Nem lesznek semmisek a devizahitel szerződések, de pénz visszajárhat

2014. február 12. Az adósok számára legkedvezőbb esetben némi pénz visszajárhat az árfolyamrésből, de nem lesznek semmisek a szerződések akkor sem, ha tisztességtelen volt a vételi és eladási árfolyam kikötése a szerződésben – ez lehet a végső hatása annak a megállapításnak, amit az Európai Bíróság főtanácsnoka ma tett közzé.

A Kúria még tavaly fordult az Európai Bírósághoz, amikor Kásler Árpád OTP Bank ellen indított perében kellett volna döntést hoznia. A Szegedi Ítélőtábla ugyanis az adós javára döntött, és elfogadhatatlannak minősítette, hogy a devizahitelnél eltérő árfolyamot alkalmazott az OTP folyósításkor és törlesztésnél. A bank pedig felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A kérdésekre ma megérkezett a válasz. Nils Wahl főtanácsnok indítványa ugyan nem köti az Európai Bíróságot, de várhatóan azzal megegyező határozatot hoz a következő hónapokban, és a Kúriának majd annak szellemében kell ítélkeznie.

A főtanácsnok fontos megállapítása az, hogy (itt elérhető a teljes indítvány magyarul) a devizahitelek, pontosabban deviza alapú hitelek (külföldi pénznemben meghatározott kölcsön) esetében a folyósítás és a törlesztés vételi illetve eladási árfolyamon történik, és ezeket az árfolyamokat meghatározó feltételek a szerződés elsődleges tárgyához tartoznak. Hiszen ezek nélkül lehetetlen a teljesítés.

Másik fontos kérdés, hogy ezek a feltételek világosak és érthetőek-e, mert ha igen, akkor nem vizsgálható, hogy tisztességtelen-e a kikötés, hiszen azt megértette és felfogta az ügyfél. A főtanácsos indítványa szerint azonban attól, hogy valamit leír a szerződés (feltüntették, leírták, ott van az információ) még nem következik, hogy a fogyasztó valóban megérti (rendelkezik például az ehhez szükséges gazdasági információkkal), hogy ebből neki milyen kötelezettségei lesznek. Mivel szerinte kétséges, hogy ezt megértette a fogyasztó, erre a Kúriának kell választ adnia.

És akkor jönnek a lehetséges következmények

Ha a Kúria ítélete alapján az derülne ki, hogy a fogyasztó nem érthette meg, akkor ez a feltétel tisztességtelen, viszont elhagyása esetén nem lehetne a szerződést teljesíteni. A Kúria viszont helyettesítheti (ilyet láttunk az árfolyamrés megváltoztatása esetén, amikor érvényessé tette a semmis szerződést), „jelen esetben az ilyen megsemmisítésnek ugyanis az lenne a hatása, hogy a teljes hátralék esedékessé válik”, és ez jobban büntetné az adóst.

A Kúria tehát megvizsgálhatja, hogy tisztességes-e a vételi és eladási árfolyam alkalmazása annak alapján, hogy megértette-e az adós. És ha arra jut, hogy nem, akkor helyreállíthatja a szerződést, és vagy a közép-, vagy a vételi árfolyamot határozhatja meg a törlesztéshez. Így az adósnak az egyes törlesztőrészleteknél visszajárhat a vételi és eladási vagy a közép és eladási árfolyam közti különbség. Ebben a perben ez 100–200 ezer forintos nagyságrendet jelenthet.

Persze a kérdésben még nagyon sok a „ha”, kezdve azzal, hogy az Európai Bíróság az indítvány alapján hogyan dönt majd a következő hónapokban. Az adósnak azonban a legkedvezőbb esetben is csak az árfolyamrés egy része vagy egésze járhat vissza.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: árfolyamrés, Kásler Árpád, OTP Bank, Európai Bíróság, Európai Bíróság főtanácsnoka, Nils Wahl, Kúria