A vagyon arányában vonhatnának majd díjat a kasszák

Nagy változások jönnek a pénztáraknál

2018. szeptember 28. A pénztári tagsággal jelenleg nem rendelkezők fele vágna bele a takarékoskodásba a munkáltató segítségével – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) konferenciáján. A rendezvényen a jegybank alelnöke olyan intézkedéseket vázolt fel, amelyek alapvetően érinthetik a szektort.

Érdemes a pénztárakban rejlő potenciált, mind az állam, mind a munkáltatók, mind pedig az öngondoskodás érdekében erőfeszítéseket tevő magánszemélyek részéről kihasználni – hangsúlyozta a rendezvényt megnyitó előadásában Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Horváth Zsófia, a Pénztárszövetség főtitkára a Pénztárszövetség legfrissebb kutatását idézve hangsúlyozta, hogy azoknak a 71 százaléka, akik már jelenleg is tagjai valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak, 16-40 ezer forintra növelné havi befizetését a jelenlegi 5-10 ezer forintos szintről, ha a munkáltatójától kiegészítést kapna. A pénztári tagsággal nem rendelkezőknek – körülbelül 2 millió aktív embernek - pedig a fele kezdené meg a pénztári takarékoskodást, ha számíthatna benne munkáltatója közreműködésére.

Kravalik Gábor pedig elmondta, a Pénztárszövetség reméli, hogy rövidesen megszületik egy olyan átfogó szabályozás, amely az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közös szerepvállalásán alapul, és kellő ösztönzést ad a munkáltatóknak a dolgozók pénztári takarékoskodásának támogatásához. Ez pedig pénztártagsággal nem rendelkező alkalmazottak millióit terelhetné az öngondoskodás útjára.

Így erősítené az MNB a szektort

A konferencián Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke előadásában kifejezetten fontos szektornak nevezte a pénztári ágazatot. A bizalom erősítése érdekében az alelnök szerint szükséges elgondolkodni egy biztosítási és pénztári garanciaalap létrehozásán. Mint hangsúlyozta: ez természetes a hitelintézeti és befektetési piacon, a biztosításoknál és pénztáraknál is kedvező lenne a bevezetése.

Az egyik leglényegesebb jövőbeni feladat Windisch László szerint, hogy a pénztárak nagyobb szerepet vállaljanak a részvénypiacon, elsősorban magyar vállalatokba s így a gazdaságba történő befektetések révén. A részvénypiaci befektetések aránya ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsony.

Windisch úgy véli, a pénztárak érthető okból óvatosak, hiszen a nem fizető tagok esetében csak a hozamból vonhatnak le költségeket. Jelenleg pedig közel 2,2 millió pénztártag van Magyarországon, a tagdíjat fizetők száma pedig meghaladja az 1 milliót. Az MNB éppen ezért javaslatot tesz a Pénzügyminisztériumnak, hogy a pénztáraknál vezessék be a vagyonarányos költségterhelést.

A jegybank javasolja továbbá, hogy azokat a tagokat, akik nem választanak portfoliót, életkoruk alapján sorolják be. Felmerült emellett, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében már alkalmazott TKM mutatót – ami éves szinten mutatja meg, hogy a költségek hogyan rontják a hozamot – a pénztárakra is vezessék be, hogy összehasonlíthatóak legyenek a nyugdíjtermékek. A pénztári megtakarítás versenyképességét jól mutatja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója – mint arra a jegybank alelnöki kitért – 0,8 százalékon stabilizálódott.

Kevés fiatal gondol a nyugdíjra

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője prezentációjából kiderült, hogy miközben a teljes népesség csökken, a 65 év felettiek száma emelkedik. Emiatt a függőségi ráta - amely az aktív korú, azaz 15-64 évesek népességre jutó idősek, azaz 65 évesek és annál idősebbek arányát mutatja - lényegében a duplájára növekedhet 2060-ig.

A pénztártagok egyéni befizetéseinek összege 2011-hez képest mára - nominálisan - a duplájára nőtt, közben a bérek és a keresetek többlete 40 százalékos volt, a munkáltatói hozzájárulások összege pedig bő 10 százalékkal esett vissza. Regős a Századvég egyik felmérésére utalva közölte, hogy a legfiatalabbak körében nagyon alacsony a nyugdíj-megtakarítással rendelkezők aránya, a 18-29 éveseknél mindössze 2,3 százalékos, a 30-39 éveseknél pedig a 24,7 százalékos.