A devizahitelesek nem vitathatják a tartozás összegét

Nem álltak le a végrehajtások!

2013. szeptember 7. A végrehajtói kamara korábban tudatta, hogy a devizahitelesek díjmentesen kérhetik az ellenük indított eljárások leállítását. Úgy tűnik azonban, hogy a közjegyzőknek nem szóltak. Ők állítólag vígan írogatják a szerződések felmondását, banki „bemondásra”. Vitatásra nincs lehetőség.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Kúria döntése (amelyben szinte minden devizahitelre vonatkoztathatóan a szerződés semmisségét mondta ki) alapján tudatta: felfüggeszthetőek a devizahitelesek ellen indított végrehajtási eljárások. Logikus volt a lépés, hiszen a Kúria belenyúlt ugyan a szerződésbe, így az végül érvényessé vált, de a banki követelések értékét érinti a dolog. Nagy valószínűséggel ugyanis majdnem mindenkinek járhat vissza valamennyi pénz.

A végrehajtók fel is hívták a devizaadósok figyelmét, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságtól többletköltség kifizetése nélkül kérhetik az eljárás felfüggesztését. A kereset benyújtására az adhat jogi alapot, hogy a követelések pontos összege jelenleg nem állapítható meg.

Több olvasónk is jelezte, hogy szó sincs az ellene indított végrehajtás leállításáról. Léhmann György siófoki ügyvéd pedig közzétette azt a levelet, amit a Budapest Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás az egyik devizahitelesnek válaszul írt. Mint ebben szerepel: az adós számára kézbesített felmondás a bank közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. Ennek alapján tehát tulajdonképpen megindulhat a végrehajtás, bármit is mondott a Kúria.

Parti Tamás az egyik szakértői megnyilvánulásakor elmondta: az adós közvetlen végrehajtásra számíthat, ha közjegyzői okiratban fizetési kötelezettséget vállalt, tehát elismerte, hogy megkötötte a szerződést és vállalta, hogy így és így megfizeti (ezt még a hitel felvételekor a legtöbben aláírták – a szerk.). Ha ezzel nem ért egyet, akkor jogorvoslatként ott a végrehajtási per, ahol például az elszámolási kérdéseket tisztázhatja.

Léhmann felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ilyen per a törvény szerint csak akkor indítható, ha nincs is követelés, hiszen nem jött létre, vagy akár részben megszűnt, a végrehajtást kérő halasztást adott, illetve az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. A törvényben meghatározott négy feltétel egyike sem teszi lehetővé azt, hogy az adós a bank által Léhmann szerint „önkényesen meghatározott, állami eszközökkel kikényszeríteni kívánt követelés nagyságát vitassa, azaz elszámolási kérdéseket tisztázhasson.”

Megoldás helyett újabb ultimátum érkezett

Mindez egyébként azt is jelzi, hogy az egész kérdéskör egyáltalán nem egyszerű. Ilyen körülmények között különösen meglepő, hogy a miniszterelnök szokásos rádióinterjújában gyakorlatilag megismételte azt az ultimátumot, amit Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kormányülés után elmondott. Ennek lényege: felszólítják a bankokat, hogy önként dalolva módosítsák a devizahitel-szerződéseket az adósok javára november elsejéig. A Fidesz korábban ugyanezt már egy MTI-nek küldött nyilatkozatban is követelte.

Nem gondolhatjuk, hogy a kormány mostani ultimátuma komoly – írta a portfolio.hu. A szakportál szerint egyszerűen úgy döntöttek, hogy politikai megoldást választanak, miután az eddigi mentőcsomagok nem teljesítették azt a követelményt, hogy mind szakmailag, mind politikailag megállják a helyüket. (A bankszövetség javaslatát politikailag sokan nagyon elhibázottnak tartják.) Ez azonban – olvasható a cikkben – drámai következményekkel fenyeget, ráadásul forintgyengítő hatása miatt annál nagyobb lehet a költsége, minél később hajtják végre.

Címkék: devizahitelesek, végrehajtás, közjegyző, Kúria, semmisség, bankszövetség, kormány, Fidesz, Léhmann György