A program demográfiai szempontból nem tekinthető igazán sikeresnek

Na, ezt hozta eddig a CSOK

Fotó: Latzer Anna

2019. március 8. Részletes számok és eddig nem ismert különböző megoszlásokat is tartalmazó elemzés született a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műhelyében az otthonteremtési támogatás eddigi eredményeiről. A jegybanki szakértők megállították: demográfiai szempontból a CSOK csak részben nevezhető sikeresnek.

A 2016 eleji módosítástól 2018 végéig a lakáspiaci tranzakciók értékének 3,5 százalékához kapcsolódott a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) – derül ki az MNB honlapján közzétett szakcikkből. Az itt leírt összesített számok (76 ezer támogatási szerződés 237 milliárd forint értékben) megegyeznek a korábban az Azénpénzem.hu által már ismertetettekkel. Nem egy további részadatot is tartalmaz azonban az írás.

Kimutatták például, hogy bár a szerződéskötések számában területi alapon kiemelkedik Pest megye és Budapest, a szaktárca adatai alapján a kihasználtság a lakónépesség arányában vidéken lényegesen magasabb. A legmagasabb népességarányos kihasználtság Győr-MosonSopron, Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket jellemzi. Az azért véleményünk szerint szintén elég beszédes lehet, hogy eszerint a népesség körülbelül 90 százaléka nem részesül a CSOK áldásaiból.

Érdekes adat az is, hogy az igénylőkön belül is mindössze 10 százalékot tesznek ki az egyszülős háztartások. Ők pedig koncentráltan a közép-magyarországi régióban jelennek meg. A kormányzat által alapított Kopp Mária Intézet szerint (ők a 2018 májusáig kötött szerződéseket vizsgálták) a támogatás igénybevevői döntően a 31-40 év közötti korosztályból kerülnek ki: ide esik a szerződők fele, míg a 30 év alattiak a támogatotti kör negyedét teszik ki.

Három gyereket nulláról eddig csak 350 pár vállalt

A támogatási szerződések 16 százalékát egy gyermek, 46 százalékát két gyermek, 38 százalékát három vagy több gyermek után igényelték. A támogatás összege alapján a 2016 februárja óta kötött szerződések mindössze 3 százaléka ment egykés családba, 24 százalékot két gyermek, és 73 százalékot legalább három gyermek után fizettek ki. Az új lakásra irányuló szerződéskötések között – olvasható a jegybanki cikkben – felülreprezentáltak a nagycsaládosok: a szerződők mintegy kétharmada három- vagy több gyermek után vette igénybe a támogatást. A használt lakást vevők között ez az arány csak negyednyi.

A három gyerekre járó CSOK igénylői közül 44 százalék nem meglévő, hanem a jövőben születendő gyermek után kérte a támogatást. Az összes szerződés 21 százalékában egy, 13 százalékában két vállalt gyermek szerepel. A program eddigi szakaszában nem volt jellemző, hogy gyermektelen párok három gyermekre tegyenek vállalást, ez 2018 májusáig mindössze 350 pár esetében fordult elő. Az egygyermekesek 53 százaléka vállalt további gyermeket (ennek 14 százaléka két gyermeket), a kétgyermekesek esetében ez az arány 22 százalék, a háromgyermekesek esetén 3 százalék. Új lakáshoz leginkább a budapestiek, használthoz pedig a községekben lakók vállaltak be gyerekszületést.

Az eddigi adatokból az a kép rajzolódik ki – állapítják meg a szerzők –, hogy a CSOK gyakran a meglévő három- vagy többgyermekes családok támogatását jelentette. Mint megjegyzik, hozzájárult a nagycsaládok életkörülményeinek javításához. Demográfiai szempontból ugyanakkor – szögezték le – a CSOK csak részben nevezhető sikeresnek. A további gyermekvállalást a szerzők szerint a fiatal házasoknak nyújtott támogatás, a negyedik gyermek megszületését a személyijövedelemadó-mentesség segítheti elő (vagyis a „családvédelmi akcióterv”, amelynek pontos részleteit az ígért február végi időpont helyett a csütörtöki Kormányinfón elhangzottak szerint már akár ma megismerhetjük).