Sok a bizonytalanság az olaj nemzetközi piacán

Nem elég drága a benzin? A kormány felsrófolja!

Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2020. május 7. Már megindultak felfelé az üzemanyagárak, de ezt a trendet nálunk később erősítheti az is, hogy a kormány különadóval sújtja a töltőállomásokat. Azt az ágazatot, amelyet alaposan megtépáz a járvány. Szinte biztosak lehetünk abban is, hogy július 1-jétől a jövedéki adó is magasabb lesz. Közben az olajárak is újra emelkednek. Vagy nem.

Ritkán fordul elő, hogy három nap alatt kétszer változzon a benzin ára. Tegnap a 95-ös 6 forinttal emelkedett literenként, és ezt már holnap további 7 forintos emelés követi, ami mellé ezúttal már a gázolaj 4 forintos drágulása is társul. A bizonytalanságot mutatja, hogy nem telt el egy hét azóta, hogy még határozottan lefele tartottak az árak: május 1-jén a benzin 5 forinttal, a gázolaj 8 forinttal lett olcsóbb.

Ezúttal szinte nincs is olyan eleme az üzemanyagok árának, amelyben biztosak lehetnénk. Még az adó sem! Elvben például május 1-je óta az üzemanyagokat is sújtja a koronavírus elleni védekezésre hivatkozással bevezetett, a kiskereskedelmi hálózatokat terhelő különadó. A hazai benzinkutak többsége azonban franchise szerződéssel kötődik a nagy hálózatokhoz, amelyek logóit látjuk fölöttük. Kérdés, hogy közülük melyek érik el azt az 500 milliós forgalmat, ami fölött ezt az adót fizetniük kell. Normális esetben egy jobb helyen levő benzinkút elérheti ezt a szintet, de nemrégiben például a Shell közölte, hogy hálózatának 60 százalékában csökkentette a nyitvatartási időt, 15 benzinkutat pedig bezárt, eközben a MOL kútjai 25 százalékának nyitvatartási idejét rövidítette, és 28 töltőállomás bezárását tervezi, mert mintegy 3-40 százalékkal csökkent a forgalma.

A márciusi állapothoz képest a gázolaj értékesítése 25 százalékkal, míg a benziné ennél nagyobb mértékben, akár 30 százalékkal is visszaesett áprilisban Magyarországon - mondta az MTI beszámolója szerint Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Volt olyan - autópálya mentén álló - benzinkút, ahol egy nap alatt egyetlen autót töltöttek fel.

A jövedéki adó benzinre most még 120 forint, a gázolajra 110,35 forint. Ennek az alapja még a Brent típusú nyersolaj első negyedévi – akkor még átlagosan 50 dollár fölötti – átlagára. Azóta nagyot fordult az olajvilág, így szinte biztosak lehetünk abban, hogy noha a második negyedév több mint fele még előttünk van, július 1-jétől a 2016-ban bevezetett szabályozásnak megfelelően 5 forinttal lesz magasabb a benzin és 10 forinttal a gázolaj után fizetendő jövedéki adó. Az áfa összege pedig minden költség – köztük a többi adók - tetején ülve ezektől és a nyersanyag-áraktól függően minden árváltozást csak fölerősít.

Hullámvasúton mozognak az árak

A legnagyobb bizonytalanságot persze továbbra is a nemzetközi nyersolajárak hordozzák magukban. A koronavírus okozta korlátozások miatt bekövetkezett keresletvisszaesés, a legválságosabb időben kirobbant és mintegy egy hónapig tartó Szaudi-orosz-amerikai árháború következtében korábban elképzelhetetlen áringadozások mellett zuhant az olaj ára. Miközben március 1. és május 6. között 48 százalékkal csökkent a texasi középnehéz olaj (WTI) jegyzése, nem voltak ritkák egy-egy napon belül a kétszámjegyű százalékos változások – és akkor még nem szóltunk a májusi határidő kifutásakor bekövetkezett pánikról.

A koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhítése ismét megmozgatta a piacot. Az, hogy az USA több államában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Indiában és még sok helyen megkezdték a befagyott gazdaság újraindítását, megindult a járműforgalom, előrevetíti az olajkereslet élénkülését. Egy hét alatt a WTI – amelynek ára április végén már megérintette a 10 dollárt – 88 százalékkal, a keleti féltekén irányadó Brent ára 41 százalékkal emelkedett. Besegített az is, hogy életbe lépett az OPEC és a többi olajtermelő (OPEC+) nehezen kiszenvedett áprilisi megállapodása a termelés csökkentéséről. Mint a Reuters hírül adta, az orosz termelés május első öt napjában vissza is esett napi 9,5 millió hordóra. Ez azt mutatja, hogy Oroszország teljesíti ígéretét.

A szakértők egy része általában továbbra is az olajszükséglet és így az árak lassú emelkedésére számít. Az UBS elemzői szerint a Brent 2020 végéig hordónként 43 dollárra, 2021 közepére pedig hordónként 55 dollárra emelkedik. A Goldman Sachs még meg is emelte 2021. évi előrejelzését, szakértői a Brent hordónkénti árát 55,63 dollárra várják a korábbi 52,5 dollár helyett, a WTI-t pedig 51,38 dollárra, szemben a korábbi 48,50 dollárral.

Nagy kérdés, mennyire gyorsan állhat helyre a gazdaság

Az emelkedésnek határt szab azonban, hogy a többség szerint a gazdaság gyógyulása több mint egy évet vehet igénybe, és a fellendülés valószínűleg lassú lesz. A légitársaságok gépei például az elkövetkező hónapokban várhatóan jórészt földön maradnak. Az ausztrál Qantas Airways vezérigazgatója, Alan Joyce, szerint évekbe telik, míg a nemzetközi utazási igény helyreáll, a United Airlines szóvivője, Frank Benenati megfogalmazása szerint pedig „az utazási igény a belátható jövőben lényegében nulla". Ez amúgy jól mutatja a turizmus helyreállásában levő bizonytalanságokat is.

De nem lehet tudni azt sem, hogy a többi ágazat milyen szerkezeti változások mellett áll talpra: a szakértők egy része szerint például a beszállítási láncok jelentős átalakulására kell számítani, és ez is kihat az olajpiac jövőjére is. Emellett - figyelmeztettek iparági szakértők – a kínálat továbbra is nehézkes, és a raktárak majdnem tele vannak. A kérdés tehát nem az - írta Bjornar Tonhaugen, a Rystad Energy kutatócég olajpiaci alelnöke, egyik napi elemzésében - hogy az áremelkedés megáll-e, hanem mikor.

A prognózisok olvasásakor óvatosságra kell intsen azonban az is, hogy miközben a Reuters körkérdésében a kereskedők a múlt heti amerikai olajkészletek emelkedését 7,8 millió hordóra várták, az S&P Global Platts előrejelzése 7,1 millió hordó volt, az Amerikai Energiahivatal tegnap végül hivatalosan mindössze 4,6 millió hordós növekedést jelentett.