Nem érdemes tovább várni, nőhetnek is a kamatok

Most kell beleugrani a lakáshitelbe?

Fotó: clipart.com

2024. május 16. Bankvezetők szerint nem érdemes tovább várni a lakásvásárlással és a lakáshitel felvételével, mert emelkedő ingatlanárakra számíthatunk. A magas állampapír-piaci hozamszint miatt pedig nagy a bizonytalanság, az is elképzelhető, hogy a lakáshitelek kamata emelkedni fog – derült ki a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján.

Idén beindult a lakáspiac és a lakáshitelezés Magyarországon, ugyanakkor a megugró hitelezési adatok csak a tavalyi mélyponthoz képest jelentenek kiemelkedő növekedést, de nettó növekedésről (a korábbi jó évek hitelkihelyezéséhez képest) nem beszélhetünk – hangzott el a Portfolió keddi Hitelezés 2024 konferenciáján.

Aggasztó az állampapír-piaci hozamszint alakulása is. - Amikor a bankok önkéntesen bevállalták, hogy 7,3 százalékos THM alatt nyújtanak lakáshitelt, akkor arra lehetett számítani, hogy csökkennek a hosszú hozamok. A 10 éves állampapír-piaci hozam januárban 5,8 százalék alá is ment, viszont megállt az infláció csökkenése, a 10 éves hozam visszaemelkedett 7 százalék fölé, de a bankok nem emelték a kamatokat – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

Viszont hosszú távon nem lehet azt csinálni, hogy annyiba kerül egy 10 éves kamatozású lakáshitel, mint amennyit az állam fizet a befektetett pénzre. Bár az utóbbi napokban reménykeltően csökkentek a hozamok – tette hozzá a szakember.

A minisztérium ragaszkodik a plafonhoz

Ugyanakkor Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a lakáshitelek esetében az önkéntes, jelenleg 7,3 százalékon álló THM-plafon fenntartása elengedhetetlen a lakáshitelezés dinamikájának fenntartása érdekében.

Bár a bankok eddig valóban nem emeltek, Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, erős felfelé mutató kockázatok vannak. A THM-plafon 6,5 százalék alatti hosszú távú hozamszint feltételezésével került kialakításra, ebben konstruktív párbeszédre van szükség a kormánnyal.

Most kell belevágni

Bankvezetők szerint most kell belevágni a lakásvásárlásba és a hitelfelvételbe. Becsei szerint nemcsak a kamatok jövőbeli bizonytalan alakulása miatt (kamatemelés kockázata), hanem amiatt is, hogy nominális árnövekedés látszik idén a lakáspiacon. A szakember úgy gondolja, hogy az árak az infláció mértékével emelkednek majd.

Tavaly az ingatlanpiacon a magas infláció elfedte a lakásárak csökkenését, reálértéken 10 százalékot esett a piac. Idén nő az érdeklődés, az áralkuknál szűkül a tér, a családi házaknál erős áremelkedést látunk, a lakásoknál mérsékelt emelkedést, míg a nyaralóknál kifejezetten árcsökkenést – mondta Becsei

Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint idén 1000 milliárd forint fölött lehet majd a lakáshitel-kihelyezés. A megnövekedett kereslet rá fog omlani a piacra, ami találkozik egy korlátos kínálati oldallal. Harmati szerint a második félévben reál lakásár-növekedés várható. Éppen ezért egyértelműen lakásár emelkedésre számíthatunk – vélekedett. De nem csak ezért nem szabad várni a lakásvásárlással, hanem azért sem, mert volatilis a hosszú távú kamatkörnyezet, ami növelni fogja a felárakat. Tartósan a mostani kamatszintben idén nagy tartalékok nincsnek lefelé, felfelé viszont a kockázatokat árazni kell.

Molnár Gergő, a K&H Bank lakossági marketingvezetője szerint reálszinten stagnálás vagy enyhe emelkedés várható a lakásárakban, a hiteleknél pedig inkább oldalazni fognak a kamatok, mint csökkenni. Ezért ugyancsak úgy gondolja, hogy nem érdemes tovább várni.

Ugyanakkor Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője szerint ugyan élénkül a lakáshitel-piac, de nem feltétlenül kell ennek a lakásárak emelkedésével is együtt járnia. Az inflációval emelkedhetnek az árak. Véleménye szerint egészséges elmozdulást jelentene a piacnak, ha az átárazódás megtörténne a lakásáraknál.

Van, aki soha nem venne fel hitelt

De hiába biztatnak a lakáshitelek felvételére a bankárok, és hiába élénkül a piac, a hitelpenetráció meglehetősen alacsony Magyarországon. Virág Barnabás, az MNB alelnöke előadásában elmondta: a háztartási szektor eladósodottsága Romániát megelőzve az EU-rangsor utolsó előtti helyén áll. Ugyanakkor a jövedelemarányos és a hitelfedezeti mutató azt mutatja, hogy nincsenek kifeszítve a háztartások az eladósodottság szempontjából.

Az MNB felmérése alapján jelentős a magyar családok hitelaverziója is, a háztartások jelentős része lehetőség szerint kerüli a hitelfelvételt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!