A jegybank úgy tudja, a problémákat döntően sikerült elhárítani

Nem panaszkodnak elegen a Takarékbankra?

2019. november 8. A Takarékbank informatikai átállása miatt a bankcsoport ügyfeleinek mindössze töredéke fordult panasszal az Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) – tudatta a jegybank. Közleményükből elég meglepő módon az derül ki, hogy aki bírálja a történeteket, veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer stabilitását.

Miközben a Takarékbank arról tájékoztatott, hogy a bankszünetet követően sikeresen lezárult a fúziókat kísérő informatikai átállás, sok ügyfél a bank honlapján is netbanki akadozásról szóló üzenetet találhatott. A problémák pedig – mint az Azénpénzem.hu több olvasója is jelezte – mára sem szűntek meg.

Igazán sok kifogással a 24.hu találkozott a postások körében. Mint a portál megírta, nem szűnik a Magyar Postánál dolgozók panaszözöne Facebook-csoportjukban, sokan ugyanis még mindig nem férnek hozzá pénzükhöz a Takarékbank informatikai fejlesztései, illetve a netbank döcögése miatt. Többen a cikk szerint azt teszik szóvá közülük, hogy nemcsak ők vezetik a Takarékbanknál a számlájukat, hanem erre vették rá az ismerőseiket, és – felsőbb utasításra – igyekeztek rábeszélni a posta ügyfeleit is, ami pedig most „nagyon kínos”. (Érdemes elolvasni a konkrét eseteket is tartalmazó írást.)

Nyilvánvalóan a 24.hu által leírtak miatt tartotta szükségesnek az MNB is, hogy megszólaljon az ügyben. Ez véleményünk szerint meglehetősen szokatlanra sikerült. A jegybanki közlemény szerint ugyanis: „a Takarékcsoport összességében mintegy 1,1 millió ügyféllel rendelkezik. Az MNB Ügyfélszolgálatához az elmúlt egy hétben összesen 40 db – 10 db e-mailes és 30 db telefonos – ügyfélmegkeresés érkezett az informatikai átállással kapcsolatos panaszok kapcsán. Ez a bankcsoport összes ügyfelének mindössze 0,0036 százalékát jelenti”.
A jegybanki közlés alapján mindenkinek az tanácsolható, hogy ha takarékos ügyfélként gondjai adódnak, erről nyújtson be hivatalos panaszt (a veszekedés, anyázás, sima telefonálgatás nem elég).
Amellett, hogy már az elég meglepő, hogy miért a jegybank várja a takarékos ügyfelek panaszait, más furcsaság is akad az MNB kommunikációjában. A szövegből ugyanis mintha az derülne ki, hogy aki bírálja a Takarékbanknál történeteket, az veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer stabilitását. Mint a jegybank (többször is) hangsúlyozza: „célszerű, hogy a történteket minden érintett szereplő tárgyilagosan és objektíven, a pénzügyi rendszer stabilitását szem előtt tartva értékelje”.

A Takarékbank az MNB-nek küldött tegnapi és mai jelzése szerint a problémákat döntően sikerült elhárítani. A jegybank úgy tudja, a Takarékbank folyamatosan kommunikál ügyfeleivel a felmerült esetleges kellemetlenségek mielőbbi megszüntetése érdekében. Amennyiben bármilyen fogyasztóvédelmi jogsértés gyanúja merülne fel, azt javasolják, hogy a fogyasztók jelezzék azt a Takarékbanknak, illetve esetleges elutasítása esetén a jegybanknak. Az ígéret szerint a MNB fogyasztóvédelmi felügyelési tevékenységének keretében kivizsgál minden bejelentést.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.