Recesszió, munkanélküliség, pesszimizmus

Nagyobb a baj, mint amire a kormány számított

Fotó: Mónus Márton, MTI

2020. április 27. Az MNB felmérése szerint hiába tartaná meg dolgozóit a cégek nagyobb része, a jelenlegi helyzetben ezt legfeljebb 2 hónapig tudják fizetni. Rossz hír az is, hogy a járvány lecsengését követően mintegy fél évre lesz szükség ahhoz, hogy az árbevételek elérjék a korábbi szintet. Már a kormány is a vártnál nagyobb recesszióra számít, a GKI konjunktúraindexe pedig soha nem látott mértékben zuhant.

A múlt hónapban még 3 százalékosra prognosztizált gazdasági visszaesés nagyobb lehet 2020-ban – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek. Hozzá tette azt is, hogy a 3 százalékosra emelt GDP-arányos költségvetési hiány nincs kőbe vésve.

Egy hónapja ugyanis még úgy számolt a kormány, hogy a második negyedévben újraindulhat a gazdaság, de a friss számok alapján a visszaesés nagyobb lesz. A több mint 202 ezer online pénztárgép adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt 7 napban az egy évvel korábbinak csak 54 százalékát érte el, vagyis az adóbevételek is jelentősen elmaradnak majd.

Ha május végén vagy júniusban a gazdaság visszatérne a normál kerékvágásba, akkor lenne reális a 3 százalékos visszaesés, a pénzügyminiszter szerint azonban ez lassúbb lesz. Az a kérdés, hogy a gyógyszer-, autó- és vegyiparból mely exportcikkek tudnak majd eljutni a piacaikra, és lesz-e elegendő kereslet rájuk.

Nagyobb lesz a hiány is

A Reuters által megkérdezett szakértők egyébként 4,5 százalékra becsülték az idei költségvetési hiányt, amire Varga azt válaszolta, hogy ha a járvány hosszabb ideig fékezi a gazdaságot, ami nem tud újraindulni, akkor ez elképzelhető.

Mint megírtuk, az Államadósság Kezelő Központ már a 2,7 százalékos hiányra tervezett új finanszírozási tervet tett közzé. Ebben már nem számít a lakosságra, viszont 1 milliárd euróról 4 milliárd euróra emelte a devizakötvény-kibocsátási keretet. Ebből a héten kétszer 1 milliárdnyit már ki is bocsátott.

A cégek már régóta aggódnak

Nem ad okot a derűlátásra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 26. és április 2. között 5000 vállalat körében végzett online felmérése sem. A választ adó cégek 98 százaléka kkv volt, kétharmaduk a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések.

A felmérés eredményei szerint a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta, és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. Ugyanakkor meglehetősen aggasztó, hogy a válaszadók 44 százaléka szerint a vírus lecsengése után legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet.

A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka nem emelt árakat a járvány miatt.

Beszállítói fennakadások

A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást jelentenek. A kitöltők 63 százalékának jelentettek gondot beszállítói problémák, . legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.

Mi lesz a dolgozókkal?

A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatást tervez, de magas arányban létszámcsökkentést (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldését (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) körében volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.

Likviditási gondok

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. 40 százalékuk tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.

Áprilisban még pesszimistábbak lettünk

Az MNB felmérése óta eltelt hetekben a cégek még pesszimistábbak lettek. Áprilisban csaknem 30 ponttal, soha nem látott mértékben zuhant a GKI konjunktúraindexe, nyilvánvalóan a járvány gazdasági hatásai következtében. Az üzleti bizalmi index mintegy 25, a fogyasztói közel 40 ponttal esett. A világgazdasági válság időszakában, 2009 első felében ugyan voltak már ennél lényegesen pesszimistábbak is a várakozások, de a GKI konjunktúraindexe egyetlen hónap alatt még sohasem csökkent 10 pontnál nagyobb mértékben – adta hírül a GKI Gazdaságkutató.

Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai drasztikusan romlottak, leginkább a szolgáltatásoké (mintegy 35 ponttal), legkevésbé az ipariak (mintegy 20 ponttal). Míg az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari hétéves mélypontjára esett. A kereskedelmi bizalmi index is csak 2009 elején volt alacsonyabb a mostaninál. A márciusban még legoptimistább szolgáltató szektor áprilisra a legpesszimistábbá vált, bizalmi indexe megközelítette 2009 tavaszi szintjét.

A foglalkoztatási hajlandóság – amely az elmúlt több mint hat évben pozitív volt, vagyis a létszámbővítést tervező cégek aránya meghaladta a csökkentésben gondolkodókét – messze a negatív tartományba került, legnagyobb mértékben az iparban. Ugyanakkor 2009-ben ennél is sokkal kisebb volt a foglalkoztatási szándék. A magyar gazdaság jövőjének megítélése a foglalkoztatás megítélésénél is sokkal nagyobb mértékben zuhant, és megközelítette 2009 legpesszimistább hónapjaira jellemző szintet. A lakosság pesszimizmusa a legnagyobb mértékben a várható munkanélkülség kapcsán erősödött, de a magyar gazdaság jövőjének megítélése is drámaian negatív lett.

Szerző: L.J.
Címkék: koronavírus, járvány, recesszió, Varga Mihály, GDP, kkv, vállalkozás, MNB, GKI Gazdaságkutató, cégek, foglalkoztatottság, munkanélküliség, állampapír