Az adósok számára kedvezően döntöttek az árfolyamkockázatról

Nagy fordulat devizahiteles ügyben a Kúrián!

Fotó: Latzer Anna

2019. április 11. FRISSÍTETT A tájékoztatás akkor megfelelő, ha kitűnik belőle, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa – írta le a Kúria devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület döntését ismertetve. Sorra vették azokat a tipikus eseteket is, amikor az adóssal alighanem felvételkori árfolyamon kell elszámolni.

A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület megvitatta azt a vitaanyagot, amely a Kúria által több mint 140 ügy vizsgálata alapján készült az árfolyam kockázatot a fogyasztóra terhelő szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlatról. A Kúria erről kiadott tájékoztatásából kiderült, hogy olyan megállapításokat fogadtak el, amelyek ismét reményt adhatnak néhány mai napig kínlódó adósnak.

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntését többen úgy értékelték, hogy legalább a nemzetközi porondon megtört a jég. A Kúria mostani tájékoztatása alapján kimondhatjuk, hogy az olvadás elérheti a magyar bíróságokat is.

Cikkünk megjelenését követően felkerült a Kúria honlapjára is a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei üléséről készített (a cikk tartalmával egyező) emlékeztető. Ezt itt találja meg.

A Konzultációs Testület döntése szerint: az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen („nem világos, nem érthető”), és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely az árfolyamkockázatot az adósra terheli. Mivel pedig ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi.

Kimondták, mi a megfelelő tájékoztatás

A legütősebb megállapítás véleményünk szerint az, hogy a Kúrián úgy látják: a „tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet”.

Amikor tipikusan megúszható az árfolyamkockázat

ha a tájékoztatás megtörténtét és elvárt tartalmát a pénzügyi intézmény sem kockázatfeltáró nyilatkozattal, sem a szerződés világos és érthető rendelkezéseivel, sem pedig a szóbeli tájékoztatás bekövetkeztével nem tudja bizonyítani (tehát a bizonyítás terhe a bankon van – a szerk.);

ha a tájékoztatás tartalmát csak kikövetkeztetni lehet több rendelkezés együttes értelmezésével;

ha a megfelelő írásbeli tájékoztatással szemben a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi intézménytől kapott szóbeli tájékoztatás tartalma vagy egyéb körülmények folytán alappal gondolhatta, hogy a kockázat csekély, vagy nem valós.

Ha az írásbeli vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam növekedés felső határa, vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót. Amennyiben az árfolyamkockázatról a tájékoztatás a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság megítélése szerint megfelelt a Kúria jogegységi határozataiban, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteiben felállított követelményrendszernek, az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli – nyomatékosítják.

Csak egyedi ügyek és esetek vannak

Nem elhanyagolható viszont, hogy a Konzultációs Testület szerint a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárásokat érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha valamely rendelkezése nem érthető a számára, azzal kapcsolatban tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem értékelhető a fogyasztó terhére, ha ezt azért nem tette meg, mert a szöveg bonyolultsága folytán nem ismerhette fel az egyes rendelkezések összefüggéseit, jelentőségüket, vagyis azt a körülményt, hogy további tájékoztatásra lenne szüksége.

Nagy irányváltásnak tűnik a most megismert döntés, de szó sincs olyasmiről, mint amit az „adósmentő” törvények segítségével csinált a hatalom. Az ügyeket tehát csak egyedileg kezelik, a döntés a bírák kezében van. A Kúria külön hangsúlyozta is, hogy a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható. Az egésznek pedig még nincs vége.

A Konzultációs Testület a továbbiakban azt a kérdést vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. Úgy véljük azonban, onnan kezdve, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásról azt mondták ki, amit, nehéz mást elképzelni, mint hogy az adóssal felvételkori árfolyamon számolnak el. A kamaton persze – ebben a szerintünk új helyzetben – lehet vitatkozni. A Kúria persze okozott már meglepetéseket.