Végtörlesztés: így akadályoz a bank
2011. december 22.
Különböző trükkökkel próbálják akadályozni a bankok a végtörlesztést, ennek legegyszerűbb módja az, ha nem adnak forinthitelt. A január végi határidő miatt az ügyfelek kezdenek kifutni az időből. A PSZÁF árgus szemmel figyel.
"Nyilvánvalóan inkább a rögzített árfolyam felé akarják nyomni az ügyfeleket a bankok"- írta lapunk egyik olvasója, aki az igényelt hitelösszegnél 1,5 millió forinttal kevesebbet kapott, és azt is 20 év helyett 26 évre.
"Még 2007-ben vettünk fel 22,5 milliós, svájci frank alapú hitelt a lakásvásárláshoz, mert a régi lakásunkat nem tudtuk eladni. Mire azt sikerült értékesíteni, a forint elkezdett gyengülni, így tartottuk a pénzt, mondván: hátha visszaerősödik, s akkor előtörlesztünk. Nem tette. Idén november elején telefonáltam a banknak: tudnának-e hitelt adni, ha 12 millió forintot kifizetek. A tartozás 25 millió 770 ezer forint 180 forintos árfolyamon. A bank a hitelt megígérte, majd november 28-án a fiókban ezt személyesen is megismételték: minden feltételnek megfelelek, jó a fizetés, a lakás értéke is, minden rendben, két-három nap alatt megvan a jóváhagyás, és megkapom a 13,7 millió forintot 20 évre. A kormány és a Bankszövetség megállapodásának aláírása után értesítettek, hogy megérkezett a jóváhagyás, de amikor hétfőn bementünk szerződni, kiderült: a bank nem adja meg a 13,7 milliót, csak 12,21 milliót, és nem 240 hónapra, hanem 312 hónapra." Az ügyfél nem kapott tájékoztatást arról, milyen alapon döntött a bank, így most írásban kérte az indoklást. Azonban épp a szoros határidők miatt kénytelen volt belemenni az ügyletbe, noha jelentős nehézséget okoz a maradék 1,5 millió forint előteremtése.
Meglepetés bankoktól
A végtörlesztéshez hitelt igénylő devizahitelesek közül a napokban egyre többen szembesülhetnek majd hasonló problémákkal. A szóbeli ígéret után a szerződés aláírásakor érheti majd őket a meglepetés, hogy más összegre és más feltételekkel szerződik velük a bank, de sokan tapasztalhatják majd azt is, hogy egyáltalán nem kapnak hitelt.
A kormány a múlt héten egyezett meg a bankokkal, aminek része az is, hogy a végtörlesztés határidejét január 30-ra előre hozzák (eredetileg a határidő február vége volt). Emiatt egyre jobban szorítja az idő azokat, akik hitelt szerettek volna felvenni a fizetéshez. Ha tehát egy bank nem ad hitelt, vagy az igényeltnél kevesebbet hagy jóvá, már nincs idő másik pénzintézethez fordulni.
Ráadásul sokat nem tehet a devizaadós, hiszen "a bankoknak nem kötelező forinthitelt nyújtaniuk a végtörlesztéshez, és a saját ügyfeleikkel szemben alkalmazott magas kamatokkal próbálják is alacsonyan tartani a kiváltások számát, így a veszteséget" - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) e héten nyilvánosságra hozott kockázati jelentésében.
A bankok a nem árjellegű feltételeiket is szigorították. Például az ingatlan értékének 75 százalékáig hagyják jóvá a kérelmeket, miközben ez a jogszabályi korlát a kiváltó hitelekre nem vonatkozik, de a bankok kockázatkezelési okokból alkalmazzák. Nem véletlen, hogy a PSZÁF szerint az érintett adósoknak mindössze 15 százaléka élhet a végtörlesztés lehetőségével.
Az ügyfelek folyamatosan érdeklődnek a felügyeletnél. Miközben éves szinten átlagosan 40 ezren keresik a PSZÁF-ot, addig csak végtörlesztés ügyben két hónap alatt 6 ezren, azaz átlagosan napi százan fordultak a felügyelet munkatársaihoz. Eddig több száz hatósági beadvány érkezett - mondta Binder István szóvivő megkeresésünkre. A jellemző panaszok egyike az, hogy még mindig vannak olyan bankok, amelyek azt állítják az ügyfeleiknek, hogy a devizában folyósított, majd forintban vagy devizában törlesztett hitelekre nem vonatkozik a végtörlesztés. Noha ez viszonylag szűk kört érint, a PSZÁF szerint a jogalkotó célja az volt, hogy ha devizakockázat van, azt meg lehessen szüntetni.
Másik probléma, hogy a kombinált hiteleknél továbbra is ide-oda küldözgeti az ügyfelet a bank és a lakás-takarékpénztár, illetve a biztosító. Ugyanakkor az ügyfelek nem ismerik azt a szabályozást, ami szerint a lakástakarékoknál 90 nap várakozási időszak után juthatnak csak a pénzükhöz, illetve ha azt korábban szeretnék megkapni, akkor extra díjat fizettetnek velük (ezt megtehetik).
Lehet panaszolni
Jellemző gond az is, hogy ha az ügyfél írásban benyújtja a banknak a tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, akkor azt nem adják ki 3 napon belül (ahogy kellene), illetve nem tartják a 8 napos határidőt sem a törlési engedély kiadásakor. Ráadásul ez utóbbiba sokszor nem írják bele, hogy fix árfolyamú végtörlesztés miatt adják ki az engedélyt, így az ügyfélnek fizetnie kell a jelzálogjog törlésekor, pedig a jogszabály szerint nem kellene.
A szóvivő felhívta a figyelmet: a fióktelepekre és a határon átnyúló szolgáltatást végző pénzintézetekre is vonatkozik a végtörlesztés. Ez pedig azt jelenti, hogy például aki osztrák banktól vett fel itthon devizahitelt, az is végtörleszthet.
Aki végül a bank hibája miatt nem fog tudni végtörleszteni, a felügyelethez fordulhat. Mégha ki is fut a határidőből, de a PSZÁF neki ad igazat, polgári peres eljárásban kérhet kártérítést. A perben pedig döntő lehet a bank elleni felügyeleti határozat.
Naponta átlagosan százan keresik a felügyeletet
"Nyilvánvalóan inkább a rögzített árfolyam felé akarják nyomni az ügyfeleket a bankok"- írta lapunk egyik olvasója, aki az igényelt hitelösszegnél 1,5 millió forinttal kevesebbet kapott, és azt is 20 év helyett 26 évre.
"Még 2007-ben vettünk fel 22,5 milliós, svájci frank alapú hitelt a lakásvásárláshoz, mert a régi lakásunkat nem tudtuk eladni. Mire azt sikerült értékesíteni, a forint elkezdett gyengülni, így tartottuk a pénzt, mondván: hátha visszaerősödik, s akkor előtörlesztünk. Nem tette. Idén november elején telefonáltam a banknak: tudnának-e hitelt adni, ha 12 millió forintot kifizetek. A tartozás 25 millió 770 ezer forint 180 forintos árfolyamon. A bank a hitelt megígérte, majd november 28-án a fiókban ezt személyesen is megismételték: minden feltételnek megfelelek, jó a fizetés, a lakás értéke is, minden rendben, két-három nap alatt megvan a jóváhagyás, és megkapom a 13,7 millió forintot 20 évre. A kormány és a Bankszövetség megállapodásának aláírása után értesítettek, hogy megérkezett a jóváhagyás, de amikor hétfőn bementünk szerződni, kiderült: a bank nem adja meg a 13,7 milliót, csak 12,21 milliót, és nem 240 hónapra, hanem 312 hónapra." Az ügyfél nem kapott tájékoztatást arról, milyen alapon döntött a bank, így most írásban kérte az indoklást. Azonban épp a szoros határidők miatt kénytelen volt belemenni az ügyletbe, noha jelentős nehézséget okoz a maradék 1,5 millió forint előteremtése.
Meglepetés bankoktól
A végtörlesztéshez hitelt igénylő devizahitelesek közül a napokban egyre többen szembesülhetnek majd hasonló problémákkal. A szóbeli ígéret után a szerződés aláírásakor érheti majd őket a meglepetés, hogy más összegre és más feltételekkel szerződik velük a bank, de sokan tapasztalhatják majd azt is, hogy egyáltalán nem kapnak hitelt.
A kormány a múlt héten egyezett meg a bankokkal, aminek része az is, hogy a végtörlesztés határidejét január 30-ra előre hozzák (eredetileg a határidő február vége volt). Emiatt egyre jobban szorítja az idő azokat, akik hitelt szerettek volna felvenni a fizetéshez. Ha tehát egy bank nem ad hitelt, vagy az igényeltnél kevesebbet hagy jóvá, már nincs idő másik pénzintézethez fordulni.
Ráadásul sokat nem tehet a devizaadós, hiszen "a bankoknak nem kötelező forinthitelt nyújtaniuk a végtörlesztéshez, és a saját ügyfeleikkel szemben alkalmazott magas kamatokkal próbálják is alacsonyan tartani a kiváltások számát, így a veszteséget" - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) e héten nyilvánosságra hozott kockázati jelentésében.
A bankok a nem árjellegű feltételeiket is szigorították. Például az ingatlan értékének 75 százalékáig hagyják jóvá a kérelmeket, miközben ez a jogszabályi korlát a kiváltó hitelekre nem vonatkozik, de a bankok kockázatkezelési okokból alkalmazzák. Nem véletlen, hogy a PSZÁF szerint az érintett adósoknak mindössze 15 százaléka élhet a végtörlesztés lehetőségével.
Az ügyfelek folyamatosan érdeklődnek a felügyeletnél. Miközben éves szinten átlagosan 40 ezren keresik a PSZÁF-ot, addig csak végtörlesztés ügyben két hónap alatt 6 ezren, azaz átlagosan napi százan fordultak a felügyelet munkatársaihoz. Eddig több száz hatósági beadvány érkezett - mondta Binder István szóvivő megkeresésünkre. A jellemző panaszok egyike az, hogy még mindig vannak olyan bankok, amelyek azt állítják az ügyfeleiknek, hogy a devizában folyósított, majd forintban vagy devizában törlesztett hitelekre nem vonatkozik a végtörlesztés. Noha ez viszonylag szűk kört érint, a PSZÁF szerint a jogalkotó célja az volt, hogy ha devizakockázat van, azt meg lehessen szüntetni.
Másik probléma, hogy a kombinált hiteleknél továbbra is ide-oda küldözgeti az ügyfelet a bank és a lakás-takarékpénztár, illetve a biztosító. Ugyanakkor az ügyfelek nem ismerik azt a szabályozást, ami szerint a lakástakarékoknál 90 nap várakozási időszak után juthatnak csak a pénzükhöz, illetve ha azt korábban szeretnék megkapni, akkor extra díjat fizettetnek velük (ezt megtehetik).
Lehet panaszolni
Jellemző gond az is, hogy ha az ügyfél írásban benyújtja a banknak a tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, akkor azt nem adják ki 3 napon belül (ahogy kellene), illetve nem tartják a 8 napos határidőt sem a törlési engedély kiadásakor. Ráadásul ez utóbbiba sokszor nem írják bele, hogy fix árfolyamú végtörlesztés miatt adják ki az engedélyt, így az ügyfélnek fizetnie kell a jelzálogjog törlésekor, pedig a jogszabály szerint nem kellene.
A szóvivő felhívta a figyelmet: a fióktelepekre és a határon átnyúló szolgáltatást végző pénzintézetekre is vonatkozik a végtörlesztés. Ez pedig azt jelenti, hogy például aki osztrák banktól vett fel itthon devizahitelt, az is végtörleszthet.
Aki végül a bank hibája miatt nem fog tudni végtörleszteni, a felügyelethez fordulhat. Mégha ki is fut a határidőből, de a PSZÁF neki ad igazat, polgári peres eljárásban kérhet kártérítést. A perben pedig döntő lehet a bank elleni felügyeleti határozat.
