Munkanélküliség: egy érdekes grafikon és a közlemény

2017. április 28. Csodálatos számokról írt a KSH, amelyeket rögtön üdvözölt a nemzetgazdasági tárca is. A mellékelt grafikonon közben jól látszik, hogy az elmúlt időszakban miként alakult a munkanélküliség. A titok a viszonyítási alapban van.

Már megszoktuk, hogy sorra érkeznek a kormányzati (ebbe beleértve a statisztikai számokat is) győzelmi jelentések. Aki ezeket figyelmesen olvassa, könnyen rájön, hogy a különböző viszonyítási alapok közül mindig a kedvezőbbet emelik ki. Nézhetjük ugyanis a változásokat a közzététel előtti év azonos adatához képest, de átfogóbb módon is, például az első negyedév egészét tekintve.

A KSH most azt tudatta, hogy 2017. január–márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,3 százalékponttal, 8,5 százalékra esett az állástalanok aránya. Hasonlót mértek a Dél-Alföldön is, ahol így 4,6 százalékos ez a mutató. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon mindössze 1,9 százalék.

A közmunka okozza a változást?

A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint a beérkezett adatok érdemi foglalkoztatásbővülést mutatnak, ami teljes mértékben a versenyszféra létszámnövekedésének köszönhető, és jól mutatja Magyarország erősödését. Mint hangsúlyozták: az idei első negyedévben 2010 első negyedévéhez képest így 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A statisztikával kapcsolatban sokat emlegetett kifogásokkal (úgymint közmunka, a külföldön dolgozók beszámítása, sőt az adatgyűjtés furcsaságai is) nem foglalkozva, a számokat picit árnyalja a mellékelt grafikon, amit a KSH saját közzétételéből vettünk le. Tény persze, hogy az eredeti ábrán elsikkad a valóban nem túl nagy romlás (sokan a statisztika „hamisításának” tartják azt is, amikor az ábrázoláson a kezdővonal nem nullán áll, de az is tény, hogy így jobban kiemelkednek az eltérések).

A KSH és az NGM ugyan szót sem ejt a munkanélküliségi ráta emelkedéséről, de az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely szolgál magyarázattal. Az enyhe emelkedés szerinte szezonális hatásokkal magyarázható. Mint írta: vélhetően szezonális hatásoknak köszönhető az is, hogy a közmunkában foglalkoztatottak száma csökkent, hiszen míg a tavalyi év utolsó negyedévében 218 ezer volt a programban részt vevők száma, addig ez az érték az idei első negyedévben 201 ezer fő.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: statisztika, KSH, NGM, munkanélküliség, közmunka