Csak az nem látja, mi folyik, aki nem akarja

Most és itt akar gazdagodni? Tesztelje az esélyeit!

Mészáros Lőrinc: már a pénz megtestesítője
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI
2018. május 11. A 100 leggazdagabbról szóló kiadvány minden évben előtérbe hozza a nagyobb vagyonnal rendelkezőket. Ilyenkor sokan ábrándozhatnak arról, hogy valamikor ők is bekerülhetnek közéjük. Készítettünk egy minitesztet, amiből bárki megítélheti, hogy a mai Magyarországon ezért milyen eséllyel indulhat.

Sokan vágynak a sok pénzre, ennél azonban sokkal kevesebben szerzik is meg, aminek részben az az oka, hogy a gazdagok egyszerűen másként gondolkodnak, mint a többiek. Ezt modelleztük korábban néhány kérdéssel (az azonnali kiértékelést adó akkori tesztet itt indíthatja). Már ez is kiütötte néhány olvasónknál a biztosítékot (volt, aki jelezte: úgy töltötte ki, hogy „minél rohadékabb” legyen, és így jött ki neki a gratuláció). A helyzet azonban Magyarországon alighanem egészen más. Elkészítettük tehát azt a tesztet is, ami a gazdagodás speciális magyar módiját veszi alapul (friss tesztünket itt indíthatja).

Az USA államaiban – derült ki egy felmérésből – a leggazdagabbak kirívó többsége maga hozta össze milliárdjait. Ott még a négy százalékot sem éri el a politikai kapcsolatok révén való gyarapodás. Szemben például Oroszországgal, ahol kétharmad kovácsolt politikai tőkéből vagyont magának. Nyugat-Európában az öröklés dominál, a politikai kapcsolatok felhasználásával, de a befektetésekkel szerzett vagyon aránya is elenyésző.

Már megjelent a Napi.hu száz leggazdagabb magyarról készített kiadványa, amiből (többek között) az is kiderül, hogy az első húsz többsége a politikából vagy a politika árnyékában és segítségével felépített gazdasági erőből szerzi befolyását. A folyamatokra kicsit is odafigyelőket persze ez aligha lepi meg. Elég talán a miniszterelnökhöz több szálon kötődő Mészáros Lőrinc nagyívű pályájára gondolni.

Aki ebbe a klubba bekerül, az tarolhat


Mint a kiadvány készítői leírták: az egymás után immár harmadik ciklusát kezdő Fidesz kormányzásával és a hozzá kötődő vállalkozók médiapiaci térnyerésével párhuzamosan a szintén kormánykompatibilis reklám- és pr-cégek tulajdonosai is megvetették a lábukat a top 50-ben. Rajtuk kívül főleg az építőipari-ingatlanos biznisz és a bankok vezetői tudják erőforrásaikat jól kihasználni.

A befolyás persze nem ugyanaz, mint a valóságos vagyon. Kapcsolat azonban közöttük nagyon is van. Számos intézkedés alapján igazán jól körvonalazódnak azok az ágazatok és területek, ahol jogszabályokkal térítik el a folyamatokat, hogy a „kitűntetett” réteg minél akadálytalanabbul gyarapodhasson. Azt gondoljuk, hogy mostanra csak az nem látja, mi folyik itt, aki nem akarja.

Elgondolkodtató lehet az is, hogy a magyarországi listáján szereplők összvagyona az újabb látványos ugrás nyomán már meghaladta a 4267 milliárd forintot (azaz a 13,6 milliárd eurót), ez csaknem 890 milliárddal több az egy évvel korábbinál (a múlt évi emelkedés 600 milliárdos volt). A mostani 26,4 százalékos gyarapodás tehát megint jócskán felülmúlta a KSH által mért fogyasztói árindexet. A legfrissebb adatok szerint reálértéken több mint 23 százalékkal nőtt a magyar nábobok vagyona.


Az azonnali kiértékelést adó "újgazdagos" tesztet itt indíthatja

A gazdagságról szóló korábbi tesztünket itt indíthatja

Tesztjeink ezen az oldalon találhatóak

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.