Nagy a baj a közfoglalkoztatásban

2017. november 20. Az alapvető jogok biztosa sürgős intézkedést kér a belügyminisztertől a közfoglalkozásnál feltárt országos szintű működési és szabályozási rendszerproblémák miatt. Székely László ombudsman szerint alapjogi szempontból aggályosak lehetnek a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés akadályai, a közfoglalkoztatási programok tervezhetőségének bizonytalanságai.

Hivatalból indított vizsgálatot a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer működéséről az alapvető jogok biztosa (ennek részletes eredményét itt nézheti meg). A kutakodás során azokra a településekre is ellátogattak, ahol mintaértékű közfoglalkoztatási programok zajlanak, így Recsken megtekintették a helyi sajátosságon alapuló kőpattintó programot, Mezőtárkányon pedig a közfoglalkoztatás keretében működtetett asztalos és brikett üzemet, sertéstelepet.

A biztos kifejezetten a megyét érintő visszásságot nem tárt fel, de a most nyilvánosságra hozott külön jelentésben (ez itt található) több általános „működési zavarra" is rámutatott. Ilyen például, hogy nem egyszer évről-évre ugyanazok az emberek jutnak munkához a különböző közfoglalkoztatási programokban. A kistelepüléseken az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, így felértékelődik a helyi vezetők - elsősorban a polgármester - szerepe.

Egyáltalán nem ösztönzik a munkaerőpiacra kilépést

A jelenlegi szabályozás nem ösztönzi a közfoglalkoztatottakat, hogy kilépjenek az elsődleges munkaerőpiacra. Közfoglalkoztatáskor ugyanis a szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számítása során nem a közfoglalkoztatási bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatáshelyettesítő támogatás összegét, ami az öregségi nyugdíjminimum 80 százaléka, 22 800 forint. Az öregségi nyugdíjminimum 2008. január 1-e óta változatlanul havi 28 500 forint, miközben a minimálbér a duplájára nőtt.

Amennyiben tehát a családban bármelyik felnőtt az elsődleges munkaerőpiacon vállal munkát, akkor - még minimálbér esetén is - a család nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra. A közfoglalkoztatott tehát a kilépésével a családja megélhetését kockáztatja: a munkabér nem kompenzálja a kieső szociális transzfereket. A biztos megállapította, hogy a szociális biztonsághoz kapcsolódó állami jogvédelmi kötelezettséget sérti, hogy a 10 éve „befagyasztott" öregségi nyugdíjminimum összege nem alkalmas a megélhetési minimum biztosítására.

Figyelni kellene az igényekre is

Az ombudsman szerint a másik diszfunkció, illetve rendszerprobléma, amely a közfoglalkoztatási programok megvalósítását és tervezhetőségét akadályozza az, hogy a munkáltatót terhelő táppénz-hozzájárulást - azaz a betegszabadság időtartamára a közfoglalkoztatási bér 70 százalékát, majd a kifizetett táppénz egyharmadát - a közfoglalkoztatónak kell megfizetnie. Ugyanakkor a táppénzes állomány időtartamára a közfoglalkoztatási bérhez és járulékaihoz támogatás nem igényelhető. Így ha az önkormányzat nagyobb létszámban foglalkoztat közfoglalkoztatottakat, az emiatt kifizetendő - és előre nem is tervezhető - költség nagyon megterhelheti a költségvetését. Sok nehéz helyzetű kistelepülés azért nem vesz részt a közfoglalkoztatási programokban, mert szűkös költségvetéséből ezeket a kiadásokat nem tudja fedezni. Így éppen a legrászorultabbak maradhatnak ki a rendszerből.

A biztos felkérte belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék a közfoglalkoztatásban munkát vállaló személyeknek az elsődleges munkaerőpiacra történő kilépését. Ennek jegyében tegyék lehetővé, hogy a közfoglalkoztatásból a munkaerőpiacra átlépő személy egy ideig ne veszítse el a szociális ellátásokra való jogosultságát, vagy olyan foglalkoztatást ösztönző támogatásban részesülhessen, ami biztonságot jelentene a családja számára.

A biztos emellett azt is kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló rendelet módosításának lehetőségét, és a közfoglalkoztatási programok megvalósítása során a közfoglalkoztató az előre nem látható táppénz költségeire is kaphasson támogatást. Végül javaslatot tett arra, hogy a szaktárca gondoskodjon arról, hogy a közfoglalkoztatási képzések tervezése során előzetesen mérjék fel a helyi igényeket, és a képzéseket ezeket figyelembe véve szervezzék meg.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: közmunka, közfoglalkoztatás, munkaerőpiac, alapvető jogok biztosa