Az új konstrukció a pénzemberek egy részénél is kiverte a biztosítékot

Nem nyit az állami pénzmosoda?

Fotó: Azénpénzem
2013. október 17. Minden adócsalás meg van bocsátva, ha sok állampapírt veszel – üzeni a kormány a már elfogadott jogszabállyal. Az OTP kínálatában már megtalálható az új konstrukció, de a számlát megnyitni még nem lehet. Több szakértő is úgy látja, hiába sarkalatos az erről szóló törvény, az állami pénzmosoda nagy valószínűséggel sohasem valósulhat meg jelen formájában.

Már júniusban elfogadta a parlament az állami pénzmosodának „becézett” törvényt. Érzékelhetően sürgős volt a jogalkotás, de ahhoz, hogy a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) működhessen, a mai napig nem dolgozták ki a végrehajtási utasítást. Így különösen meglepő, hogy az OTP számlakínálatában már szerepel a Stabilitás Megtakarítási Pénzszámla. A leírásból is nyilvánvaló, hogy valóban arról a megoldásról van szó, ami az ötmillió forintnál nagyobb összegű állampapírt vásárolók pénzét legalizálja. Az üzletszabályzatban konkrétumokat is szerepeltetnek. A pénzszámla (amihez szorosan hozzátartozik egy értékpapírszámla is) megnyitásának feltétele, hogy a számlatulajdonos a számlanyitással egyidejűleg a mindenkori vonatkozó jogszabályokban meghatározott összeget (a minimum ötmillió forintot), valamint a privát banki üzletágban alkalmazott számlanyitási díjat befizesse. A befizetés bármely OTP fiókban készpénzben is lehetséges. A zárlati napot is meghatározzák: minden évben március 25-én készítenek kivonatot. A banknál érdeklődésünkre közölték: még nem lehet nyitni ilyen számlát.

Az SMSZ
A magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. A pénz származását és közteherfizetést többé nem firtatnak.  Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat. Az adókulcsok idősávosak. Mindezt sarkalatos törvényben fektették le.
A legnagyobb magyar bank tehát az előírásoknak megfelelően jár el, de mintha ugrásra készen várná a szabályozást. Valószínűleg ebből a piacból is szeretne minél nagyobb szeletet kihasítani. A privátbankári piac szereplői  egyébként azt beszélik, hogy a nemrég zárult adóamnesztia  (ekkor 10 százalék adó megfizetésével lehetett „kimosni”a kint tartott pénzeket) keretében láthatóvá tett százmilliárd forint több mint 90 százalékát az OTP segítségével legalizálták. Mindez elég abszurd attól a kormányzattól, amely közben sikeresen viszi az „offshore-lovagos” negatív kommunikációját.

Az uniós szabályokat is sértheti

Az SMSZ – mint kiderült a Blochamps Capital által szervezett negyedik privátbankári konferencián – még a nem éppen finnyásságukról ismert pénzemberek egy részénél is kiütötte a biztosítékot. Az MKB privátbanki vezetője, Katona Ildikó azt mondta, hogy őt, mint magyar állampolgárt, felháborítja a konstrukció. (Bankszakemberként persze már másképp fogalmazott, azt firtatta például, hogy az anonimitáshoz pontosan milyen garanciák is kapcsolódnak majd.) Magánbeszélgetésekben többen is hasonlóan fogalmaznak. A Crystal World Wide (ez a társaság a nemzetközi adótervezés szakértőjének is tekinthető) ügyvezetője, Mihály Péter minden érzelemtől mentesen azt jegyezte meg, hogy szerinte még nagyon sok az SMSZ körüli kérdőjel. Többek között azzal kapcsolatban is, hogy ez mennyire felel meg az uniós szabályoknak. Annak előírásával, hogy csak forintban lehet, korábban már volt probléma. Akkor meg kellett változtatni a szabályozást.

Az adószakértők közül többen elképzelhetetlennek tartják, hogy a jelenlegi formájában valaha útjára indulhasson az SMSZ. Miközben ugyanis egyre keményebbek a nemzetközi pénzmosási szabályok, ez a lehetőség – ahogy valaki fogalmazott – tágra nyitja a kapukat.
A bankárok közül is sokan gondolják soha meg nem valósulónak az SMSZ-t. A többség a konstrukció iránt várható érdeklődéssel kapcsolatban is erősen szkeptikus. A Volksbank szakemberei viszont az Azénpénzem.hu érdeklődésére kiemelték: a termék nagyobb rugalmasságot biztosít a befektető ügyfeleknek, mint a jelenlegi tartós betéti szerződések (erről itt tájékodhat), mivel a lekötési időszak alatt részösszegek kivonhatóak a szerződés megszakítása nélkül – persze a magasabb adókulcs megfizetése mellett. Azt viszont a Volksbanknál is feltételezik, hogy az új termék szűkebb kör számára lenne elérhető, tekintettel a minimum befizetendő összeg nagyságára, a befektetési lehetőségek korlátozására (magyar vagy forintban kibocsátott EGT állampapír).

A tbsz keretében megtakarított átlagos összeg egyébként – tudta meg portálunk – a CIB-nél 4,5 millió forint, és az OTP-nél sem éri el az ötmilliót. A K&H-nál 3,1-3,5 millió forint körüli az átlagállomány. A Budapest Bank ügyfelei azonban megugorják a szintet (bár a bankok szinte kivétel nélkül tiltakoztak az ellen, hogy a tbsz-t egy lapon emlegessük az SMSZ-szel), a betéti és a befektetési számlákon is nyolcmillió forint körüli az átlagos megtakarítás.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok