Mitől függhet a jó kamat?
2016. augusztus 8.
Egyértelműen tévhit – mutatta ki az Azénpénzem.hu –, hogy minél hosszabb időre rögzített kamatozású lakáshitelt választ valaki, az annál többe kerül. Az sem mellékes, hogy a kamatok között a kamatperiódus hosszától függőnél nagyobb is lehet az eltérés az adósok besorolása szerint. És akkor még örülhet, aki egyáltalán kap hitelt.
Egy átlagos lakáshiteles a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint havonta mintegy 4 ezer forinttal magasabb törlesztőt fizet az indokoltnál – írtuk meg néhány napja. Mint megállapították: a plusz terhek jelenleg a hosszabb távra fixált kamatokat választókat sújtják. A konkrét hitelügyletek alapján azonban (lásd grafikonunkat) jól látszik, hogy az átlagkamatok nem egészen azt mutatják, mint amire számíthatnánk.
A legrövidebb és a leghosszabb kamatperiódus (ez az, amikor a kamat több mint tíz évig változatlan marad) közötti kamatkülönbség a tavaly nyári két százalékponthoz képest az idén júniusra a felére esett. Az 5-10 évre rögzített kamatozású lakáshitel felvevőinél közben ennek szinte pont az ellenkezője történt: a leghosszabb kamatperiódusú hiteleknél a kamatkülönbség majdnem kétszeres lett, már meghaladta a két százalékpontot.
Az átlagkamatok alapján mindenképpen a két véglet (az éven belüli és a 10 éven túli kamatváltozás) valamelyikét érdemes választani. Szerintünk egyre jobban megéri a hosszú távú fixálás. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű. Részint azért, mert csak néhány banknál lehet 10 évnél hosszabb kamatperiódust választani (a nagyobb bankok kínálatát itt nézheti meg). Emellett egyáltalán nem mellékes, hogy ki pontosan milyen kamat mellett kaphat hitelt.
A kamatok között ugyanis gyűjtésünk szerint a kamatperiódus hosszától függőnél nagyobb is lehet az eltérés az adósok besorolása szerint. Ez a különbség átlagosan is megközelíti a két százalékpontot, de valójában – ha az elérhető kedvezményeket is figyelembe vesszük – ennél jóval magasabbra rúg. Ráadásul ez az utóbbi időben még nőtt is.
A legjobb adósokra alkalmazott kamatot például az FHB az idén júniusban 0,5 százalékponttal lejjebb vitte, de a felső kamatmértéken (ami a legkevésbé vágyott ügyfelekre vonatkozik) egyáltalán nem változtattak. Az Erste kondíciós listáit böngészve pedig az látszik, hogy a hosszabb távra fixált kamatokon az idén még emeltek is. Itt a legjobb elérhető kamat is magasabb lett. Míg ugyanis öt évre fixáltan korábban 4,07 százalékon is lehetett hitelhez jutni, jelenleg ezért 4,49 százalékot számítanak fel (aki az alacsonyabb kamaton vette fel a hitelt, annak most is úgy kell törlesztenie).
Az adósminősítés mellett egyre többször bukkan fel a hitel összege szerinti megkülönböztetés is. Minél magasabb kölcsönt kér valaki, annál olcsóbban kaphatja. A legalacsonyabb összeg is kúszik felfelé. A K&H a minimálisan felvehető lakáshitel összegét a július elsejétől a korábbi egymillióról kétmillió forintra emelte. Nyilvántartásunk alapján az általunk megfigyelt nagyobb pénzintézetek közül ez a bank tette lehetővé a legtovább, hogy akár 35 éves futamidőt is választhasson valaki. Ma már azonban itt is „csak” 30 évre lehet eladósodni.
A jegybanki átlagkamatokhoz visszatérve: nem mellékes, hogy ezeket a folyósított kölcsönök alapján számítják. Ebből következően a számokat jelentősen befolyásolhatja az összetétel. Vagyis, ha több kiváló adós kér nagyobb összegű hitelt, akkor az átlagkamat is lefelé tart. A hozzánk érkezett jelzések alapján egyre jellemzőbb, hogy már a befektetési céllal vett ingatlanokhoz is felveszik a lakáshitelt. Ők pedig biztosan a jó adósok kategóriáját gyarapítják.
A másik véglet, aki bár szeretne, egyáltalán nem kap kölcsönt. Például azért, mert „túl olcsó” ingatlant szeretne venni (több bank is meghatároz egy alsó értékhatárt a fedezetként befogadható ingatlanoknál). Az elutasításnak más – az üzletszabályzatokból és különböző leírásokból nem megismerhető – oka is lehet. Ezeket a szempontokat viszont bizalmas üzleti adatként kezelik a bankok.
Sokat mondó lehet, hogy a Budapest Bank (BB) augusztus elsejétől akció keretében visszatéríti a lakóingatlan értékbecslési díját (több ingatlanfedezet esetén mindegyik lakóingatlan értékbecslési díját), amennyiben az ügyfél előzetes hitelképességi vizsgálata alapján hitelképesnek minősült, de a hitelképességi vizsgálat eredményéről szóló nyilatkozat kiállítását követő 90 napon belül benyújtott hitelkérelmét a bank elutasítja.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakáshitel, kamatperiódus, futamidő, kamat, adósminősítés
Néhány meglepő tény a lakáshitelekről
Egy átlagos lakáshiteles a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint havonta mintegy 4 ezer forinttal magasabb törlesztőt fizet az indokoltnál – írtuk meg néhány napja. Mint megállapították: a plusz terhek jelenleg a hosszabb távra fixált kamatokat választókat sújtják. A konkrét hitelügyletek alapján azonban (lásd grafikonunkat) jól látszik, hogy az átlagkamatok nem egészen azt mutatják, mint amire számíthatnánk.
A legrövidebb és a leghosszabb kamatperiódus (ez az, amikor a kamat több mint tíz évig változatlan marad) közötti kamatkülönbség a tavaly nyári két százalékponthoz képest az idén júniusra a felére esett. Az 5-10 évre rögzített kamatozású lakáshitel felvevőinél közben ennek szinte pont az ellenkezője történt: a leghosszabb kamatperiódusú hiteleknél a kamatkülönbség majdnem kétszeres lett, már meghaladta a két százalékpontot.
Az átlagkamatok alapján mindenképpen a két véglet (az éven belüli és a 10 éven túli kamatváltozás) valamelyikét érdemes választani. Szerintünk egyre jobban megéri a hosszú távú fixálás. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű. Részint azért, mert csak néhány banknál lehet 10 évnél hosszabb kamatperiódust választani (a nagyobb bankok kínálatát itt nézheti meg). Emellett egyáltalán nem mellékes, hogy ki pontosan milyen kamat mellett kaphat hitelt.
Az igazán jó adósok azok egészen mások
A kamatok között ugyanis gyűjtésünk szerint a kamatperiódus hosszától függőnél nagyobb is lehet az eltérés az adósok besorolása szerint. Ez a különbség átlagosan is megközelíti a két százalékpontot, de valójában – ha az elérhető kedvezményeket is figyelembe vesszük – ennél jóval magasabbra rúg. Ráadásul ez az utóbbi időben még nőtt is.
A legjobb adósokra alkalmazott kamatot például az FHB az idén júniusban 0,5 százalékponttal lejjebb vitte, de a felső kamatmértéken (ami a legkevésbé vágyott ügyfelekre vonatkozik) egyáltalán nem változtattak. Az Erste kondíciós listáit böngészve pedig az látszik, hogy a hosszabb távra fixált kamatokon az idén még emeltek is. Itt a legjobb elérhető kamat is magasabb lett. Míg ugyanis öt évre fixáltan korábban 4,07 százalékon is lehetett hitelhez jutni, jelenleg ezért 4,49 százalékot számítanak fel (aki az alacsonyabb kamaton vette fel a hitelt, annak most is úgy kell törlesztenie).
Az adósminősítés mellett egyre többször bukkan fel a hitel összege szerinti megkülönböztetés is. Minél magasabb kölcsönt kér valaki, annál olcsóbban kaphatja. A legalacsonyabb összeg is kúszik felfelé. A K&H a minimálisan felvehető lakáshitel összegét a július elsejétől a korábbi egymillióról kétmillió forintra emelte. Nyilvántartásunk alapján az általunk megfigyelt nagyobb pénzintézetek közül ez a bank tette lehetővé a legtovább, hogy akár 35 éves futamidőt is választhasson valaki. Ma már azonban itt is „csak” 30 évre lehet eladósodni.
Egyre több befektetési céllal vásárló vesz fel hitelt
A jegybanki átlagkamatokhoz visszatérve: nem mellékes, hogy ezeket a folyósított kölcsönök alapján számítják. Ebből következően a számokat jelentősen befolyásolhatja az összetétel. Vagyis, ha több kiváló adós kér nagyobb összegű hitelt, akkor az átlagkamat is lefelé tart. A hozzánk érkezett jelzések alapján egyre jellemzőbb, hogy már a befektetési céllal vett ingatlanokhoz is felveszik a lakáshitelt. Ők pedig biztosan a jó adósok kategóriáját gyarapítják.
A másik véglet, aki bár szeretne, egyáltalán nem kap kölcsönt. Például azért, mert „túl olcsó” ingatlant szeretne venni (több bank is meghatároz egy alsó értékhatárt a fedezetként befogadható ingatlanoknál). Az elutasításnak más – az üzletszabályzatokból és különböző leírásokból nem megismerhető – oka is lehet. Ezeket a szempontokat viszont bizalmas üzleti adatként kezelik a bankok.
Sokat mondó lehet, hogy a Budapest Bank (BB) augusztus elsejétől akció keretében visszatéríti a lakóingatlan értékbecslési díját (több ingatlanfedezet esetén mindegyik lakóingatlan értékbecslési díját), amennyiben az ügyfél előzetes hitelképességi vizsgálata alapján hitelképesnek minősült, de a hitelképességi vizsgálat eredményéről szóló nyilatkozat kiállítását követő 90 napon belül benyújtott hitelkérelmét a bank elutasítja.
A legnagyobb bankok lakáshiteleinek mostani jellemzőit itt nézheti meg
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, lakáshitel, kamatperiódus, futamidő, kamat, adósminősítés
Kapcsolódó anyagok
- 2017.03.21 - Lecsap a jegybank a lakáshitellel ügynökölőkre
- 2016.12.08 - Nő az új hitelválság kockázata?
- 2016.11.15 - Van még szufla az ingatlanpiacban
- 2016.10.27 - Tömegével kaphatnak banki levelet az adósok
- 2016.10.17 - Lakást venne vagy adna? Itt garantált az áremelkedés
- 2016.10.17 - Megugrott a hitelkiváltás
- 2016.09.07 - Nem kell az ingyenes hitelszámla
- 2016.08.18 - Minden ötödik lakóépület vályog
- 2016.08.16 - Hirtelen változás a bérlakáspiacon
- 2016.08.04 - Pofátlanul drágák a lakáshitelek?
- 2016.07.18 - CSOK: ötven százalékos növekedést hozott a június
- 2016.07.08 - A nem fizető lakáshiteseket figyelmezteti az MNB
- 2016.07.05 - Új lakások: ősszel jön a CSOK-nál az igazság?
- 2016.06.08 - Indulhat a nemzeti lakáslottó
- 2016.05.29 - Ilyen lakást akarnak a fiatalok
- 2014.11.26 - Hogyan változhatnak a kamatok?
További kapcsolódó anyagok