Történelmi csúcsra futott a Nasdaq–100

Nagy fordulat történt az Intelnél

Az Intel központja Santa Claraban
Fotó: Intel.com

2025. szeptember 23. A Nasdaq–100 a múlt héten történelmi csúcsra ért, a lazuló kamatkörnyezet általánosan javította a technológiai részvények iránti hangulatot. A kiugráshoz az Intel adta a szikrát, miután az Nvidia tulajdonrész szerzését és hosszú távú együttműködést jelentett be.

Múlt pénteken a nagy technológiai vállalatokat tömörítő Nasdaq–100 index új történelmi zárócsúcsra ért: 24626 ponton zárva a kereskedést. Ezzel év eleje óta a technológiai papírokat lefedő részvényindex mintegy 17 százalékot emelkedett, szemben a piac nagyját lefedő S&P 500 index 13 százalékos és a 30 legnagyobb amerikai vállalat teljesítményét követő Dow Jones körülbelül 9 százalékos növekedésével.

Az emelkedés egyik általános forrása az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai 25 bázispontos kamatcsökkentése volt. A lépés lazább pénzügyi feltételeket teremtett és széles körben erősítette a kockázatvállalási étvágyat, ami érezhetően hozzájárult a pénteki csúcsdöntéshez.

A Nasdaq100 index alakulása az elmúlt 5 évben

Forrás: tradingview.com

Az Intel áll a háttérben

A kamatcsökkentésen túl a Nasdaq emelkedésének egyik fő hajtóereje az Intel volt. Ez azért is különösen figyelemre méltó, mert a chipgyártó az elmúlt időszakban hosszan alulteljesített. Tavaly nyár végén kimondottan gyenge jelentést tett közzé a szebb napokat is látott chipgyártó, az akkor bejelentett rendkívüli lépések, mint például jelentős létszámleépítéssel járó költségcsökkentési program hírére közel egyötödnyi zuhanás következett be a részvény piacán. Idén februárban már arról számoltunk be, hogy két vevőjelölt is érdeklődik a vállalat megvásárlása iránt, ami jól jelezte a befektetői bizalom megingását. Mindezek eredményeképpen a cég mostanra belekényszerült abba, hogy egészen rendkívüli lépéseket tegyen, és külső támaszokat vonjon be.

A korábbi beszámolókból kitűnik, hogy az Intel legnagyobb gondja az, hogy a chipgyártásban költségben is és hatékonyságban is lemaradt a tajvani riválisok mögött, ezért a gyártási üzletág tartós veszteséget termelt. Ez a vezetés szerint kényszerpályára szorította az amerikai óriáscéget, ahonnan nem látszott könnyű kiút. Ráadásul a mesterségesintelligencia-chipeknél is csúsztak a termékek, és ott a kapcsolódó szoftverkörnyezet sem állt készen, ezért a vállalat visszavonta a korábban bejelentett és mostanra túlzottan ambiciózusnak bizonyult több százmillió dollárnyi bevételi célját. Mindez egyre fokozódó pénzügyi nyomást eredményezett, a cég az osztalékfizetés felfüggesztésére kényszerült, és több felvásárlási, illetve feldarabolási forgatókönyvről is beszéltek a piacon, ami összességében tovább erodálta a befektetői bizalmat.

Monumentális változások

Az előzőekben vázolt gyártási és pénzügyi nyomás után a nyár legvégére valóban rendkívüli lépés következett be: az Egyesült Államok kormánya közel tízszázalékos részesdést szerzett az Intelben. A konstrukció a 2022-ben elfogadott CHIPS törvényre épül (ez az amerikai chipgyártást támogatásokkal és adókedvezményekkel ösztönző kerettörvény), Trump elnök bejelentése szerint a korábban megítélt források egy részét váltják részvényre. A cél kifejezetten az amerikai félvezetőipari gyárak termelőkapacitásának megerősítése és az Intel gyártási fordulatának támogatása. Bár a lépést többen politikai manőverként értelmezték, de ettől függetlenül ez a lépés mindenképpen egyfajta bizalmi szavazatot is jelentett az Intel számára, hiszen innentől kezdve az USA kormánya lett a legnagyobb befektető a cégben.

Alig néhány héttel később újabb megállapodás hozta lázba a befektetőket, hiszen múlt csütörtökön az Nvidia bejelentette, hogy öt milliárd dollárért, 23,28 dolláros árfolyamon Intel-részvényeket vásárol.

Az Nvidia eredetileg a videójátékok grafikai megjelenítéséhez fejlesztett chipek tervezésével vált ismertté; az utóbbi években a nagy teljesítményű, mesterséges intelligencia-kiszolgáló rendszerekhez készült processzorai tették iparági meghatározóvá. A cég mérete és nyereségessége az MI-kereslet robbanásával ugrott meg, ma a cég több mint 4000 milliárd dollárt ér.

A bejelentés több termékgenerációra szóló együttműködést is tartalmaz. A nagyvállalati és felhőszolgáltatói adatközpontok szervereiben az Intel központi processzorai és az Nvidia grafikus processzorai dolgoznak majd együtt, míg a személyi számítógépekben az Intel-alapú rendszerchipeket Nvidia grafikus megoldások egészíthetik ki a jövőben. A közlemények ugyanakkor jelezték, hogy az Nvidia legfejlettebb termékeinek gyártása továbbra is a korábbi tajvani szerződéses gyártónál marad, így a cég legfontosabb és legprofitábilisabb termékénél nem lesz változás egyelőre.

Most biztos jó, később meg majd kiderül

Az állami beszállásra és az iparági megállapodásra a tőzsdei visszhang villámgyors volt, az Intel részvénye egy nap alatt majdnem negyedével drágult, és az Nvidia is emelkedett, még ha csak néhány százaléknyit is. Pénteken a hírek tovább gyűrűző hatására a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq–100 index történelmi zárócsúcsot állított be. A piac többek közt azért fogadta kedvezően a híreket, mert úgy érkezik friss tőke az Intelhez, hogy közben több évre előre kijelölt közös termékfejlesztés körvonalazódik az egyik legnagyobb és legfontosabb lehetséges partnerrel, és mindezt komoly intézményi és állami háttér is támogatja. Ez a kombináció várhatóan kiszámíthatóbb középtávú pályát jelez, ami megkönnyíti a nagy ügyfelek beszerzési döntéseit és a beszállítói szerződések megkötését, és ez így már rövid távon is erősíti az Intel ökoszisztéma iránti bizalmat.

Az Intel részvény árfolyama az elmúlt 5 évben

Forrás: tradingview.com

Rövid távon ez a helyzet jó az Nvidiának (így tovább tudja építeni saját ökoszisztémáját), jó az Egyesült Államok kormányának (amelynek célja az amerikai chipgyártás támogatása az USA-ban), és kedvező az Intelnek is (komoly pénzügyi puffert kap és visszaszerzi a piac rövid távú bizalmát). Ugyanakkor azt mi tesszük hozzá, hogy két olyan nagy tulajdonos lép előtérbe, akiknek nem kizárólag az Intel-részvény árfolyamának maximalizálása az elsődleges céljuk: a kormányzati részesedés politikai-iparstratégiai megfontolásokat tükröz (ezt tükrözi a passzív, a mindenkori igazgatósággal együtt szavazó állami tulajdonos), az Nvidia pedig stratégiai partner, amelynek fő célja a saját MI-ökoszisztémájának az erősítése. Nagyon valószínű, hogy mindez rövid távon jót tesz az Intelnek, de középtávon kockázatot is jelenthet, hogy a vállalati döntésekben ezek az érdekek a tisztán Intel részvényesi szempontok elé kerülhetnek – ez akár szuboptimális pályára is viheti a céget, ami hosszú távon bosszulhatja meg magát. Most mindenesetre mindenki elégedettnek tűnik, és ez megfordíthatja az utóbbi időben hányatott sorsú Intel részvény kilátásait.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Szepesi László
Címkék: Intel, részvény, befektetés, chip, mikroprocesszor, árfolyam, Trump, USA, Nvidia