Már decemberben eldőlhet az újabb béremelés

Nehéz és hosszú kilábalás előtt állhat a magyar gazdaság

A miniszter hazai terepen
Fotó: GFM

2023. november 15. A héten folytatódnak a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról. A gazdaságfejlesztési miniszter bízik abban, hogy a legkisebb keresetek emelésének 15, illetve 10 százalékos mértéke már idén decemberben eldől. Ezzel adnának támaszt a gazdaságnak, amire ez – a KSH győzelmi jelentése ellenére – rá is férne.

A vártnak megfelelően kijutott a hazai gazdaság a recesszióból, azonban igazi repülőrajtot még nem tudott venni – kommentálta a KSH friss jelentését Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A hivatalos statisztika első becslése szerint a magyar gazdaság a harmadik negyedévben az előzőhöz képest 0,9 százalékkal nőtt, amit a KSH „véget ért a recesszió” megjegyzéssel tett közzé. Kiss Péter azonban hangsúlyozta, hogy a belső keresletet és a külső környezetet leíró magas frekvenciájú adatok továbbra is gyengélkedő gazdaságra utalnak. Mint nyomatékosította: a legrosszabb már mögöttünk van, de nehéz és hosszú lesz a kilábalás.

Az ide harmadik negyedévben egyébként a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az első három negyedév pedig a korrigált adatok szerint 1,2 százalékos csökkenést mutat.

A napvilágot látott adattal kapcsolatban amúgy sok részletet még nem ismerünk. A KSH egyelőre csak annyit tudatott, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.

Na, ki a főbűnös? Hát az MNB

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője leszögezte: az aktivitás mélypontján a hivatalos adatok fényében túljutott a magyar gazdaság. A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. A további pozitív forgatókönyvben viszont fontos szerep hárulna a még mindig bizonytalan sorsú uniós forrásokra. Mindemellett – tette még hozzá – a meglehetősen visszafogott globális gazdaság hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy látja, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok tartják vissza a lakosságot a fogyasztástól, a vállalkozókat pedig a beruházástól, fejlesztéstől. Szerinte pedig mindez roncsolja súlyosan a versenyképességet és a teljesítményt is. (Arról, hogy ezt az extra adók – hogy csak egyetlen dolgot említsünk – tennék, persze nem ejtett szót.)

A tárcavezető szerint a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek. Ezt a magunk részéről csak számmisztikának tartjuk, hiszen – mint arról korábban részletesen írtunk – hiába vált a statisztikában szeptembertől az inflációval korrigált keresetváltozás előjele ismét pozitívvá, ha ezt nem érzékelik az emberek. Ráadásul sokan a hivatalosan közzétett inflációs adatoknál jóval erősebbnek érzékelik a drágulást. Ami nem is annyira meglepő, ha belegondolunk: például a nulla százalékos infláció csak azt jelenti, hogy a viszonyítási időszakhoz képest nem emelkedtek az árak. A korábban kialakult magas árak viszont velünk vannak. A fizetések év elejei rendezése (akinek egyáltalán volt) meg már igen messze van.

Nem véletlen, hogy Nagy Márton kiemelte, hogy a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között. Úgy véli, jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön, az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, infláció, GDP, KSH, növekedés, elemző, GFM