Pont egy hónap múlva nagyot változhat a kereskedelem

Nem etethetnek minket vacakokkal a multik? Azért ennyire nem egyszerű!

Fotó: Latzer Anna

2022. április 28. Számos fogyasztóvédelmi szabály változik vagy lép újonnan be május 28-ától. Törvényben rögzítik – többek között – a kettős minőség (amikor a nyugati országokban ugyanazt a terméket más tartalommal árulják) tilalmát, de érdemes a szabályozás részleteire is figyelni.

Jókora vihart kavart a magyarok körében, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) öt évvel ezelőtt megállapította: a multik rosszabb minőségű termékeket szállítanak a magyar boltokba, mint Ausztriába. A gyártók erre reagálva számos figyelemre érdemes szempontra hívták fel a figyelmet. A Nébih vizsgálatának később közzétett részletes anyaga alapján az Azénpénzem.hu arra jutott, számos olyan cikk volt, ami a magyar üzletekben jobb minőségű vagy ízletesebb a határon túlinál (a részleteket táblázatban is összefoglaltuk).

Konkrét vizsgálatokra alapozva a fogyasztóvédelemért is felelős uniós biztos két éve kijelentette: az ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékek egyharmada gyengébb minőségű vagy eltérő összetételű bizonyos tagállamokban. Egyértelműen beigazolódni látszott tehát a kelet-európai tagállamok ezzel kapcsolatos panasza. Még ugyanabban az évben viszont az Európai Bizottság kutatóközpontja, a JRC 19 országban – közte Magyarországon – vizsgált meg összesen 1400 terméket. Ők mindössze 9 százaléknál tapasztalták azt, hogy azonos név és csomagolás alatt eltérő lenne az összetétel.

Nem eszik annyira forrón?

A helyzet így némiképp ellentmondásosnak tűnik, de a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozásának uniós szintű változásai bekerültek a magyar joganyagba is. Az új passzusok egy hónap múlva, május 28-án lépnek hatályba. Több ponton is módosul a 2008. évi XLVII. törvény. A 6. paragrafus egyes bekezdésének c. pontja szerint megtévesztőnek minősül majd, ha „egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak”.

A jogszabályba azonban más kitételeket is belevettek. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat ráadásul az ugyanebbe a pontban megfogalmazottak szerint akkor állapítható meg, ha „valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas”. Ha valaki kicsit zavarosnak tartja a szöveget, arról mi nem tehetünk, szó szerint ez szerepel ugyanis a törvényben.

Az uniós szabályozás (Omnibus Irányelv) rengeteg digitális térre alkalmazandó előírást is magába foglal – állítja a Deloitte szakértője, aki hangsúlyozta: a különböző, egymással részben átfedő jogszabályokban sok új rendelkezés van, amit a mindennapi reklámozás során figyelembe kell venni.

A gyakorlatban ebből az következhet, hogy különösen a nagy, határokon átnyúló reklámkampányokkal csíphetők majd fülön a gyártók. Olyan terepen, ahol igazán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számíthat jártasnak. Míg azonban a többi, szintén most változó előírás (például a kamuakciók és –vélemények tilalma) betartását a GVH ellenőrzi, a kettős minőség terén a Nébihé a főszerep.

A Deloitte szakértője szerint a termékek azonosságát erősíthetik az olyan image reklámok, amelyek arra utalnak, hogy az adott áru az „igazi”, „eredeti” vagy „egyedi recept alapján készült”. Nagy kérdésnek tartja azonban például azt: pontosan mit jelent, hogy a termékek „jelentős különbséggel” nem forgalmazhatók azonosként. Szintén kérdéses, hogy milyen jogszerű és objektív tényezők esetén lehet mégis azonos termékként forgalmazni eltérő termékeket.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, fogyasztóvédelem, törvény, uniós, online