A jegybank lépése minden megtakarításra hat majd

Nem kockáztatsz? Semmit nem hoz majd a pénzed

2015. június 5. Tovább csökkent a kötvényalapok éves hozama az elmúlt hónapban, ráadásul a háromhónapos hozamok a hosszú kötvényalapoknál mínuszosak maradtak. A pénzpiaci alapok lényegében semmit sem hoznak, mégis sokan tartják itt a pénzüket. Aki nem kockáztat, az már ne is reménykedjen abban, hogy nőhet a megtakarítása. Az MNB legújabb intézkedése ugyanis a földbe döngöli majd – sőt már most elkezdte földbe döngölni – az állampapírok hozamát. Ez pedig erőteljesen kihat a befektetési alapok teljesítményére is.

A héten a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy megújítja a jegybanki eszköztárat. Ennek központi elemeként szeptembertől a kéthetes betét helyett a háromhónapos, fix kamatozású jegybanki betét lesz az MNB irányadó eszköze. Marad ugyan a kéthetes betét is, csakhogy korlátozzák az itt tartható pénz mennyiségét, és aukción értékesítik majd.  Mivel a háromhónapos jegybanki betéttel szemben az állampapírok a szabályozói likviditás szempontjából sokkal attraktívabbak, a bankok a jegybank helyett egyre nagyobb mértékben az államot fogják finanszírozni, növekvő állampapír-vásárlással – tette közzé az MNB. A cél tehát az, hogy a bankok még több állampapírt vegyenek, ne az MNB-nél tartsák a fölösleges pénzüket.
Mi lesz ennek a következménye? Egyértelműen a rövidebb futamidejű állampapírok hozamesése, ami a földbe döngöli a döntően állampapírokat tartó befektetési alapok hozamát is. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)  

  
 
Az összefüggés a következő:A bankoknak megfelelő mennyiségű likvid – azaz gyorsan pénzzé tehető – eszközzel kell rendelkezniük a szabályozásoknak megfelelően. Így egy esetleges sokk (például betétesi roham) esetén rövid távon (harminc napon belül) külső segítség nélkül képesek teljesíteni kötelezettségeiket. Éppen ezért tartják a pénzük egy részét kéthetes jegybanki betétben, ami az alapkamattal, jelenleg évi 1,65 százalékkal kamatozik nekik. A jellemzően itt tartott 5000-5500 milliárd forintnyi összeget akarja ezermilliárdra csökkenteni év végére a jegybank szeptembertől úgy, hogy fokozatosan csökkenti az itt tartható pénzt. Csakhogy a bankoknak muszáj – a szabályozás miatt - gyorsan pénzzé tehető eszközben tartaniuk a náluk lévő pénz egy részét, így kénytelenek lesznek egynapos (overnight) jegybanki betétbe tenni valamennyit, aminek most csak 0,65 százalék a kamata. Ráadásul a kéthetes betétnél is aukció lesz, így ott is csökkenhet a kamat. A maradékot – amit nem muszáj ilyen gyorsan mozdítható helyre tenni – vihetik állampapírba, ahol nagy mennyiségű pénz jelentkezik majd, lenyomva az aukciókon a hozamokat.

Noha ez a korlátozás csak szeptembertől él , az elmúlt napokban a piac már elkezdte beárazni a jegybanki lépést. A tegnapi 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción rekord mélységbe, 1,19 százalékra zuhant az átlaghozam. És ez még csak a kezdet, de jól látszik belőle, hogy mi várható. (A hosszú államkötvényeknél nem érhető tetten ez a zuhanás, hiszen alapvetően a rövid papírokba megy majd a fölös pénz.) A bankoknak jóval kisebb lesz a kényelmesen, kockázat nélkül elérhető kereset, ugyanis a most megkereshető 1,65 százalék helyett 0,65 százalék és valahol 0,8 és 1 százalék közé szorulhat a hozam. így biztosak lehetünk abban, hogy az egyébként is történelmi mélységben lévő betéti kamatok gyakorlatilag el fognak tűnni. A rövid futamidejű állampapírhozamok pedig a növekvő kereslet miatt tovább esnek, így ezeken sem lehet majd sokat keresni.
 
Ha tehát látható hozamot akar egy befektetési alap elérni, akkor bizony kockázatosabb befektetésekbe kell tennie a pénzt. A megtakarítóknak pedig azzal a dilemmával kell szembesülniük, hogy vagy nem keresnek semmit, vagy a kockázatosabb alapokat választják.

A pénzpiaci alapok mostani, háromhónapos hozamai még akár 0,4-0,8 százalékos hozamot is előre vetíthetnek éves szinten, de véleményünk szerint ez ennél kevesebb lesz a jövőben. A rövid és hosszú kötvényalapok pedig a múltban ugyan szépen hoztak, de ezek a 12 hónapos teljesítmények is nagyot estek egy hónap alatt, a háromhónapos hozamok pedig a rövid kötvényeknél fél százalék körül szóródnak, míg a hosszú kötvényeknél negatívok. Így ezeknél is a nagyobb kockázatot vállalóknál remélhetnek látványosabb hozamot a befektetők. A nagyobb kockázatban pedig a veszteség lehetősége is benne van, amivel nem árt tisztában lenni. 

A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb, részletes hozamát itt találja.


Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát


Alapok toplistája (2015. május 13-én)

  
Pénzpiaci12 hóRövid kötvény12 hóHosszú kötvény12 hó
MegnevezésHozamMegnevezésHozamMegnevezésHozam
Pioneer Pénzpiaci A1,50%Concorde Rövid Kötv.4,30%Erste XL Kötvény9,20%
CIB Hozamgarantált Likv.1,30%K&H Aranykosár3,90%Concorde Kötvény8,00%
Raiffeisen Tőke- és Hozamv.1,30%Budapest (I.) Állampapír3,70%Budapest Kötvény A7,70%
Takarék Likviditási1,20%Erste Nyíltvégű Kötv3,20%K&H Kötvény7,40%
Erste Pénzpiaci1,20%Pioneer Rövid Kötv. A 2,70%Generali Hazai Kötv. A7,10%
Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ kalkulátora alapján
Megjegyzés: A táblázatba a legnagyobb befektetési alapok közül kerültek ki a legtöbb hozamot elérők. 


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.