Túl sokat fizetnek a magyarok a telekommunikációért

Nagyot ugrott a netes csomagok ára

Fotó: Azénpénzem
2019. december 16. A magyaroknak (sok más országgal ellentétben) manapság többet kell fizetnie a netért és a mobilozásért jelenleg, mint 2007-ben. Ősszel kifejezetten megugrottak az árak, miközben hazánk az egyik legjobb infrastruktúrával rendelkezik a telekommunikációs szolgáltatások terén.

Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internet szolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek – állapította meg az inflációt meghatározó ágazati sajátosságokat elemezve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint hangsúlyozták, a „jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel, ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban”. (A teljes írás itt olvasható.)

A jegybanki szakértők szerint a 2007 óta eltelt több mint egy évtizedben a hazai telekommunikációs és internet árak többnyire emelkedtek. Hazánk így azon kevés országok egyike, ahol a fogyasztói árak – az adóváltozások hatásait is kiszűrve – jelenleg magasabbak, mint amit 2007-ben regisztráltak. Az eurózónában, a környező országokban az árak közben a kibontakozó digitalizációs forradalommal összhangban számottevően csökkentek. A költségek az elmúlt hónapokban is változatlanul visszafogottan alakultak. Szemben a magyar folyamatokkal.

Egyetlen hónap 9 százalékos drágulást hozott


Az Eurostat adatai alapján itt az internetárak emelkedésnek indultak. Szeptemberben az európai országok között a hazai árak növekedtek a legnagyobb mértékben. Az őszi hónapokban a telekommunikációs csomagok nagyobb ütemben drágultak, mint a csomagot alkotó egyes komponensek. A csomagárak közel 9 százalékot (!) emelkedtek mindössze egy hónap alatt.

A jelenség az MNB írása szerint különösen érdekes annak tükrében, hogy hazánk az egyik legjobb infrastruktúrával rendelkezik a telekommunikációs szolgáltatások terén. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az elmúlt években a lefedettség már nem növekedett tovább, a szélessávú internettel való lefedettség az Európai Unió átlagának megfelelő volt. Szinte minden háztartás számára elérhető a 4G technológia.
 
 Az egyes országokban fejlettségi szinttől függően eltérő szintek jellemzők, így összehasonlító árakon is megvizsgálták a díjak alakulását. Az Európai Bizottság legutolsó elérhető összehasonlító árszintjei alapján2015-ben az internet, televízió és telefonszolgáltatást is tartalmazó csomag havi költsége átlagosan 35 euro volt hazánkban, ami magasabb a régiós országok többségében alkalmazottnál. A vásárlóerő-paritást is figyelembe véve a magyar díjszabás már a vizsgált 26 európai ország középmezőnyében alakul. Magasabbak azonban ilyen összevetésben a lengyelországi, csehországi, vagy a digitálisan gyorsan fejlődő Balti-országokban levőknél, sőt még néhány nyugat-európai ország értékénél is (ide sorolható például. Németország, Ausztria és Hollandia).

A fejlettségünkhöz képest tartósan relatíve magas díjak versenyképességi hátrányt okozhatnak, és lassíthatják a magyar gazdaság digitális átállását – összegezték a jegybanki szakértők. Úgy vélik, a jelenség hátterében piacszerkezeti különbségek is meghúzódhatnak.
 

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.