénzem
A lakáspiacról – szokás szerint – egymásnak homlokegyenest is eltérő hírek jelennek meg (míg a Duna House kétszámjegyű drágulást vár idén, az Ingatlan.com szerint az erős első negyedév után inkább visszarendeződés jön). Az azonban egészen biztos, hogy a járvány csitulásával, a legalább részleges nyitásokkal a tulajdonosoknak az ingatlancserékhez is több kedvük lehet. Az Azénpénzem.hu-hoz érkezett jelzések szerint már lelkesen dobálják a postaládákba a lakáskereső cetliket.
Az ilyen megkeresések sokszor kézzel írtnak tűnnek (a gyakorlottabb szem azért nem ritkán látja a sokszorosítás nyomait), a szövegben pedig kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a „feladó” magának keres ingatlant. Mindezzel együtt az általános, hogy ingatlanközvetítők próbálják így értékesítési palettájukat bővíteni. Egyértelműen alulárazott ingatlanokat keresnek. Mindenki számára kulcskérdés lehet, hogy mennyiért próbálja eladni lakását.
Még nem jött el az értékbecslés új kora
Másfél hónapja jelent meg a Magyar Közlönyben a Pénzügyminisztérium rendelete az ingatlanok egyszerűsített értékbecslésének szabályairól. Varga Mihály pénzügyminiszter azt ígérte, hogy a jelzáloghitelek harmadát ennek alapján nyújtják majd a bankok, 30-50 ezer forintot spórolva az ügyfeleknek. A bankok viszont – derítette ki a Napi.hu – nem alkalmazzák ezt a módszert. Még a Takarékbank is csak teszteli saját az automata értékbecslő rendszerét, éles üzemben még nem alkalmazza. A cikk megjelenését követően a Magyar Bankszövetség jelezte, hamarosan már nemcsak a felülvizsgálatnál, hanem számos új jelzáloghitel-kihelyezés esetében is alkalmazzák majd a hitelintézetek a statisztikai alapú értékbecslés módszerét.Néhány alapadat megadása után a DH Saccoló használatával bárki megállapíthatja, hogy saját vagy éppen kinézett lakása mennyit ér. A Duna House (DH) ígérete szerint a tranzakciókból nyert adatok és mesterséges intelligencia segítségével ad iránymutatást. Ezzel az aktussal azonban persze már azonnal egy ingatlanközvetítő ölelő karjába kerülhet a lakástulajdonos.
Újra és újra fellángolnak a viták
A közvetítőket egyébként is szinte lehetetlen megkerülni. Erről nem csak a bedobott cetlik, a nyomozások (értesültünk olyanról, hogy a szomszédokat kérdezgették, nem tudnak-e eladó lakásról), a saját hirdetések után özönlő telefonok is gondoskodnak. Újra és újra fellángolnak viszont a viták, mit tehet meg az ingatlanközvetítő, mit nem, és mikor kell a szolgálataiért fizetni. Az ügyészség ilyen ügyekben már nem egyszer perelt a fogyasztók érdekében.Legutóbb az egyik országos franchise-hálózathoz tartozó ingatlanközvetítő gyakorlata miatt léptek fel. Az ügyészség ismét nyomatékosította (korábban már írtunk hasonló eljárásukról) az ingatlanközvetítés célja az ingatlan sikeres értékesítése vagy bérbeadása, ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán hirdeti az ingatlant, és csak érdeklődőket, potenciális vevőket hoz, azzal még nem teljesítette a szerződést. Jutalékra nem tarthat igényt addig, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Tisztességtelen tehát, ha az ingatlanközvetítő a sikertől függetlenül kéri a jutalékát, annak ellenére, hogy megfelelő vevőt vagy bérlőt ténylegesen nem közvetít.
Tisztességtelen a kizárólagos szerződésekhez valamiféle átalánytérítést (a többletszolgáltatások „rendelkezésre tartásának” díja, a felmerülő „esetleges” költségek fedezetéről rendelkező kikötés) kapcsolni. A bíróság ítélete szerint tisztességtelen az eladót akkor is díjfizetésre kötelezni, ha a vételi ajánlat nem elfogadható számára. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása esetén a bánatpénzből vagy a visszajáró foglalóból az ingatlanközvetítő részesedése az ügyészség szerint „indokolatlan, és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes”.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, ingatlanközvetítő, lakáseladás, ügyészség, per, értékbecslés
Kapcsolódó anyagok
- 2021.10.20 - Kiszámolták: már nem olyan jó befektetés a lakás
- 2021.08.30 - Csak óvatosan a lakásszerződésekkel!
- 2021.05.25 - Kiderült, hol, miként hatott a járvány a lakáspiacra
- 2021.05.07 - Kiderült, pontosan mi történt az ingatlanpiacon
- 2021.04.29 - Stagnálnak a lakásbérleti díjak
- 2021.04.14 - Idén inkább csökkennek majd a lakásárak
- 2021.04.14 - Nagyot drágulhat a lakásfelújítás
- 2021.04.12 - Duna House: kétszámjegyű lakásdrágulás jöhet
- 2020.11.26 - Kíváncsi, mennyit ér a lakása? Most gyorsan és ingyenesen megtudhatja!
- 2019.10.11 - Lakáseladás: ez a gond a közvetítőkkel
- 2019.04.03 - Mire van joga az ingatlanközvetítőnek?
További kapcsolódó anyagok