A megoldás Londonban van, de még keresik

Nem bírnak az angolok a Brexittel

Fotó: Azénpénzem
2019. március 13. Nem könnyű követni a britek szappanoperáját az uniós kilépésük (Brexit) ügyében, de mi most összefoglaltuk, milyen elemekből áll az a csapda, amibe belavírozták magukat. Az angol parlament teljesen megosztott, az uniós vezetők mossák kezüket.

Ismételten leszavazta a brit parlament alsóháza a Nagy-Britannia kiválásáról az EU-val kötött megállapodást. Theresa Maynek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült kirángatnia Nagy-Britanniát a zsákutcából, amibe a két évvel ezelőtti népszavazás, majd a távozás menetrendjéről kötött megállapodás év eleji leszavazása sodorta. Hiába kért, ígért, ijesztgetett a miniszterelnök, hiába születtek a katasztrófa-forgatókönyvek, jelentették be nagybankok és multicégek, hogy a megállapodás elmaradása esetén távoznak Angliából, hiába jelent meg tanulmányok sora elemzőcégektől, a Bank of Englandtől, cikkek publicistáktól a fenyegető recesszióról, zűrzavarról a határállomásokon, áruhiányról, gyárak nyersanyag- és alkatrészhiány miatt leállásáról.

A kormányzatnak csak némileg sikerült jobb eredményt elérnie, mint januárban. 242 igen állt szemben 391 nemmel, ezzel – mint a Guardian megjegyezte - a demokratikus Anglia történetének negyedik legnagyobb kormányzati vereségét sikerült bekönyvelnie (a legnagyobb a januári volt.)
Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének szóvivője tegnap este, miután sajnálatát fejezte ki a szavazás eredménye fölött, a BBC szerint szintén azt hangsúlyozta, hogy tekintettel az EU által decemberben, januárban és hétfőn nyújtott biztosítékokra, nehéz megérteni, mit tehetnénk még. A mai szavazás – mondta - jelentősen megnövelte a no-deal Brexit valószínűségét. Mi nem tehetünk mást, folytatjuk az előkészületeket, és készen állunk egy ilyen forgatókönyvre is.
A Brüsszellel kötött megállapodás szerint a március 29-én esedékes kilépést követően két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy újabb szerződések rendezzék az immár az EU-n kívül álló Nagy-Britannia és az Unió kereskedelmi kapcsolatait. Arra az esetre, ha ezeket határidőre nem sikerülne megkötni, egy „backstop”-nak nevezett tartalékmegoldást dolgoztak ki, hogy  Észak-Írország és a továbbra is EU-tag Ír Köztársaság határa továbbra is nyitva maradhasson – ahogy ez a harmincéves polgárháborút lezáró, 1998-ban megkötött Nagypénteki Egyezmény előírja. Ebben az átmeneti időszakban Észak-Írország bent maradna az egységes piacban és a vámunióban, az Egyesült Királyság többi része pedig kötelezné magát, hogy az EU külső vámtarifáit érvényesíti harmadik országokkal folytatott kereskedelmében.

Ez nem csak azt jelentené, hogy vámhatár jön létre Észak-Írország és a brit sziget között – vagyis az Egyesült Királyságon belül -, hanem további kötöttségeket is, egyebek mellett azt, hogy Nagy-Britannia nem köthet szabadon harmadik országokkal kereskedelmi megállapodásokat. A Brexit-hívek számára ez elfogadhatatlan, mert attól tartanak, hogy az ország így végleg bennragadhat egy vámunióban. Így továbbra is érvényes maradna az uniós szabályok és kötelezettségek sora, miközben a rájuk vonatkozó döntésekből kimaradnának – ez még annál is „rosszabb helyzet”, mint amikor EU-tagok voltak.

A tegnapi szenzációnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja


Miután a Parlament januárban leszavazta a megállapodást, May miniszterelnök mindent elkövetett, hogy meggyőzze a képviselőket: ennél jobb nem érhető el, s ha nem is tökéletes, sokkal kedvezőbb, mint a megállapodás nélküli távozás (no-deal brexit), vagy a népszavazással eldöntött kilépés elmaradása.

Az EU vezetői több ízben is leszögezték, hogy az egyeztetések lezárultak, és nincs mód újrakezdésükre. Ennek fényében igazi szenzáció volt, hogy Theresa May hétfőn egy újabb, Junckerrel kötött egyességgel tért haza Strasbourgból. A megszületett, „kötelező erővel bíró jogi instrumentumnak” nevezett dokumentum – ami, ahogy ezt Juncker hangsúlyozta - nem változtatott azt eredeti megállapodáson, csak kiegészítette azt, újjáélesztette a reményeket a rendezett távozásról. Ezeket azonban gyorsan szertefoszlatta Geoffrey Cox királyi főügyésznek, a brit kormány és a korona egyik legfőbb jogi tanácsadójának az állásfoglalása, amely szerint az írat „nem jelent valódi jogi biztosítékokat, csupán politikai ígéreteket tartalmaz”.

Tovább fogy a miniszterelnök körül a levegő


A tegnapi kormányzati kudarc után ma este várhatóan a megállapodás nélküli kilépésről szavaz a londoni képviselőház. Theresa May kijelentette, hogy a konzervatív képviselők szabadon dönthetnek voksukról, és amellett, hogy új információkat is ígért a no-deal brexit várható hatásairól, azt is kilátásba helyezte, hogy a kormány közzéteszi azokról a lépésekről az információkat, amelyeket meg kell tenni egy ilyen távozás esetén. Többek között a vámtarifákkal és az észak- írországi határral kapcsolatos elképzeléseket. Ha azonban a mai előterjesztést sem hagyják jóvá a képviselők, csütörtökön újabb szavazás következik a március 29-i határidő kitolásáról. Hogy mi történik abban az abszurd esetben, ha ezt a két szavazást is elbukja a kormány, egyelőre nem szól a fáma.

May körül azonban egyre fogy az amúgy már jó ideje nem igazán sűrű levegő. A tegnapi szavazás után a Munkáspárt vezetője Jeremy Corbyn közölte, hogy pártja ismét megpróbálja meggyőzni a képviselőket, hogy újra napirendre vegyék korábban már előterjesztett, és elutasított javaslatukat. Eszerint Nagy-Britannia a Brexit után is vámunióban maradna az EU-val. Hozzáfűzte azonban azt is, hogy Theresa May órája lejárt, a kormány elveszítette a bizalmat, és újra ki kellene írni az általános választásokat. (Ebben a munkáspárti vezért úgy látszik, nem zavarja, hogy felmérések szerint még sosem volt ilyen népszerűtlen.) A Skót Nemzeti Párt ismét felvetette egy újabb népszavazás lehetőségét is, amit ha némileg bizonytalanul is, a Labour is többször megpendített már.

Zavar a határidők körül is akad


Az EU vezetői közben – mit is tehetnének mást – mossák kezeiket. Bár könnyen érheti őket a vád, hogy nem tettek meg mindent Nagy-Britannia sima távozásának érdekében, elhárítják maguktól a felelősséget. Még az év elején nem minden szarkazmus nélkül jegyezte meg egy magas rangú brüsszeli tisztviselő, hogy az Unió minden megoldásra nyitott, de „a britek végre mondják meg, mit akarnak!” Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szombaton azonban arra figyelmeztetett egy interjúban, hogy a kilépés időpontját legföljebb néhány héttel lehet eltolni. Megerősítette, hogy a kilépési megállapodáson már nem lehet változtatni, és az esetleges a halasztást is alaposan meg kell indokolni. Ők döntöttek úgy, hogy távoznak – ez az ő problémájuk, nem a miénk – jelentette ki.

Mi mindent megtettünk – mondta a tegnapi szavazás után  a BuzzFeed News-nak egy másik tisztviselő is. A megoldás Londonban van - tette hozzá. Az Egyesült Királyságnak három lehetősége van: a március 29-i távozás megállapodás nélkül, halasztás kérése, vagy az 50. cikk visszavonása, ami a Brexit elmaradását jelenti. De a halasztás sem egyszerű dolog. 

Hozzáfűzte ugyanis, hogy ahhoz a 27 tagállam egyhangú egyetértése szükséges, ami az Egyesült Királyság indokaitól és a halasztás idejétől függ. Ezt a Guardian szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker  is megismételték, hozzátéve, hogy a halasztás nem tarthat tovább a május 23-i európai választásoknál, különben brit európai parlamenti képviselőket is kellene választani. Bár brüsszeli tisztviselők hétfőn olyan tájékoztatást adtak, hogy a dolog elhúzható júliusig, az új Európai Parlament ugyanis addig nem ül össze.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok