Nem mindegy, hol tesz félre a nyugdíjra

Negyedével több pénze lehet, ha jól választ

2020. március 12. Negyedével is több pénzt gyűjthet össze a nyugdíjas évekre spórolva, aki odafigyel a költségekre is, amikor nyugdíj-megtakarítást választ. Márciustól már mi is összehasonlíthatjuk ezeknek a szolgáltatásoknak a díjait, ugyanis egységes költségmutatót vezettek be az önkéntes nyugdíjpénztárak is.

Pénzénél lesz, de egy fillér hozamot sem tesz zsebre az az ügyfél, aki 2 százalékos Teljes Költségmutatójú (TKM) megtakarítást választ, és az adott évben a megtakarítás hozama éppen 2 százalék. A legegyszerűbben így magyarázható el a TKM, ami azt mutatja, hány százalékkal kapunk kevesebb hozamot a pénzünkre a levont költségek miatt.

Mint megírtuk, márciustól már az önkéntes nyugdíjpénztáraknak is ismertetniük kell a Teljes Költségmutatót (TKM), így azt összehasonlíthatjuk minden élet- és nyugdíjbiztosítási termékkel is. Ez utóbbiaknál már régóta létezik ez a mutató.

Összesen 47 intézmény 116 terméke után tájékozódhatnak a nyugdíjra takarékoskodók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, ahol már összehasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ek. Most már csak arra lenne szükség, hogy az érintettek valóban tájékozódjanak. Az adatok szerint ugyanis ez saját jól felfogott érdeke lehet mindenkinek. Arról nem beszélve, hogy ha senki nem választaná, akkor előbb-utóbb eltűnhetnének a piacról a pofátlan ajánlatok.

Miért lenne fontos a tájékozódás?

Az Azénpénzem.hu kiszámolta, hogy 20 éves megtakarítás során 25 százalékkal lesz több pénze nyugdíjas korára annak, akinek 2 százalékponttal alacsonyabb költségű a megtakarítása. (Ugyanakkora hozam esetén.) Egy példán bemutatva: ha valaki 20 éven át 100 ezer forintot takarít meg minden évben, és a hozam évente 6 százalék, akkor 2 százalék TKM mellett 3 millió 96 ezer forintja lesz nyugdíjba vonuláskor. Ha viszont a TKM 4 százalék, akkor csak 2 millió 478 ezer forint.

Rövidebb távon, 10 éves megtakarítás esetén kisebb ugyan a különbség, de még így is 12 százalékkal több pénze lesz az olcsóbb nyugdíjterméket választónak. Az előbbi példánál maradva 1 millió 116 ezer forintja lesz a drágább megtakarítást választónak, és 1 millió 248 ezer forint lesz, aki az olcsóbban tesz félre.

Mit mutatnak most a számok?

Mint megírtuk, az Azénpénzem.hu összesítése szerint a nyugdíjpénztári költségek átlaga 10 évre 1,47 százalék, míg 20 évre ugyanez már mindössze 0,84 százalékra rúg. A nyugdíjbiztosítások esetében azonban (mindenütt a drágább felső értékeket figyelembe véve) az átlag 10 évre 4,23 százalék. Ez még a 20 éves időtávban is csak 3,32 százalékra megy le. Igaz, a nyugdíjbiztosítások egyéb szolgáltatást is nyújtanak, aminek költsége beépül a mutatóba. a kérdés az, hogy azt a szolgáltatást (például egy néhány százezer forintos életbiztosítást) olcsóban meg tudjuk-e venni, vagy szükségünk van-e rá.

A választáskor persze nem szabad csak a költségmutatót figyelembe venni, hanem széleskörűen kell tájékozódni az egyes termékekről, és annak megfelelően kell választani, hogy mire van szükségünk. Érdemes a múltbéli, hosszú távú hozamokat is összehasonlítani, bár az a jövőre nézve semmilyen garanciát nem jelent. Ugyanakkor tájékozódási pontnak tekinthető.

Mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, mind a nyugdíjbiztosításoknál léteznek olcsóbb és drágább szolgáltatók is. A kérdés ilyenkor az, hogy a magasabb díjért mit és mennyit szolgáltatnak, és erre nekem szükségem van-e. A nyugdíj-megtakarítás kiválasztásának kérdését tehát komplexen kell megközelíteni, és ebben segít a TKM.

Cikkünk rövidített változata megjelent a Pesti Hírlap 2020. március 12-i számában.