A Kúria a devizahiteles ellen döntött

Nem tartalmazta a szerződés a kölcsön összegét, de sebaj

2019. február 19. Még az „adósmentő” törvények előtt jogerősen egy devizahiteles javára döntött a bíróság. A szerződést semmissé nyilvánították, mert abban nem szerepelt a kölcsön konkrét összege. A bank nem nyugodott bele a döntésbe, hosszas eljárás után most a Kúria neki adott igazat.

A Kúria ma az erről kiadott tájékoztatás szerint „nem tipikus” devizás perben hozott határozatot. Az előzményi perben 2014. előtt (tehát még nem az „adósmentő” törvények hatálya alatt) meghozott jogerős ítélet a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg. Elsősorban azért jutottak erre, mert a kölcsön konkrét összegét a szerződés nem tartalmazta.

A bank nem nyugodott bele a döntésbe, a Kúriához most került perben a szerződés érvényessé nyilvánítását kérte. Az adósok amellett, hogy persze ennek elutasítását kérték, még viszontkeresetet is előterjesztettek, és érvénytelenségi kifogásuk is volt. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére érvényessé nyilvánította a szerződést, és meghatározta a kölcsön összegét. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az alperesek ezután felülvizsgálati kérelmet terjesztettek be. Érvelésük szerint az előzményi perben hozott ítéletből következően a szerződés nem jött létre, így érvényessé nyilvánításának nincs helye. Szerintük az eljárt bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, hogy a szerződés több rendelkezése jogszabálysértő a kamat és a törlesztők meghatározásának módja miatt, illetve tisztességtelen, mivel az adósok nem kaptak az árfolyamkockázatról tisztességes tájékoztatást.

Nem is foglalkoztak érdemben az adósok érveivel

A Kúriát sem hatották meg ezek az érvek. A banknak kedvező jogerős ítéletet ugyanis hatályában fenntartotta. Mint az ítéletben rámutattak: a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összege tárgyában a felek között az akarategység a szerződés megkötésekor, folyósításakor fennállt. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A fogyasztó alperesek igényének megfelelően a 22 millió forintnyi kölcsönt a bank folyósította, azt a fogyasztók a folyósításkor nem kifogásolták.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előzményi per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek a perben eljárt bíróságok, figyelemmel a 6/2013. Polgári jogegységi határozat 4. pontjában kifejtettekre is, amely szerint deviza alapú kölcsönszerződések esetén - különösen formai hiányosság esetén (ilyen hiányosság az adott tényállás mellett a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya) - a szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határozni.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek a Kúria szerint vagy azért nem voltak érdemben vizsgálhatóak, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek. Felhozták még, hogy némely hivatkozást az adósok késve, a törvényben megállapított határidőn túl terjesztettek elő.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, devizaadós, per, Kúria, semmisség