A növekvő megélhetési költségek miatt módosítanak a bankok

Nagyot nőtt a máról holnapra élők aránya

Fotó: Latzer Anna

2022. szeptember 5. A korábbi közel sem egyötödről negyedére nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem képesek egyetlen fillért sem félretenni – derült ki egy kutatásból. És ez még nem tükrözi az új rezsitarifákat. A közüzemi díjak emelése miatt már a bankok is aggódnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedévente készített hitelezési felmérését rendre kiegészíti a bankok hitelezési vezetőivel készített interjúkkal. (A teljes kiadvány itt nézheti meg.) Az idén nyáron 10 intézmény vett ebben részt. A beszélgetése során kiderült: több bankban tartanak a kockázatok növekedésétől az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek esetében.

Az új rezsiszabályozás miatt ugyanis ebből a körből sokaknak támadhatnak fizetési nehézségei. Mivel – mondták el a hitelezési vezetők – az adósok egy érdemi része jövedelmi szempontból a hitelezhetőségi korlát (JTM) közelében található. Szinte valamennyi bankban ezért felülvizsgálják majd a minimum jövedelmi elvárásokat, és a növekvő megélhetési költségeket is figyelembe veszik a hitelbírálatban.

Egyre feketébbek ezek a felhők

A banki aggodalmak nagyon is indokoltnak tűnnek. Nemrégiben ugyanis egy kutatás rámutatott: a rezsiemelés miatt átlagosan havi 27 ezer forint tehernövekedésre számítanak a háztartások. Leginkább a családi házakban és a 100 négyzetméter feletti ingatlanokban élők, a kisvárosi és községi lakosok, valamint a gyereket nevelő családok tartanak terheik jelentős növekedésétől. Ha pedig ehhez még hozzáadjuk a törlesztők kamatemelés miatti megugrását, akkor szinte borítékolható sok, ma sem túl fényesen élő háztartás bajba kerülése.

További kockázatot jelenthet az infláció, de az is, mi lesz a magyar gazdasággal. Akár recesszió is beüthet, ha pedig leáll, vagy csak jelentősen lassul a növekedés, annak munkahelyekben mérhető ára lehet. A K&H biztos jövő felmérésének friss eredménye alapján pedig az állásvesztés számos családban tragikus fejleményekkel járhat.

A magyarok jelentős része ugyanis – mutatott rá a bank – csak egy hónapig bírná fizetés nélkül. A máról holnapra (pontosabban hónapról hónapra) élők aránya korábban 18,4 százalék volt, de a legújabb adatok (ebben még nem lehet benne a rezsiemelés, hiszen a mintavétel korábbi volt) szerint már 25 százalék nem tud vagy nem szokott félretenni. Amelyik családban van tartalék, annak nagysága ott sem túl sok.

Minden plusz pénznek a nyakára hágtak?

A 30-59 évesek átlagosan 7 hónapot tudnának áthidalni, de közülük 35 százalék lenne képes jövedelem nélkül kiadásait legfeljebb egy hónapig fedezni. A féléves tartalékkal rendelkezők aránya 14 százalékra jött ki. Mindez úgy – emlékeztetett a K&H –, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedtek a magyarországi átlagbérek.

Azt, hogy a fizetések emelkedése nem igazán látható a fizetés nélkül finanszírozható időszak alakulásán a bank részben azzal magyarázza, hogy az elmúlt években a többletet sokan beruházásokra, például lakásfelújításra, autóvásárlásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordították. Ez részben alátámasztja, hogy a kiskereskedelmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának volumene 2017-től 2019-ig évente 9-10 százalékkal nőtt éves szinten, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban mindössze 0,3 százalékos volt a többlet, 2021-ben pedig már majdnem 5 százalékos volt a bővülés.

Bíztatást szeretne? Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, tartalék, felmérés, hitel, adósság, adósságfék, JTM, bankok, rezsiemelés