Éles szétszakadásra utalnak a statisztikák
2014. október 6.
A vezetőknek átlagosan 2,8 millió forintos alapbér jár, a fizikai munkások 114 ezer forintjával szemben, a nagy külföldi cégek pedig többet fizetnek, mint a magyar társaságok – derült ki egy elég kiterjedt felmérésből. Az adóhivatali összegzés is széthúzódó mezőnyt mutat. A magasabb bérek jobban nőttek.
Növekvő bérekre, javuló helyzetre számíthatnak a stabil munkahellyel rendelkezők – következtethetünk a Trenkwalder személyzeti szolgáltató által az MTI-hez eljuttatott elemzésből. Míg ugyanis tavaly a válaszadó cégek 28 százaléka számított jó gazdasági évre, az idén ez az arány már elérte a 43 százalékot. A személyzeti szolgáltató szakmai partnereivel 46 ezer munkavállaló béradatai értékelte. Az átfogó felmérés alapján szakterületenként, régiónként, ágazatonként, cégméret és tulajdonforma szerint lehet tájékozódni a cégek bérezési gyakorlatáról.
Szakterületi összehasonlításban az összjövedelem főként a műszaki, illetve a marketing-értékesítési területeken alakul az átlag felett, míg a termelésben és az adminisztratív területeken dolgozók fizetése 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól. Ágazati bontásban kiemelkedő az elektronikai ipar és a járműipar bérezési szintje, miközben a közüzemi szolgáltatók mellett elsősorban a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre. Regionális összevetésben a fejlettebb régiókban - Budapesten és Közép-Magyarországon, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon - magasabbak a fizetések. Az ügyviteli és a fizikai besorolásúak elmaradása a Dél-Alföldön a legnagyobb, általában 5-8 százalékos, a magasabb szintű munkaköröknél viszont az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió marad el leginkább az országos átlagtól.
Az az adóhivatal adataiból is látszik, hogy a nemcsak jövedelemben, hanem terület szerint is szétszakadt az ország. Az összes összevont jövedelem 35,1 százaléka Budapesten és Pest megyében keletkezett. A fővárosi 228,9 ezer forintos átlagjövedelemmel szemben ugyanez az adat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 132,3 ezer forint volt.
Az adóbevallások adatai között kutakodva azonban – ez a személyzeti szolgáltató által felvázolt képnél csekélyebb mélységű, viszont kiterjedésében jelentős, hiszen minden adóbevallót felölel – még jobban látszik, hogy egyre inkább nyertesekre és vesztesekre oszlik a társadalom. Évi hatmilliónál többet 2013-ban 17,1 ezerrel többen kerestek az előző évinél. Jelentős mértékben, több mint tíz százalékkal emelkedett a 3-6 millió forintos sávban keresők száma. Közben közel 240 ezer fő gyakorlatilag (legalábbis legálisan) semmit sem keresett. Ahogy az adóhivatal (NAV) megfogalmazta: az összevont jövedelem sávos megoszlásából látható, hogy bár a magánszemélyek száma továbbra is az alacsonyabb jövedelem sávok felé koncentrálódik, a magas jövedelem dinamikájának köszönhetően 2013-ban az adózók létszámmegoszlása kis mértékben eltolódott a magasabb jövedelemsávok irányába.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: munkabér, felmérés, Trenkwalder, NAV
Munkabérek: többen élhetnek jobban?
Növekvő bérekre, javuló helyzetre számíthatnak a stabil munkahellyel rendelkezők – következtethetünk a Trenkwalder személyzeti szolgáltató által az MTI-hez eljuttatott elemzésből. Míg ugyanis tavaly a válaszadó cégek 28 százaléka számított jó gazdasági évre, az idén ez az arány már elérte a 43 százalékot. A személyzeti szolgáltató szakmai partnereivel 46 ezer munkavállaló béradatai értékelte. Az átfogó felmérés alapján szakterületenként, régiónként, ágazatonként, cégméret és tulajdonforma szerint lehet tájékozódni a cégek bérezési gyakorlatáról.
A Trenkwalder felméréséből az is kiderült, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok átlagosan tíz százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a húsz százalékot is meghaladja. A fizetések nagysága a cég méretével - a létszámmal, illetve az árbevétellel - arányosan is emelkedik.
Az elemzésből több érdekesség is látszik. A legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 114 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, míg a legmagasabb besorolású vezetői szinten - jelentős szórással - átlagosan 2,8 millió forintos alapbér jár, ami 25-szörös eltérést jelent. Tovább növeli a különbséget, hogy miközben a vezetői besorolások változó bére eléri az alapbér 25-30 százalékát is, addig ez az arány az alacsonyabb besorolási szinteken csak 10-15 százalék.Szakterületi összehasonlításban az összjövedelem főként a műszaki, illetve a marketing-értékesítési területeken alakul az átlag felett, míg a termelésben és az adminisztratív területeken dolgozók fizetése 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól. Ágazati bontásban kiemelkedő az elektronikai ipar és a járműipar bérezési szintje, miközben a közüzemi szolgáltatók mellett elsősorban a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre. Regionális összevetésben a fejlettebb régiókban - Budapesten és Közép-Magyarországon, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon - magasabbak a fizetések. Az ügyviteli és a fizikai besorolásúak elmaradása a Dél-Alföldön a legnagyobb, általában 5-8 százalékos, a magasabb szintű munkaköröknél viszont az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió marad el leginkább az országos átlagtól.
Felfelé húzzák az átlagot a jobban keresők
Az az adóhivatal adataiból is látszik, hogy a nemcsak jövedelemben, hanem terület szerint is szétszakadt az ország. Az összes összevont jövedelem 35,1 százaléka Budapesten és Pest megyében keletkezett. A fővárosi 228,9 ezer forintos átlagjövedelemmel szemben ugyanez az adat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 132,3 ezer forint volt.
Az adóbevallások adatai között kutakodva azonban – ez a személyzeti szolgáltató által felvázolt képnél csekélyebb mélységű, viszont kiterjedésében jelentős, hiszen minden adóbevallót felölel – még jobban látszik, hogy egyre inkább nyertesekre és vesztesekre oszlik a társadalom. Évi hatmilliónál többet 2013-ban 17,1 ezerrel többen kerestek az előző évinél. Jelentős mértékben, több mint tíz százalékkal emelkedett a 3-6 millió forintos sávban keresők száma. Közben közel 240 ezer fő gyakorlatilag (legalábbis legálisan) semmit sem keresett. Ahogy az adóhivatal (NAV) megfogalmazta: az összevont jövedelem sávos megoszlásából látható, hogy bár a magánszemélyek száma továbbra is az alacsonyabb jövedelem sávok felé koncentrálódik, a magas jövedelem dinamikájának köszönhetően 2013-ban az adózók létszámmegoszlása kis mértékben eltolódott a magasabb jövedelemsávok irányába.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: munkabér, felmérés, Trenkwalder, NAV
