Ősszel az átlagfogyasztás harmada is piaci árú lenne?
2023. július 20.
Kiszivárgott tervek szerint akár már ősztől a jelenlegi víz- és csatornadíj a lakosságnak csak havi 5 köbméterig maradna kedvezményes. E fölött az átlagosan 7,33 köbméter használó magánszemélyektől is piaci árat kérnének. A nem lakossági fogyasztóknak teljes egészében piaci alapú lehet a díj.
Magyarországon nagyobb területek vízellátása szűnhet meg hosszabb-rövidebb időre – állította már négy évvel ezelőtt a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Úgy tűnik, mostanra már tényleg teljesen tarthatatlanná vált a helyzet. A sajtóban rendre jelennek meg hírek a sorozatos budapesti csőtörésekről, illetve az agglomerációs településeken bejelentett vízkorlátozásokról. Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke a Népszavának drámai állapotokat vázolt fel (és még a frissen telepített, telepítendő akkumulátorgyárak vízigényéről nem is beszélt).
A szakmai szervezet vezetője szerint a vízdíjak 2012-es befagyasztása, a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a vízi közműveket sújtó vezetékadó együtt vezetett el oda, hogy a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Mint állította: minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a törött vagy megrepedt csöveken keresztül. Van ahol a hálózati veszteség eléri a 40-50 százalékot, vagyis a víz közel fele nem jut el a fogyasztóhoz, ami rettentően nagy pazarlás – mutatott rá Kurdi.
Különböző szakmai elemzések alapján 1000-3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazati infrastruktúra elérje a kor által megkövetelt műszaki- szolgáltatási színvonalat. Ráadásul hiába kerülne hirtelen akár több száz milliárd forint a felújításokra, az elmaradt rekonstrukciók pótlása nem valósítható meg egy csapásra. Kurdi Viktor szerint a komplex felújítás főként a városokban rendkívül gondos tervezést és ütemezett kivitelezést kíván, ami a források megléte esetén is 10-15 évig tarthat.
A magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosi székből 2023. február 8-án ült át V. Németh Zsolt az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára posztjára. Az államtitkár a MaVíz elnökségének meghívására ismertette a kormány terveit a vízi közmű ágazat fejlesztésével kapcsolatban. Mint kiderült, új, egységes vízdíjrendszer kialakításán dolgoznak az Energiaügyi Minisztériumban, amelyről már ősszel dönthetnek a Parlamentben. Ebből újítanák fel az elöregedett ivóvízhálózatot.
A szakma egyébként már a vízi közmű szolgáltatásról szóló 2011-es törvény idén májusban elfogadott módosításától is azt várta, hogy rendezi a díjak és az integráció kérdését. Különösen úgy, hogy V. Németh Zsolt államtitkár több nyilvános fórumon is hangoztatta, hogy az ágazat problémáinak megoldására részben kivezetik a szektorból a rezsicsökkentést. Az eddigi jogszabályváltozások ezt nem tartalmazták, de olyan rendelkezéseket igen, amelyek már utalnak a várható díj emelésekre, így például felhatalmazó rendelkezések megjelölése, illetve a védendő fogyasztó fogalmának pontosítása.
A Szabó Iván által megszellőztetett információk szerint a nem lakossági fogyasztóknak teljes egészében piaci alapú díjat vezetnének be. Alakossági fogyasztók havi 5 köbméteres fogyasztásig fizetnének rezsicsökkentett árat, az efölötti részt a gáz és áramdíjakhoz hasonlóan piaci alapúvá válna. A MaVíz szerint a 2021-es adatok alapján egy háztartásra átlagosan havi 7,33 köbméter vízfogyasztás jut. Ha az előző kalkuláció lépne életbe (ami elég valószínűtlennek tűnik), akkor még az átlagfogyasztás közel harmada is kikerülne a rezsicsökkentett körből.
Szerző: Azénpénzem/Népszava
Címkék: rezsi, rezsicsökkentés, rezsiemelés, víz, vízdíj
Nagyot emelkedhet a vízdíj
Fotó: Balogh Zoltán, MTI
Magyarországon nagyobb területek vízellátása szűnhet meg hosszabb-rövidebb időre – állította már négy évvel ezelőtt a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Úgy tűnik, mostanra már tényleg teljesen tarthatatlanná vált a helyzet. A sajtóban rendre jelennek meg hírek a sorozatos budapesti csőtörésekről, illetve az agglomerációs településeken bejelentett vízkorlátozásokról. Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke a Népszavának drámai állapotokat vázolt fel (és még a frissen telepített, telepítendő akkumulátorgyárak vízigényéről nem is beszélt).
A szakmai szervezet vezetője szerint a vízdíjak 2012-es befagyasztása, a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a vízi közműveket sújtó vezetékadó együtt vezetett el oda, hogy a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Mint állította: minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a törött vagy megrepedt csöveken keresztül. Van ahol a hálózati veszteség eléri a 40-50 százalékot, vagyis a víz közel fele nem jut el a fogyasztóhoz, ami rettentően nagy pazarlás – mutatott rá Kurdi.
Különböző szakmai elemzések alapján 1000-3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazati infrastruktúra elérje a kor által megkövetelt műszaki- szolgáltatási színvonalat. Ráadásul hiába kerülne hirtelen akár több száz milliárd forint a felújításokra, az elmaradt rekonstrukciók pótlása nem valósítható meg egy csapásra. Kurdi Viktor szerint a komplex felújítás főként a városokban rendkívül gondos tervezést és ütemezett kivitelezést kíván, ami a források megléte esetén is 10-15 évig tarthat.
Már készül az új szabályozás
A magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosi székből 2023. február 8-án ült át V. Németh Zsolt az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára posztjára. Az államtitkár a MaVíz elnökségének meghívására ismertette a kormány terveit a vízi közmű ágazat fejlesztésével kapcsolatban. Mint kiderült, új, egységes vízdíjrendszer kialakításán dolgoznak az Energiaügyi Minisztériumban, amelyről már ősszel dönthetnek a Parlamentben. Ebből újítanák fel az elöregedett ivóvízhálózatot.
Az biztosnak látszik, hogy a vízdíjakat egységesítik. A települések között pedig most akár tízszeres különbség is lehet. Például a Fővárosi Vízművek 2023-as települési tarifája szerint míg Budaörsön 215,4 forintba kerül egy köbméter lakossági ivóvíz, Biatorbágyon ugyanezért 423,4 forintot kell fizetni. Utóbbi helyen a nem lakossági ügyfeleknek 502,9 forintot számláznak. Budapesten a magántarifa 218,95 forint, az üzleti pedig 252,6 forint.
A vízi közmű ügyekkel foglalkozó Szabó Iván ügyvéd úgy véli: önmagában az, hogy a vízi közmű szolgáltatás kérdése önálló államtitkári szintre emelkedett egyértelmű üzenet az önkormányzatoknak, hogy az állami szolgáltatás jelenti az egyetlen megoldást. Ezt az üzenetet erősítette fel, hogy a kormány kihagyta a vízi közmű cégeket a rezsivédelmi alapból, mondván, nekik lehetőségük van az állami szolgáltatáshoz csatlakozni.A szakma egyébként már a vízi közmű szolgáltatásról szóló 2011-es törvény idén májusban elfogadott módosításától is azt várta, hogy rendezi a díjak és az integráció kérdését. Különösen úgy, hogy V. Németh Zsolt államtitkár több nyilvános fórumon is hangoztatta, hogy az ágazat problémáinak megoldására részben kivezetik a szektorból a rezsicsökkentést. Az eddigi jogszabályváltozások ezt nem tartalmazták, de olyan rendelkezéseket igen, amelyek már utalnak a várható díj emelésekre, így például felhatalmazó rendelkezések megjelölése, illetve a védendő fogyasztó fogalmának pontosítása.
A Szabó Iván által megszellőztetett információk szerint a nem lakossági fogyasztóknak teljes egészében piaci alapú díjat vezetnének be. Alakossági fogyasztók havi 5 köbméteres fogyasztásig fizetnének rezsicsökkentett árat, az efölötti részt a gáz és áramdíjakhoz hasonlóan piaci alapúvá válna. A MaVíz szerint a 2021-es adatok alapján egy háztartásra átlagosan havi 7,33 köbméter vízfogyasztás jut. Ha az előző kalkuláció lépne életbe (ami elég valószínűtlennek tűnik), akkor még az átlagfogyasztás közel harmada is kikerülne a rezsicsökkentett körből.
Szerző: Azénpénzem/Népszava
Címkék: rezsi, rezsicsökkentés, rezsiemelés, víz, vízdíj