Nagy lépésre szánta el magát a jegybank

Fotó: MNB Youtube csatornája
2026. február 25. Közel másfél évet kellett várni a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentésére: a Monetáris Tanács - az elemzői várakozásoknak megfelelően - tegnap 25 bázisponttal 6,25 mérsékelte az alapkamatot. Varga Mihály jegybankelnök azt hangsúlyozta, hogy ez nem egy kamatvágási ciklus kezdete, továbbra is az adatokat elemezve, ülésről ülésre határoznak majd.

Tizenhét hónapot kellett várni arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank ismét kamatot vágjon. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a kedvező inflációs folyamatok, valamint a pénzügyi piaci környezet lehetővé tették, hogy a Monetáris Tanács a kamatkondíciók óvatos mérsékléséről döntsön, így az alapkamatot 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkent, a kamatfolyosó ugyanilyen mértékben változott: az alsó szélét 5,25 százalékon a felső szélét pedig 7,25 százalékon állapították meg.

- Ezt az egy opciót, a 25 bázispontos csökkenést tárgyaltuk, a döntés egyhangú volt – mondta az MNB elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kamatcsökkentési ciklus indításáról határoztak, nem köteleződtek el egy konkrét kamatpálya mellett. A jegybank továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél tartós elérése mellett, és továbbra is körültekintően és adatvezérelten hozza meg a döntéseit, ülésről ülésre értékelve a beérkező új információkat. 

- Döntéseink hatásáról minden esetben meg kell győződjünk, az óvatos és türelmes megközelítés előre tekintve is megmarad a következőkben – tette hozzá.

Ezt várták az elemzők

A döntést megelőző elemzői konszenzus is 25 százalékpontos vágás volt. A pénzpiacok is ezt árazták: a tavaly szinte egész évben 6,50 százalékon álló 3 hónapos Bubor már december közepén csökkenésnek indult, januárban pedig folyamatosan mérséklődött. A múlt hét közepén már 6,28 százalékra esett, tegnapra pedig 6,25 százalékra csökkent.  

Varga Mihály a döntés hátterét ismertetve elmondta: a világgazdaság növekedési kilátásai és a nemzetközi befektetői hangulat egyaránt kitettek az elhúzódó geopolitikai és kereskedelmi feszültségeknek. A feltörekvő piacok ugyanakkor eddig ellenállónak mutatkoztak a globális pénzpiaci volatilitással szemben. Az infláció világszerte lassan mérséklődik, míg az euróövezetben már az Európai Központi Bank céljának közelében alakult az előző hónapok során.

A Federal Reserve a piaci árazások alapján az idei év során összesen kétszer mérsékelheti az irányadó ráta célsávját. Az Európai Központi Bank esetében a piacok az irányadó ráta változatlan szinten tartására számítanak. Piaci és elemzői várakozások alapján a régiós kamatkörnyezet is tovább mérséklődhet a következő negyedévekben.

A magyar GDP 2025 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal emelkedett, míg a tavalyi évben összességében 0,4 százalékos bővülést regisztráltak éves alapon. A hazai reálgazdaságot továbbra is kettősség jellemzi. Az előző kamatdöntés óta beérkező makrogazdasági adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom bővülése folytatódott, míg az ipari termelés volumene visszafogott maradt. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévek során lassanként oldódott, a munkanélküliségi ráta historikus összevetésben azonban továbbra is alacsony.

A mérsékelt 2025-ös növekedés az idei évre is hatással van, azonban 2026-tól mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez.

Csökken az infláció

2026 januárjában az infláció 2,1 százalékra, a maginfláció 2,7 százalékra mérséklődött. Az árdinamika mérséklődéséhez az iparcikkeken kívül minden fő termékkör hozzájárult. A piaci szolgáltatások körében az elmúlt évek legalacsonyabb januári átárazásaira került sor. A beérkező adatok és a visszafogott januári átárazások összhangban alakultak a jegybank javuló inflációs alapfolyamatokra vonatkozó decemberi előrejelzésével. A hatályban lévő árréskorlátozó intézkedések május végéig meghosszabbításra kerültek. Az elmúlt félév során a vállalati árvárakozások összességében visszafogott dinamikát jeleztek, a lakossági inflációs várakozások pedig stagnáltak.

A külső költségkörnyezet általános javulása, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Az MNB előrejelzése szerint az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt alakul, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján az árstabilitás 2027 második felében érhető el fenntarthatóan. A Monetáris Tanács értékelése szerint az inflációs kilátásokat kiegyensúlyozott kockázatok övezik.

Fontos a stabil forint

A hazai pénzügyi piacokat jelenleg stabilitás jellemzi, a forint euróval szembeni árfolyama felülteljesít a régióban, volatilitása pedig az elmúlt egy év során a koronavírus járvány előtt jellemző szintek közelébe mérséklődött. A jegybank szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.
Varga Mihály kérdésre válaszolva azt mondta, nem ítélik kockázatosnak a kamatcsökkentést, egyhangúlag határoztak erről. A piaci részről az előrejelzések ezt is visszaigazolták. Ugyanakkor hozzátette: nem az elemzői várakozásokat követik, hanem saját maguk adatvezérelt döntését hozzák meg.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint márciusban újabb 25 bázispontos kamatcsökkenés jöhet. A jegybankelnök ugyanis arról beszélt, hogy az infláció az előrejelzésüknél még kedvezőbben is alakulhat. A két hét múlva publikálásra kerülő februári inflációs adat előreláthatóan bőven 2 százalék alá kerülhet.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője az euró-forint árfolyammal kapcsolatban arról írt, hogy a 378,50-es támaszhoz ért a jegyzés, melyre a következő napokban is kiemelten érdemes figyelni. Felül 380-nál, majd 380,53-nál húzódnak fontosabb ellenállási szintek, utóbbi a 30 napos mozgóátlag. Ugyanakkor hamarosan nagyobb, trendszerű elmozdulás indulhat, az indikátorok enyhén felfelé mutatnak jelenleg.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok