Durván nyílik az olló az idősebbek kárára

Néhány éve ment nyugdíjba? Nagyon bánhatja!

Nem mindegy, ki mikor megy be
Fotó: Latzer Anna

2019. március 26. Ha valakinek a korábbi években keresett összeg alapján 2015-ben járt volna 143,6 ezer forint nyugdíj, az idén – számolta ki az Azénpénzem.hu – akkor is majdnem 203 ezret kapna, ha az eltelt években egyetlen napot sem dolgozik. Összeszedtük, az elmúlt években milyen szorzók érintették a friss és a régebbi nyugdíjasokat.

Egyik olvasónkat állítólag a nyugdíjfolyósítónál beszélték rá tavalyelőtt arra, hogy decemberben sietve menjen nyugdíjba, mert „jövőre már sokkal kedvezőtlenebbek lesznek a szabályok”. Sajnos, csak később érdeklődött nálunk, mi lenne (lett volna) számára a jó. Amellett, hogy a nyugdíjazás terén nem léptek életbe kedvezőtlenebb előírások, a rosszul megválasztott időponttal az asszony jelentős összeget is bukott. A számára 2017 végén megállapított nyugdíj 143,6 ezer forintot tett ki, ami ha egyetlen hónapot várt volna még, akkor 162 ezer fölé emelkedik.

A nyugdíj megállapítása ugyanis a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.

A mai frissnyugdíjasok holnap már régieknek számíthatnak, így attól a pillanattól, hogy nyugállományba vonulnak, az ő pénzük is egyre kevesebbet érhet az átlagbérekhez viszonyítva.

Az utóbbi öt év alatt 41,3 százalékkal nagyobb értékben számítják be a nyugdíjakhoz a korábbi évek keresetét (ennyivel emelkedtek a valorizációs szorzószámok) – számolta ki az Azénpénzem.hu. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kapnak többet a frissnyugdíjasok, miközben a régebben nyugállományba vonultak járandósága közben csak a hivatalosan meghatározott inflációval (öt év alatt összesen 14,8 százalékkal) nőtt. Durván nyílik tehát az olló a friss és a régebbi nyugdíjasok között. (Ha még a korábban érvényes úgynevezett svájci indexálás lenne, akkor a nyugdíjemelés fele-fele részben függene a bérek és az árak alakulásától.)

Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az aktuális kormányrendeletekből

Érthetőbben és számokkal kifejezve: ha valakinek a korábbi években keresett összeg alapján 2015-ben járt volna az előbbi példában szereplő 143,6 ezer forintos nyugdíj, az idén akkor is majdnem 203 ezret kapna, ha az eltelt években egyetlen napot sem dolgozott. Amennyiben a korábbi évek átlagát keresve ráhúzott volna még 3 évet (a nő 40 év szolgálati idő után ment nyugdíjba), akkor a 2019-ben megállapított a nyugdíja 218 ezer forint fölé emelkedett volna.

Amit fontos nyugdíj előtt tudni

Hasonló számokkal és példákkal mutatta ki tavaly év végén egy nyugdíjjal foglalkozó közgazdász az Újegyenlőség blogon, hogy a Nők40 egy „hibás termék”. A szerző pedig akkor még nem tudhatta, hogy az idén a valorizációs szorzó további 11,3 százalékkal nő. Az 1955–1957-es korosztályok sokkal nagyobb nyugdíjveszteséget szenvednek el – állapította meg a cikk –, mint amekkora összeget a korhatár-kedvezményes időszak alatt kaptak. Talán ez lehet a magyarázat arra, hogy nem bánja a kormányzat, ha minél többen gyorsan elmennek nyugdíjba.

A nyugdíjba vonulásukat tervezőknek mindenképpen fontos tisztában lenniük ezekkel a szabályokkal, és – legalábbis amíg a mostani erőltetett bérfelzárkóztatási ütem tart – a lehető legkésőbbre halasztani (persze amennyiben ezt élethelyzetük megengedi) az aktív időszak lezárását. Nagy esélyt látunk arra, hogy 2020-ban is akár 10 százalék feletti is lehet majd a nettó átlagkereset növekedése. Részben a bérmegállapodásban szereplő 8 százalékos emelésnek, részben a cafeteria „béresítésének” következtében.

Célszerű mindenkinek magának figyelnie arra, hogy mikorra esik az ő évfordulója. Vagyis: melyik az a nap, amelyet követően bezsebelheti a szolgálati idő növekedése miatti 2 százalékos pluszt. A meglehetősen leterhelt ügyintézők ugyanis általában nem hívják fel ilyesmire a figyelmet, értesültünk olyan esetről, amikor 3 nap (!) miatt kapott valaki majdnem 10 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat.