Sok helyen hat év alatt duplázódott az otthonteremtés költsége

Mutatjuk, mennyit lehet alkudni a lakáspiacon

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2024. június 28. Országos átlagban 86 százalékkal, 20,6 millió forinttal kerül többe az ingatlanvásárlás 2024-ben, mint hat évvel ezelőtt. Budapesten „csak” 64 százalékos az emelkedés, ez viszont 23,5 millió forintos drágulás 2018. óta. A tavalyi gyengélkedés után idén tavasszal már magára talált az ingatlanpiac, de még mindig átlagosan 6,4 százalékot tudnak lealkudni az árból a vevők – derül ki az ingatlanközvetítők elemzéseiből.

Az elmúlt években fordulatosan alakult az ingatlanpiac. A szegmensre jellemző ciklikusságon túl nem várt események is befolyásolták a piaci folyamatokat és hatással voltak az árak alakulása mellett a vásárlói szokásokra is: ilyen volt a 2020-ban érkező pandémia, amikor felértékelődött a tér és a természetközeli lokáció, 2022-ben az orosz-ukrán háború és következményeként az energiaválság, ami kedvezett a panellakások iránti keresletnek, de háttérbe szorította az elavult, nagy alapterületű családi házakat, a gazdasági helyzet romlása, az elszálló infláció és a magas kamatkörnyezet pedig jelentősen visszavetette a vásárlási kedvet, és ennek megfelelően alacsony tranzakciószámokat eredményezett a 2023-as évben. Ezt követően 2024-re a piac újjászületésének időszakaként tekintenek a szakemberek, ami mind a négyzetméterárak, mind az otthonteremtésre fordított összeg növekedésében tetten érhető – írja elemzésében a Duna House.

-A Duna House Barométer országos lakásárindexét vizsgálva egyértelműen látható, hogy 2014 második negyedévétől 2019 harmadik negyedévéig fokozatosan növekedtek a nominális lakásárak, ezt követően a stagnálás időszaka következett, majd 2022 harmadik negyedévében kiugró emelkedést jelzett a mutató. A 2023-as év gyenge kereslete az árakat is visszavetette, azonban 2024 I. negyedévében a megújuló otthonteremtési támogatások és a rendeződő kamatkörnyezet ismét jelentős növekedést hozott nominál és reál értéken egyaránt – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Változik az otthon területe is

A Duna House ügyfelei által vásárolt ingatlanok átlagos mérete is változott az elmúlt években. Országos szinten egy négyzetméterrel 79 négyzetméterre nőtt, Pest vármegyében 101-ről 102 négyzetméterre bővült az alapterület, míg a vidéki területeken változatlanul 79 négyzetméteres életterű házak és lakások jelentették a normát. Egyedül a budapesti ingatlanok esetében tapasztalható csökkenés, itt a 2018-as értéknél 6 százalékkal kisebb, 65 négyzetméteres otthonok számítanak átlagosnak idén – mondta a szakértő.

Hogy alakultak az otthonteremtés költsége?

Az ingatlanközvetítő országos értékesítési adatai szerint a használt és új ingatlanokat is figyelembe véve, hat év alatt több mint 20,6 millió forinttal, 44,7 millió forintra ugrott az ingatlanra fordított átlagos összeg, ami 86 százalékos emelkedést jelent 2024-re.  

A Pest vármegyei eladások alapján a 2018-as átlaghoz képest 31,2 millió forinttal többet, vagyis 56,2 forintot fizettek a területre költöző vevők, tehát itt 125 százalékos volt az ingatlanérték növekedése, változatlan ingatlanméret mellett. Az, aki a vidéki lokációt részesíti előnyben, idén már 16,2 millió forinttal magasabb áron, átlagosan 32,7 millió forintért juthatott otthonhoz, ami csaknem dupla akkora összeget takar, mint a hat évvel ezelőtti. Bár 2024-ben is a fővárosban letelepedőknek kell a legjelentősebb, 60,5 millió forintos ráfordítással számolniuk, a 2018-as adathoz képest mégis itt emelkedett a legcsekélyebb, 64 százalékos mértékben az ingatlanvásárlás költsége. Az enyhének tűnő emelkedés viszont megtévesztő lehet, ugyanis a budapesti otthonteremtők bár a 2018-as összegnél 23,5 millió forinttal többet fordítottak ingatlanvásárlásra az idei évben, a hat évvel ezelőtti átlagnál mégis 4 négyzetméterrel csekélyebb alapterületű ingatlanokra tehettek szert, ami egy kisebb fürdő- vagy előszoba méretével lehet egyenlő.

Vármegyei szinten – ezúttal már csak a használt ingatlanokra vonatkozó adatokat vizsgálva –megállapítható, hogy kilenc vármegyében emelkedett több mint duplájára az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg. A legjelentősebb, 130 százalék feletti az eltérés Tolna, Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében, a legenyhébb, 36 százalékos drágulás pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérhető. A legnagyobb anyagi terhet a fővárosi otthonteremtés után a Pest vármegyei lokációt választók számára jelenti a lakásvásárlás, ők átlagosan 53,5 millió forintot költöttek idén használt házra vagy lakásra, a legkisebb befektetést pedig a nógrádi ingatlanszerzés jelenti, itt idén is alig haladja meg az átlagos ingatlanérték a 17,1 millió forintot.

Van még tere az alkunak

Az OTP Ingatlanpont arra hívja fel a figyelmet, hogy idén tavasszal az élénkülő kereslet tovább javította az eladók pozícióit a lakáspiacon, de még így is maradt tere az alkuknak. Az ingatlanközvetítő legfrissebb statisztikái szerint országos átlagban 6,4 százalékot „beszélhettek le” a vevők az általuk kiszemelt otthonok árából a vásárlás végfázisában, az utolsó irányárhoz képest. Ez 0,1 százalékponttal kisebb, mint amit a téli hónapokban elérhettek.

Vidéken általános volt a vevők alkupozíciójának csökkenése, a legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban (-6,3% → -5,5%), csekélyebb a kisebb városokban (-7,9% → -7,5%) míg a községekben leginkább stagnált (-7,9% → -7,8%). Március és május között Budapest bizonyult trendtörőnek (-3,0% → -3,2%), ám ott már a megelőző hat hónapban igen erős volt az alkuk gyengülése (-4,6% → -3,0%).


Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok