Jó döntés volt a kötvényalap, ami 20-30 százalékot is hozott

Nagyot lehetett kaszálni ezzel a befektetéssel

Fotó: clipart.com

2023. november 9. Jó döntés volt kötvényalapba tenni a pénzt egy évvel ezelőtt, ugyanis 20-30 százalék közötti hozamokat lehetett elérni. Főleg a hosszúkötvény-alapok bizonyultak jó befektetésnek, de a rövidkötvény-alapok is rávertek az állampapírok hozamára. Azt azért fontos hozzátenni, hogy a kimagasló hozamok a tavaly októberi nagy árfolyamzuhanásnak köszönhetőek. A folytatás már nem lesz ilyen látványos.

Októberben a gázai fejlemények újból a geopolitikai aggályokat hozták előtérbe, de a piaci hatás nem volt erős és tartós az amerikai és az európai állampapír-piacokon. A vártnál továbbra is jobb konjunkturális mutatók hatására újabb csúcsokra értek az amerikai hozamok. A tízéves már az 5 százalékot ostromolta, a harmincéves át is lépte, mielőtt a november eleji Fed ülésre visszafordultak.

Az amerikai inflációs adat maradt 3,7 százalékon, a maginfláció 4,3 százalékról 4,1százalékra csökkent. A kétéves hozam 4 bázisponttal 5,09 százalékra, a tízéves 36-tal 4,93 százalékra nőtt a hónapban, a harmincéves 39 pedig bázispontos emelkedés után 5,1 százalékon zárt – írja az OTP Alapkezelő az októberi havi portfoliójelentésében. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Az euró-zóna év/év inflációja 4,3 százalékról 2,9 százalékra esett, a maginflációs mutató 4,2 százalékra csökkent. Az EKB nem emelt ugyan, de a továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatokra hivatkozva tartani akarja a kamatokat, és további adatfüggő kamatemelést sem zárt ki. Bár a gazdasági kilátásokat rövid távon gyengébbnek ítélte a szeptemberi előrejelzéshez képest, de Lagarde elnök asszony mégis elutasított bármilyen iránymutatást akár a kamatvágás várható megindításáról, akár a banki tartalékrátáról, vagy az újrabefektetésekről. Az euró-zónás hozamok inkább csökkentek. A német kétéves hozam 19 bázisponttal 3,01 százalékra, a tízéves 2 bázisponttal 2,8 százalékra esett. A harmincéves viszont 6 bázispontot emelkedett, és 3,09 százalékon zárt.

Mi történt a hazai állampapír-piacon?

A forinthozamok a nemzetközi piacokat többé-kevésbé követve ingadoztak, a hosszabb futamidőkön a hozamgörbe meredekebbé válása mellett a nyári sávban maradtak, a rövid hozamok tovább estek októberben. A 2023-as költségvetési hiánycélt a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte. A szeptemberi év/év inflációs adat hozta a várt nagy esést: a mért teljes index az augusztusi 16,4 százalékról 12,2 százalékra, a maginfláció 17,5 százalékról 13,1 százalékra zuhant.

A forint kisebb megingásokkal 390-ról 382 közelébe erősödött az euróval szemben a jegybanki döntés előtt. Az MNB az irányadó és az alapkamat összezárása után a jelzett új korszakba lépve 75 bázisponttal 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A visszatekintő és az előretekintő reálkamat céljának hangsúlyozása mellett fontos iránymutatásként reálisnak nevezte az év végére 11 százalék körüli alapkamatot árazó várakozásokat; ennek még egy 75 bázispontos novemberi és egy 50 bázispontos decemberi vágás felelhet meg. A kamatvágás után ugyan megingott a forint árfolyama, de hónap végére újból megközelítette a 382-es szintet.

A hónap egészében a három hónapos diszkont kincstárjegy hozama 13 bázisponttal 8,04 százalékra, az egyéves 70 bázisponttal 7,99 százalékra esett. A hároméves kötvény hozama 13 bázisponttal, az ötévesé 6 bázisponttal csökkent 8,15 százalék, illetve 7,48 százalékra. A hosszabb futamidőkön a hozamok már emelkedtek és 7,5 százalék körül zártak. A MAX index 0,76 százalékot hozott a hónapban, az RMAX index 0,75 százalékot – írja az OTP Alapkezelő.

Mennyit hoztak a pénzpiaci és kötvényalapok?

A pénzpiaci alapok vagyonukat bankbetétekbe, rövid lejáratú állampapírokba fektetik, így árfolyamuk hónapról hónapra a kamatozó eszközök teljesítményét követi. Ezek éves hozama 14-15 százalék körül alakult október végén.

A kötvényalapok árfolyama kissé emelkedett októberben. Ugyanakkor az éves hozamok kilőttek. (A részletes hozamokat itt találja.) A rövidkötvény-alapok éves szinten 15-18 százalékot hoztak a befektetőknek, míg a hosszúkötvény-alapok 23-28 százalékot. (Az OTP Maxima B 29,6 százalékot.)

A fényes képet azért némileg árnyalja, hogy egy évvel ezelőtt, 2022 októberében zuhant be a forint árfolyama, miután 2022 szeptemberében az MNB kijelentette, hogy befejezte a kamatemelést. Erre erős spekuláció indult a forint ellen, októberben aztán az árfolyama 430 felett járt, amikor az MNB váratlanul kamatot emelt. De nem az alapkamatot, hanem kitalálta az egynapos betéti gyorstendert 18 százalékos kamattal, az alapkamat pedig 13 százalékon ragadt. A kamatemelés hatására a kötvényalapok árfolyama nagyot zuhant, október közepén érték el a mélypontjukat. Így a mélyponthoz képest teljesítettek ennyire fényesen ezek a befektetések. Vagyis a magas hozamok most a tavalyi veszteséget kompenzálták.

A folytatásban tehát aligha számíthatunk hasonló teljesítményre, már csak azért sem, mert egyelőre úgy tűnik, hogy megállt az érdemi hozamcsökkenés az állampapír-piacon, márpedig a kötvényalapok teljesítményére az hatna pozitívan.

A kötvényalapok 2023. október 31-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír, BAMOSZ, OTP Alapkezelő, pénzpiaci alap, alapkamat