Bezárják a leggazdagabbak néhány kiskapuját is

Mutatjuk a Tisza-kormány adócsomagjának részleteit

Elzárnak néhány csapot
Fotó: Latzer Anna

2026. július 20. Öt adófajtát eltörölnek, bezárnak adóelkerülési kiskapukat és megszüntetik a neres vállalkozások kiváltságait – derül ki (többek között) a már benyújtott törvénymódosító csomagból. Búcsúzhatunk például az ebadótól, amelynek bevezetésével riogattak korábban. A kormány ősszel hozzányúl a társasági adóhoz, még az adó mértéke is változhat.

Már benyújtotta a pénzügyminiszter a parlamenthez azt az adómódosító csomagot, amelyről korábban közösségi oldalán a miniszterelnök is beszélt. Kármán András pénzügyminiszter úgy foglalta össze a mostani intézkedéseket, hogy hazai adórendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése, az adóelkerülési kiskapuk bezárása, a neres vállalkozások kiváltságainak megszüntetése, a jogharmonizációs feladatok és az EU-s források hazahozatala érdekében módosítanak.

Sokan emlékezhetnek arra, hogy az előző kormány minden csövön ezerrel nyomott, a Tiszának tulajdonított kamu adóprogramjában szerepeltették például az ebadó bevezetését. Valójában azonban volt ilyen adófajta, amit további néggyel együtt megszüntet Magyar Péter kormánya. A miniszterelnök elmondta, hogy a mintegy háromezer magyar település közül 16-on fizettették önbevallás alapján az úgynevezett ebrendészeti hozzájárulást. A települési adót – amit szintén eltörölnek – is szűk körben, mindössze 25 településen alkalmazták. Mint a miniszterelnök hangsúlyozta, az adminisztráció többe került, mint amennyi pénz befolyt belőle.

A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány utasítja a pénzügyminisztert, hogy figyelemmel a társaságiadó-bevételek növelésének céljára és a vonatkozó európai uniós elvekre – a nagyvállalatokra vonatkozóan – vizsgálja felül a társaságiadó-szabályozás hatékonyságát, valamint a társasági adó mértékét, megőrizve a társasági adó versenyképességét is. A határidő szeptember 30-a.

Megszüntetik a bevándorlási különadót is, amiből az államnak egyetlen forint bevétele sem származott. Soha nem alkalmazták ugyanis ezt Magyarországon, kizárólag propagandacélokat használt. Kivezetik a széndioxid-kvóta adóját és az ehhez kapcsolódó tranzakciós díjat. Az előző kormány Magyar Péter szerint pontosan tudta, hogy ez az elvonás az uniós joggal ellentétes, és az borítékolhatóan elmarasztaló ítélet után vissza kell fizetni. Ezt – hangsúlyozta a miniszterelnök – csak azért vezették be, hogy néhány vállalatot külön büntessenek, hogy az Orbán Viktorhoz közelálló oligarchák áron alul megszerezhessék a kiszemelt céget. Ezzel százmilliárdos visszafizetési terhet hagytak az országra.

Fizessenek extra terhet a szennyezők!

A széndioxid-kvóta megszüntetése nem jelenti azt, hogy azoknak a szereplőknek, amelyek kibocsátásukkal terhelik a környezetet, ne kellene kompenzálniuk a tevékenységük következményeit. A törvényjavaslat elfogadásával a Tisza megduplázza a 2003 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat. Magyar Péter kitért arra is, hogy felmérik majd, kik Magyarországon a legnagyobb szennyezők, milyen mértékben terhelik a felszíni, felszín alatti vízeket. Olyan adószabályokat vezetnek majd be, amelyek arra kényszerítik a nagy szennyezőket, hogy vigyázzanak a nemzeti kincseinkre. Akik ennek ellenére nem csökkentik a vízfelhasználásukat vagy a szennyezés mértékét, azokat a vállalatokat a jelenlegieknél sokkal magasabb díj- és adótételek fogják sújtani. Utóbbiról még nem született konkrét javaslat.

Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és az uniós szabályoknak megfelelés érdekében módosítják a kiskereskedelmi különadó szabályozása. Ezzel lehetővé válik az érintett társaságok átalakulása más működési formába. Az adó mértékét azonban a változás nem érinti. A szintén a csomagban szereplő, az uniós vámokra vonatkozó változtatás a gördülékeny vámkezelés érdekében tartalmaz adminisztratív egyszerűsítéseket.

A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború következményeként milliók hagyták el Ukrajnát, így – Ukrajna közvetlen szomszédjaként – Magyarországra is jelentős számú menekült érkezett. A helyi adótörvény főszabálya szerint idegenforgalmi adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Bár a veszélyhelyzet 2026. május 14-én megszűnt, és ezzel az előbbit előíró kormányrendelet is, az indoklás szerint a háborús helyzet fennállására tekintettel továbbra is indokolt a kedvező idegenforgalmi adószabály fenntartása, törvényi szinten rögzített adómentességként.

Vége az állam kegyeit élvezők felé hajló jogalkotásnak

A Tisza-kormány – nyomatékosította posztjában a pénzügyminiszter – vállalta, hogy véget vet annak a rendszernek, amelyben az állami szabályozások a kormány kegyeit élvező vállalatok érdekeit szolgálták Magyarország és a magyar emberek helyett. Nem elég, hogy az előző kormány vagyonokat helyezett ki a közösből a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekva), a cégek nekik adott támogatásai után még adókedvezmény is járt. Amelyik vállalkozás 100 forintot adott egy kekvának, akár 300 forinttal csökkenhette az adóalapját. Ezt eltörlik.

Megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye is. A papíron a műemlékek védelmét elősegíteni hivatott műemléki adóalap-kedvezménnyel is az előző kormány kegyeltjei tömhették a zsebüket. A felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból – örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül. A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig Tiborcz István volt, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el.

A bizalmi vagyonkezelőkre (bvk) vonatkozó szabályozás is változik. Az előző hatalom által létrehozott jogszabályi környezetet és adómentességet kihasználva – jelezte a miniszterelnök –a leggazdagabbak több ezer milliárd forintot helyeztek el bizalmi vagyonkezelőknél. A bvk eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A cél az volt, hogy a vagyon egyben maradjon, és rendezetten szálljon át – nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni. A változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnak. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. Kármán András szerint nem a jogintézménnyel van a gond, hanem annak visszaélésszerű adózási alkalmazásával.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: adó, adózás, kormány, parlament, törvényjavaslat, ebadó, települési adó, adókedvezmény, kekva, bizalmi vagyonkezelő