Sok kicsi Janukovics lehet Magyarországon

Néhány száz fő visz minden pénzt

Fotó: Azénpénzem
2014. február 27. A leggazdagabbakat kiszolgáló banki területről szóló nemrég megjelent átfogó tanulmány szerint az üzletág vagyongyarapodását az állami döntéshozatalhoz kapcsolódók biztosíthatnák. Már ha Magyarországon hagynák a több forrásból (ideértve az uniós támogatásokat és a növekedési hitelprogramot is) „kiszivattyúzott” pénzeket.

Ukrajnában a bukott elnök, Viktor Janukovics emberei a Dnyeperbe dobták az államfő vagyonát birtokló titkos külföldi céghálózattal kapcsolatos dokumentumokat. A felkelők által kihalászott papírokon most a sajtó csemegézik. Alighanem Magyarországon is lenne mit olvasgatnunk, ha egyszer a politikai elit legalább néhány tagjának hasonló ügyeiben vájkálhatnánk. A magyar gazdagok független szakértője, a Blochamps Capital régebben több figyelemre méltó megállapítást is tett ezzel kapcsolatban. Nemrég megjelent éves üzletági jelentésükben pedig az olvasható: „a következő 1-2 évben az állami megrendelésekhez, az állami döntéshozatalhoz érezhetően közeli vállalkozók néhány száz fős körének jelentős vagyongyarapodása után itthon maradó pénzeinek privátbanki piacra vonzása” lehet a szektor fejlődésének kulcsa.

Az elemzésben kitérnek arra is, hogy bár az uniós források vagy a jegybank növekedési hitelprogramja nem közvetlenül célozzák a felső- és felsőközéposztály egyéni megtakarításainak gyarapítását, mégis jól azonosíthatóak azok a csatornák, amelyek miatt ezeknek a forrásoknak egy része végül a bankok private banking, illetve prémium ügyfeleinél csapódik le. A gond pedig az, hogy az ilyen módon „kiszivattyúzott” pénz nagy része nem csak a gazdaság növekedését nem segíti, még befektetésként sem marad itthon.

Sokatmondóak az adóhivatali adatok is


A Blochamps tanulmányában ezzel kapcsolatban is találhatóak érdekes adatok.  Luxemburgban, Svájcban és Ausztriában tartott magyar betétek után az országok a NAV-nak mintegy 52 millió eurót utaltak egy év alatt. Ebből „csak” mintegy nyolcmillió euró az anonim betétekre jutó rész, a többi nevesített, vagyis a kint elhelyezett vagyon elméletben nagy valószínűséggel adózott pénzből származik (bár a Simon-ügy adhat okot kételkedésre). A pénzüket kint tartó magyarok egy év alatt 3,9 milliárd forint kamatot sepertek be az anonim és 13,1 milliárd forintot a nevesített betétek után. Ezekből a tényszámokból kiindulva a szakértők szerint elég jó közelítéssel megbecsülhető, hogy az említett három országban bankbetétként mekkora magyar vagyon található.

Több, a betéti hozamok nagyságától függő modellt is felállítottak. Amennyiben a külföldi betétekre átlagosan két százalék kamatot fizetnek a bankok, akkor 850 milliárd forintra rúghat az ezekben az országokban tartott magyar pénz. Úgy véljük, reálisabb lehetne (az alacsonyabb kamatozás miatt) inkább ezermilliárd feletti összegről beszélni. Mindez ráadásul csak a kinti vagyon töredéke, hiszen a szakértők úgy látják, hogy sokkal több pénz ment (megy folyamatosan) különböző javakba, üzletrészekbe.

A társaság azt is igyekezett feltérképezni, hogy honnan mennyi pénz áramolhat külföldre. Mint írják: az illegitim pénzmozgás az állami cégeknél nemzetközi becslések alapján öt százalékot tehet ki. A versenyszférában sokkal alacsonyabb a fertőzöttség, de a szürke vagy adóelkerülő megoldások teljes összege a szféra nagyobb mérete miatt így is százmilliárdos léptékű. A magas áfakulcsok miatt viszont a valóságban Magyarországon még nagyobb százalékos számok lehetnek reálisak. A nem hazai adózást kereső privátbanki vagyontranszfer a Blochamps becslése szerint 2005-2012 között évente 200-300 milliárd forintot tehetett ki, a 2012-2014 közötti időszakban pedig ez 250-350 milliárd forintra emelkedhet (ezzel kapcsolatban több részlet már elhangzott a tavaly nyári privátbankári konferencián).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok