Az őszi adócsomagban akad meglepetés, de nem az, és nem úgy
2016. november 2.
Benyújtotta a kormány az ősz adócsomagot, amitől a szakemberek a béren kívüli juttatások szabályozásának már korábban elfogadott enyhítését várták. Igazuk is lett, meg nem is. A remélt lazítás ugyan elmaradt, de az adóterhet némiképp csökkentették. Emellett egyértelművé vált, hogy kedveznek a nagyon sokat keresőknek.
Mindenfélét vártak az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozók az őszi adócsomagtól. Például azt is, hogy a már korábban kihirdetett adóemelést valamilyen módon enyhítik a jogalkotók. A remélt átalakítások elmaradtak, de azért kapott némi „gyógyírt” a szakma. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az egyébként is csak a cafeteriára alkalmazott, a szuperbruttóból fennmaradt magas szorzószám mérséklődik.(A parlament oldalán a teljes javaslatot itt találja.)
Amikor a személyi jövedelemadó (szja) mértékét 16-ról 15 százalékra csökkentették, akkor az számos esetben lejjebb vitte az alkalmazott szorzószámot is. A béren kívüli és az úgynevezett egyes meghatározott juttatások azonban valahogy kimaradtak ebből. A jogalkotók most ezt orvosolva javasolták, hogy az szja-törvényben alkalmazott 1,19-szeres szorzókat 1,18-szorosra csökkentsék.
A teljes adóteher ennek megfelelően 49,98 százalékról 49,56 százalékra, a cafeteria elemként kizárólag maradó készpénz és SZÉP-kártya esetében pedig 34,51 százalékról 34,22 százalékra csökken. A SZÉP-kártya tehát az idei évnél is jobban járhat, de – akár a többi juttatás esetében, – lássuk be, nem túl látványos a változás. Különösen persze azoknál az elemeknél, amelyeket „kipottyantottak” a kedvezményes körből.
Például az önkéntes pénztárba (vagy akár az Erzsébet-utalványra) kerülő százezer forintból a mostani javaslat alapján a munkavállalók zsebébe 50440 forint jut majd, ami a már elfogadott szabályok szerintinél 220 forinttal több. Az adó emelése miatt azonban még mindig 15050 forinttal kevesebbet annál, mint ami ugyanekkora összeg esetén ilyen esetekben landol a dolgozóknál. (Persze, mint arra már utaltunk, falnak a szépkártyások sem mennek azzal a plusz 290 forinttal, amit az adócsökkentés miatt százezrenként nyerhetnek.)
A már korábban elfogadott törvény szerint a még az idén béren kívüli juttatásnak minősülő, de a következő évre már így nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. Ez jelenti a magasabb adóterhet, de sokan úgy értelmezték, hogy közben a korlátok megmaradását is. Mi már korábban is arról értesültünk, hogy a jogalkotók ezeket a korlátokat el akarták törölni. Úgy tűnik azonban, ez elsőre nem sikerült.
Most viszont a parlament előtt levő javaslatban egyértelművé tették: „a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja”. Magyarul, agyő korlátok.
Ez a magasabb jövedelműek (és jó helyen dolgozók) számára jó hír. A közel ötven százalékos adóteher mellett tehát a nagyon szerencsések akármennyit kaphatnak cégüktől (ezzel jobban járnak, mintha a bérüket emelnék). Ami egyébként logikus, hiszen az idén például azok után, akiknek munkáltatója havonta 55,5 ezer forintnál többet fizet be a dolgozó önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, a közel 50 százalékos adót kell kifizetni.
Helyenként és fejenként így akár az egekbe is szökhetnek a pénztári juttatások, de az eddigi hírek szerint (és ezen a már benyújtott őszi adócsomag érdemben semmit sem változtat) nagyon sok cég készül arra, hogy kivegye a béren kívüli keretből az önkéntes pénztárat. (Közben egy jóval kisebb hányad még az adóemelés hatását is magára vállalja.) Mint arról korábban írtunk, a munkavállalók sokat tehetnek viszont annak érdekében, hogy foglalkoztatójuk ne vegye le a palettáról a kívánt elemeket. Azzal ugyanis, hogy sokan jelzik ilyen igényüket, befolyásolhatják a vállalat magatartását.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, nyugdíj, adó, adótörvény, kormány
Na, ez lesz a cafeteriával
Mindenfélét vártak az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozók az őszi adócsomagtól. Például azt is, hogy a már korábban kihirdetett adóemelést valamilyen módon enyhítik a jogalkotók. A remélt átalakítások elmaradtak, de azért kapott némi „gyógyírt” a szakma. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az egyébként is csak a cafeteriára alkalmazott, a szuperbruttóból fennmaradt magas szorzószám mérséklődik.(A parlament oldalán a teljes javaslatot itt találja.)
Amikor a személyi jövedelemadó (szja) mértékét 16-ról 15 százalékra csökkentették, akkor az számos esetben lejjebb vitte az alkalmazott szorzószámot is. A béren kívüli és az úgynevezett egyes meghatározott juttatások azonban valahogy kimaradtak ebből. A jogalkotók most ezt orvosolva javasolták, hogy az szja-törvényben alkalmazott 1,19-szeres szorzókat 1,18-szorosra csökkentsék.
További kedvezmény a SZÉP-kártyásoknak
A teljes adóteher ennek megfelelően 49,98 százalékról 49,56 százalékra, a cafeteria elemként kizárólag maradó készpénz és SZÉP-kártya esetében pedig 34,51 százalékról 34,22 százalékra csökken. A SZÉP-kártya tehát az idei évnél is jobban járhat, de – akár a többi juttatás esetében, – lássuk be, nem túl látványos a változás. Különösen persze azoknál az elemeknél, amelyeket „kipottyantottak” a kedvezményes körből.
Például az önkéntes pénztárba (vagy akár az Erzsébet-utalványra) kerülő százezer forintból a mostani javaslat alapján a munkavállalók zsebébe 50440 forint jut majd, ami a már elfogadott szabályok szerintinél 220 forinttal több. Az adó emelése miatt azonban még mindig 15050 forinttal kevesebbet annál, mint ami ugyanekkora összeg esetén ilyen esetekben landol a dolgozóknál. (Persze, mint arra már utaltunk, falnak a szépkártyások sem mennek azzal a plusz 290 forinttal, amit az adócsökkentés miatt százezrenként nyerhetnek.)
A már korábban elfogadott törvény szerint a még az idén béren kívüli juttatásnak minősülő, de a következő évre már így nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. Ez jelenti a magasabb adóterhet, de sokan úgy értelmezték, hogy közben a korlátok megmaradását is. Mi már korábban is arról értesültünk, hogy a jogalkotók ezeket a korlátokat el akarták törölni. Úgy tűnik azonban, ez elsőre nem sikerült.
Nagy különbség lehet attól függőem, ki hol dolgozik
Most viszont a parlament előtt levő javaslatban egyértelművé tették: „a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja”. Magyarul, agyő korlátok.
Ez a magasabb jövedelműek (és jó helyen dolgozók) számára jó hír. A közel ötven százalékos adóteher mellett tehát a nagyon szerencsések akármennyit kaphatnak cégüktől (ezzel jobban járnak, mintha a bérüket emelnék). Ami egyébként logikus, hiszen az idén például azok után, akiknek munkáltatója havonta 55,5 ezer forintnál többet fizet be a dolgozó önkéntes nyugdíjpénztári számlájára, a közel 50 százalékos adót kell kifizetni.
Helyenként és fejenként így akár az egekbe is szökhetnek a pénztári juttatások, de az eddigi hírek szerint (és ezen a már benyújtott őszi adócsomag érdemben semmit sem változtat) nagyon sok cég készül arra, hogy kivegye a béren kívüli keretből az önkéntes pénztárat. (Közben egy jóval kisebb hányad még az adóemelés hatását is magára vállalja.) Mint arról korábban írtunk, a munkavállalók sokat tehetnek viszont annak érdekében, hogy foglalkoztatójuk ne vegye le a palettáról a kívánt elemeket. Azzal ugyanis, hogy sokan jelzik ilyen igényüket, befolyásolhatják a vállalat magatartását.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, nyugdíj, adó, adótörvény, kormány
Kapcsolódó anyagok
- 2017.03.29 - Más is lehet a cafeteria
- 2017.02.15 - Ez történik az idén a cafeteriával
- 2017.02.08 - Így alakulna tovább a cafeteria
- 2017.01.19 - Cafeteria: most kapkodhatja igazán mindenki a fejét!
- 2017.01.13 - Benzinpénz: nem jár mindenkinek az emelés
- 2016.12.13 - Erzsébet utalványos tréning a nyugdíjasoknak
- 2016.12.03 - Ennyit ér a nyugdíjas ajándék
- 2016.11.29 - Ezért szenvedhetnek a nyugdíjasok
- 2016.11.23 - Nézze meg, mit hoz a béremelés!
- 2016.11.16 - Nyugdíjpénz: újabb rekord jöhet
- 2016.10.28 - Haldokolnak az önkéntes pénztárak, de lenne megoldás
- 2016.10.05 - Cafeteria: ne hagyd magad!
- 2016.09.30 - Az állam számít a nyugdíjpénztárakra
- 2016.09.20 - Vegyen magának egészséget!
- 2016.09.08 - Ilyen rendet vághat az adóemelés
- 2016.08.24 - Lecsap az adóemelés, csökken a béren felüli plusz
További kapcsolódó anyagok