A kirakatba a szép adatokat pakolják

Nekilendültek a bérek? Valójában jó, ha megtarthatják az értéküket

Egyre többször akadhat, amire nem telik
Fotó: clipart.com

2022. augusztus 25. Júniusban a KSH tájékoztatása szerint szabályosan szárnyra kapott az átlagbér, ami immár meghaladja a félmillió forintot. Jól tudjuk persze, hogy ebből széles tömegek nem érzékelnek semmit, ők nincsenek is benne a hivatalos adatokban. A többiek számára sem jó hír viszont, hogy a béremelés aligha tud majd lépést tartani a drágulással.

Az idén júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt – tudatta a KSH. A tájékoztatás szerint a bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az adatok értékelve jó szem előtt tartani, hogy a KSH minden esetben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bérét publikálja. Egy ideje már megismerhetjük a munkáltatók teljes körénél gyűjtött adatokat is, de sokra ezzel sem megyünk. A közzétett táblázatok szerint ugyanis a „teljes” kör 3,18 millió főre vonatkozik. Miközben – szintén a hivatalos számok szerint – majdnem 4,74 millió a foglalkoztatott Magyarországon. További csavar is van azonban.

Az átlagkeresetnél ugyanis sokkal fontosabb a medián kereset, ami azt az összeget jelenti, ami körül a legtöbb fizetés szóródik. Tehát sok, a statisztikába egyáltalán bekerülő foglalkoztatott ennyit vagy ekörül kereshet. A medián pedig a júniusi értékek alapján mintegy 100 ezer forinttal múlja alul az átlagot. Jókora tehát a kirakatba pakolt adatokhoz képest a középérték lemaradása.

Hiába több a pénz, ha egyre kevesebbet ér

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a friss béradatok nem jelentenek meglepetést, hiszen a minimálbér, a garantált bérminimum év eleji emelése, a közszférában előre betervezett fizetésemelések mellett a különböző szektorokban kialakult munkaerőhiány is felfelé húzza a béreket. Mint hozzátette: bár az átlagbérek jelentősen emelkedtek, az infláció miatt a reálbérindex lejtőre került. A bizonytalan környezet miatt – jelentette ki – már az is pozitív fejlemény lenne, ha jövőre a bérek megtartanák az értéküket.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedési üteme júniusban csak kismértékben alakult magasabban az előző hónapokban tapasztaltnál. Úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása nyomán a következő hónapokban várhatóan a reálbér csökken, és megjegyezte, ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre lenne szükség. Ezek közül a legfontosabbak az infláció fékeződése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása. Szintén fontosnak nevezte az állami alkalmazottak szükséges béremelését.

A következő hónapokban az elemző nem számít a bérdinamikában érdemi változásra, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. Németh is elképzelhetőnek tartja, hogy a magas infláció és a feszes munkaerőpiac miatt szokatlan módon az őszi hónapokban is jön egy újabb béremelési hullám. Lehetséges azonban – tette hozzá –, hogy ezek az esetleges lépések sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az év utolsó hónapjaiban a reálbérek növekedni tudjanak, mert az infláció jó eséllyel 20 százalék körüli szintre emelkedhet.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: bérek, keresetek, statisztika, KSH, elemzők, infláció, reálbér