Az év vége előtt érdemes áttekinteni a lehetőségeket

Ne hagyja ki, keressen az államtól!

Fotó: Azénpénzem

2017. december 11. Minden évben újraindul a számláló, aki nem használja ki az adókedvezmények lehetőségeit, bukja az államtól kereshető pénzt. Akár 350 ezer forint is lehet a tét (bár ezt meglehetősen kevesen lehetnek képesek megugrani). Az adójóváírás révén még most is elérhető a 20 százalék feletti hozam.

A jelenlegi hozamkörnyezetben – mint nemrégiben megírtuk: szinte már minden bank csak 0,01 százalékot fizet a lekötött betétre, sőt van, amelyik akciósan is ugyanennyit ajánl – minden korábbinál nagyobb jelentőségük lehet az adókedvezményeknek. Aki egy év alatt 1,4 millió forintot félre tud tenni (és persze jól választja meg, hová teszi a pénzt, és fizetett adót), adójóváírásként 280 ezer forintot zsebelhet be. Még magasabb összeggel, mint az alábbi táblázatból kiderül, ezenfelül is szerezhető állami pénzt.

Adókedvezményes megtakarítások
Megnevezés	Kedvezmény (%)	Korlát (ezer Ft)	Szükséges befizetés (ezer Ft)*
Önkéntes pénztár**	20	150	750
Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ)	20	100, 130***	500, 650***
Nyugdíjbiztosítás	20	130	650
Együttesen		280	1400
Lakástakarékosság	30	72	240
* A maximális kedvezmény kihasználásához
** Egyéni befizetésre együttesen a nyugdíj- és az egészségpénztárakban, utóbbinál a pénz két évre lekötése további 10%-os adóelőnyt hozhat
*** A 2020 előtt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknek

Adókedvezményekből és egyéb kedvezményből tehát így összesen akár 352 ezer forintra is szert lehet tenni (több lakástakarékot kötve még ez is növelhető). Aki teljes egészében ki tudja használni az összes lehetőséget, az állam révén 21,5 százalékos hozamot tehet zsebre (ezt növeli például a pénztárak által elért hozam, de emelhető az egészségpénztári extra adóelőny kihasználásával is). Ehhez viszont tjelentős summa – esetenként igen hosszú időre szóló – megtakarítása szükséges. Sokaknak még az éves jövedelme sincs ekkora.

Sokan nem képesek, mások viszont nem is tudnak róla

Az elmúlt egy évben az OTP friss Öngondoskodási Index mérése szerint nagyot romlott a lakosság öngondoskodási képessége. Szélesebbre nyílt a társadalmi olló, egyre kevesebben takarítanak meg egyre többet. Számukra nemcsak az adókedvezmények teljes kihasználása nem jelent gondot, még műkincsek, ingatlanok vásárlására is bőven juthat. (A lakásárak felszárnyalásához jócskán hozzájárulnak a befektetési célú vásárlások).

A statisztikák szerint a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja 220 ezer forint közelében jár, ami évi 44 ezer forint adójóváírásra jogosít (azért ez sem elhanyagolható összeg). Elgondolkodtató, hogy a pénztárszövetség (ÖPOSZ) felméréséből az derült ki, hogy tízből négy megkérdezett egyáltalán nem is tudott a pénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódó 20 százalékos, évi maximum 150 ezer forintos adókedvezményről.

... és van még más is

A táblázatunkban szereplők mellett még akadnak egyéb lehetőségek is. A nemzeti otthonteremtési közösség (NOK) esetében 30 százalék, maximum 4,5 millió forint az állami támogatás. Több tehát, mint amit a kormány a lakástakarékra ad. Valójában azonban az állami pénz nagy részét különböző költségek címén elviszik a szervezők (erről részleteket itt olvashat). Annak ellenére tehát, hogy már megalakult az első lakáslottós közösség, mi ezt nem is említenénk egy lapon a lakástakarékokkal.

Kedvezményes lehetőség még az előbbieken felül is akad. Ilyen a Babakötvény, ahol az állam ugyan csak évi hat, esetleg 12 ezer forintot ad, de ezt megfejelheti a konstrukcióra alkalmazott igen jó kamat (erről itt olvashat). Emellett egykor sláger volt, de mára visszaszorulni látszik a tartós betéti, de a befektetési szerződés (TBSZ) is. Az év vége mindenesetre a TBSZ szempontjából is kitűntetett időszak. Aki ugyanis ilyenkor nyit ilyen számlát, annak már néhány nap egy évnek számít. Akinek már van ilyen számlája, annak a harmadik, illetve az ötödik év vége a vízválasztó. Ekkor dönthet a befektető arról, hogy „visszaforgatja” a pénzt, vagy hagyja lejárni. Bankárokkal beszélgetve arról hallhattunk, hogy sok szerződést már tavaly sem újítottak meg.

A TBSZ-t azonban nem az előbbiek miatt nem tüntettük fel táblázatunkban, hanem mert előnye nem konkrét adóvisszatérítés, hanem a nem létező adóteher. Úgy véljük, a mostani nagyon alacsony hozamkörnyezet nem igazán kedvez a TBSZ-nek, hiszen csekély hozam mellett nem túl attraktív az adóelőny sem. Ez igaz lehet akkor is, ha a pénzt kevésbé kockázatos befektetési termékbe (például állampapír) teszik. Utóbbi esetben egyébként mindenképpen érdemes a kincstárhoz vinni az állományt (erről részleteket itt talál).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem Facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adókedvezmény, adójóváírás, önkéntes pénztár, nyugdíjtakarékosság, TBSZ, lakástakarék, NOK