Nagy kérdés, hogy Trump végül mit fog lépni
2025. január 14.
Az olaj ára meglehetősen kiszámítható és stabil volt a közelmúltban, és igazából főleg a geopolitikai események és az amerikai politikai döntések azok, amelyek a jövőben is mozgatják majd az árfolyamot. Még kérdéses, hogy Trump a hivatalba lépése után mit valósít meg az ígéreteiből.
A leköszönő Biden adminisztráció egyik utolsó lépéseként újabb tankerhajókat tett tiltólistára, amiért azok tiltott módon Indiába és Kínába szállítottak orosz eredetű nyersolajat. Így újabb 183 hajóval egészült ki a lista, amelyekre innen kezdve tilos biztosítást kötni - emiatt gyakorlatilag ezek a hajók használhatatlanokká válnak (a korábbi szankciós körben érintett hajók közül néhányat állítólag mostanra már ócskavasként kell árulni, annyira ellehetetlenültek a globális szállítmányozási piacon).
Az újabb szankciók emellett további korlátozásokat is tartalmaznak az orosz Gazprom és a Szurgutneftegaz cégek ellen. Az intézkedések, amelyekkel természetesen Oroszország ukrajnai háborúját akarják megfékezni, vélhetően érzékeny veszteséget fognak okozni Moszkvának. Egyes elemzések szerint ugyanis a most feketelistára tett hajók tavaly napi 1,7 millió hordónyi olajat szállítottak, ami nagyságrendileg az orosz export 25 százalékát teszi ki. A világpiaci árra gyakorolt hatás azonban ennél kevésbé egyértelmű, mert a megfigyelők szerint az OPEC országoknak és más kitermelőknek is még jelentős tartalékaik vannak és ezek be fognak majd úgy lépni a piacra, hogy ellássák az ázsiai vevőket.

*sötétkékkel az elmúltévek árfolyama, a következő időszakra vonatkozó Goldman Sachs előrejelzés (szaggatott kék vonal) és a jelenlegi piaci árfolyamokból (futures eszközökből) következő jövőbeli árfolyamok (szaggatott lila vonal) Forrás: goldmansachs.com
A szakértők szerint nem fog beszűkülni a kínálat, mert az esetlegesen kieső orosz export helyett mind az OPEC, mind az USA és Kanada jelentős lekötetlen kapacitásokkal rendelkezik. Ezen felül megemlítik a kis dél-amerikai államot, Guyanát is, amelyről mostanra bizonyosodott be, hogy partjainál igen jelentős, eddig szinte teljességgel kiaknázatlan lelőhely található. Értelemszerűen az amerikai vállalatok készen állnak arra, hogy koncessziók keretében minél hamarabb nekilássanak az új területek kiaknázásának. Az orosz export kiesése azért sem jelentene az elemzők szerint jelentős zavart a világpiacon, mert az első szankciós kör után mostanra az oroszok szinte csak Kínának tudnak jelentős mennyiséget eladni a fekete aranyból. Vélhetően ameddig bármilyen módon is, de eljut az ázsiai szuperhatalomhoz az orosz nyersanyag, azt Peking el fogja fogadni, és ha már fizikailag nem valósulhat meg a szállítás, akkor a közel-keleti és afrikai termelők fognak a helyükbe lépni.
Mindezek következtében eredetileg egy többé-kevésbé kiegyensúlyozott évet vártak az elemzők, bár mostanra ebbe bekavar a leköszönő elnök utolsó pillanatban meghozott szankciós csomagja és a helyére lépő új elnök nehezen előrejelezhető gazdasági programja – így mostanra a korábbinál picit magasabb árakra számítanak.
Ennél is azonnalibb hatású lehet a világpiaci árakra az a terv, miszerint Trump hivatalba lépése után minél hamarabb fel akarja oldani a LNG exportengedélyek befagyasztását. A cseppfolyós földgáz (liquified natural gaz, LNG) vált az USA egyik legnagyobb eszközévé, amivel támogatta az orosz vezetékes földgázról átálló európai államokat. Az LNG-t óriás tankerhajókkal hozzák át az Atlanti-óceánon, és az európai kikötőkben táplálják be a vezetékes hálózatokba. Amerika ezen a téren jelentősen növelte termelését és ezzel sikeresen lépett be az orosz gázexport helyére. Amennyiben Trump valóban engedélyezi a további exportot, azzal növelheti a kínálatot, ami a gáz (és a vele gyakran együtt mozgó olaj) árának csökkenéséhez vezethet.
Az új elnök a kampány során azt is hangoztatta, hogy energiaügyi válsághelyzetet hirdet majd ki, amivel felszabadítja a kötöttségek alól az energiaiparban érintett vállalkozásokat, és szabadabban dönthet a szövetségi kormányzat is. Bár ez hangzatos terv, de nem egyértelmű, hogy valóban fennáll-e a vészhelyzet, és ezért nem biztos, hogy ezt a lépést meg tudják tenni. A válsághelyzetet egyébként talán azért is akarja az új elnök, mert egyértelmű célja, hogy növelje a szövetségi kormány tulajdonában levő földeken a kitermelést azzal, hogy újabb és újabb területeket ad koncesszióba, és kezdik ott meg az olaj és gáz kitermelést. Egy válsághelyzet megkönnyítené számára a koncessziók kiírását, de az elemzők szerint a termelés USA-n belüli növelése így is, úgy is megtörténik, legfeljebb a jogi megoldás változhat. Értelemszerűen a kínálat bővítése itt is árcsillapító hatású lehet a nyersanyagokra nézve.
Mindeközben ezeknek a lépéseknek van keresletgeneráló hatásuk is, azaz várhatólag nő majd az USA-n belüli kereslet az olajra, ami viszont kissé árfelhajtó hatású. Végül figyelembe kell venni azt is, hogy Trump egyik határozott célja állítólag, hogy keményen fellépjen Irán ellen. Ha ez gazdasági szankciókkal és az iráni olajexport korlátozásával járna, az már komolyabb áremelkedést is indokolhatna. Az olaj ára tehát most stabil, de ez csak akkor maradhat így, ha nem lesznek jelentős geopolitikai változások a világban 2025-ben.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Szepesi László
Címkék: olaj, Trump, energiaár, szankciók, geopolitika, Biden, USA, tanker, OPEC
Most az amerikaiak miatt drágul az olaj
Olaj tanker jordán kikötőben - képünk illusztráció
Fotó: clipart.com
Fotó: clipart.com
A leköszönő Biden adminisztráció egyik utolsó lépéseként újabb tankerhajókat tett tiltólistára, amiért azok tiltott módon Indiába és Kínába szállítottak orosz eredetű nyersolajat. Így újabb 183 hajóval egészült ki a lista, amelyekre innen kezdve tilos biztosítást kötni - emiatt gyakorlatilag ezek a hajók használhatatlanokká válnak (a korábbi szankciós körben érintett hajók közül néhányat állítólag mostanra már ócskavasként kell árulni, annyira ellehetetlenültek a globális szállítmányozási piacon).
Az újabb szankciók emellett további korlátozásokat is tartalmaznak az orosz Gazprom és a Szurgutneftegaz cégek ellen. Az intézkedések, amelyekkel természetesen Oroszország ukrajnai háborúját akarják megfékezni, vélhetően érzékeny veszteséget fognak okozni Moszkvának. Egyes elemzések szerint ugyanis a most feketelistára tett hajók tavaly napi 1,7 millió hordónyi olajat szállítottak, ami nagyságrendileg az orosz export 25 százalékát teszi ki. A világpiaci árra gyakorolt hatás azonban ennél kevésbé egyértelmű, mert a megfigyelők szerint az OPEC országoknak és más kitermelőknek is még jelentős tartalékaik vannak és ezek be fognak majd úgy lépni a piacra, hogy ellássák az ázsiai vevőket.
Kilátások
A Goldman Sachs elemzői még a múlt héten megjelent előrejelzésükben is úgy gondolták, hogy az olaj világpiaci ára egy relatíve szűk sávban fog ingadozni 2025-ben: a Brent nyersolaj 70 és 85 dollár közt mozoghat, és éves átlagban 76 dollárt érhet el. Tavaly ennél picivel magasabb volt az átlagár, de a nyersanyag árfolyama többször benézett 70 dollár alá is, ahogyan az a Goldman Sachs által készített ábrán is látható.A Brent nyersolaj árfolyama*
*sötétkékkel az elmúltévek árfolyama, a következő időszakra vonatkozó Goldman Sachs előrejelzés (szaggatott kék vonal) és a jelenlegi piaci árfolyamokból (futures eszközökből) következő jövőbeli árfolyamok (szaggatott lila vonal) Forrás: goldmansachs.com
A szakértők szerint nem fog beszűkülni a kínálat, mert az esetlegesen kieső orosz export helyett mind az OPEC, mind az USA és Kanada jelentős lekötetlen kapacitásokkal rendelkezik. Ezen felül megemlítik a kis dél-amerikai államot, Guyanát is, amelyről mostanra bizonyosodott be, hogy partjainál igen jelentős, eddig szinte teljességgel kiaknázatlan lelőhely található. Értelemszerűen az amerikai vállalatok készen állnak arra, hogy koncessziók keretében minél hamarabb nekilássanak az új területek kiaknázásának. Az orosz export kiesése azért sem jelentene az elemzők szerint jelentős zavart a világpiacon, mert az első szankciós kör után mostanra az oroszok szinte csak Kínának tudnak jelentős mennyiséget eladni a fekete aranyból. Vélhetően ameddig bármilyen módon is, de eljut az ázsiai szuperhatalomhoz az orosz nyersanyag, azt Peking el fogja fogadni, és ha már fizikailag nem valósulhat meg a szállítás, akkor a közel-keleti és afrikai termelők fognak a helyükbe lépni.
Mindezek következtében eredetileg egy többé-kevésbé kiegyensúlyozott évet vártak az elemzők, bár mostanra ebbe bekavar a leköszönő elnök utolsó pillanatban meghozott szankciós csomagja és a helyére lépő új elnök nehezen előrejelezhető gazdasági programja – így mostanra a korábbinál picit magasabb árakra számítanak.
Merre lép Trump
Amióta csak megválasztották megy a találgatás, hogy mely bődületes Trump mondat fog eltűnni a süllyesztőben, mint elfelejtett választási jelszó, és mely még bődületesebb mondata fog majd a hivatalos gazdaságpolitika alapjává válni. A Reuters szerint előre megjósolható, hogy az új elnök valóban ki fog lépni a 2015-ös párizsi egyezményből. Ezt nemcsak a mostani kampányban ígérte meg, de ezt már megtette egyszer az első elnöksége idején is. Az egyezményt aláíró országok a klímaváltozás ellen harc keretében a fosszilis energiák visszaszorítására tesznek vállalásokat. Ha az USA ebből kilép, annak azért is lesz hatása, mert jelenleg Amerika az üvegházhatású gázoknak egyik legnagyobb kibocsátója.Ennél is azonnalibb hatású lehet a világpiaci árakra az a terv, miszerint Trump hivatalba lépése után minél hamarabb fel akarja oldani a LNG exportengedélyek befagyasztását. A cseppfolyós földgáz (liquified natural gaz, LNG) vált az USA egyik legnagyobb eszközévé, amivel támogatta az orosz vezetékes földgázról átálló európai államokat. Az LNG-t óriás tankerhajókkal hozzák át az Atlanti-óceánon, és az európai kikötőkben táplálják be a vezetékes hálózatokba. Amerika ezen a téren jelentősen növelte termelését és ezzel sikeresen lépett be az orosz gázexport helyére. Amennyiben Trump valóban engedélyezi a további exportot, azzal növelheti a kínálatot, ami a gáz (és a vele gyakran együtt mozgó olaj) árának csökkenéséhez vezethet.
Az új elnök a kampány során azt is hangoztatta, hogy energiaügyi válsághelyzetet hirdet majd ki, amivel felszabadítja a kötöttségek alól az energiaiparban érintett vállalkozásokat, és szabadabban dönthet a szövetségi kormányzat is. Bár ez hangzatos terv, de nem egyértelmű, hogy valóban fennáll-e a vészhelyzet, és ezért nem biztos, hogy ezt a lépést meg tudják tenni. A válsághelyzetet egyébként talán azért is akarja az új elnök, mert egyértelmű célja, hogy növelje a szövetségi kormány tulajdonában levő földeken a kitermelést azzal, hogy újabb és újabb területeket ad koncesszióba, és kezdik ott meg az olaj és gáz kitermelést. Egy válsághelyzet megkönnyítené számára a koncessziók kiírását, de az elemzők szerint a termelés USA-n belüli növelése így is, úgy is megtörténik, legfeljebb a jogi megoldás változhat. Értelemszerűen a kínálat bővítése itt is árcsillapító hatású lehet a nyersanyagokra nézve.
Mindeközben ezeknek a lépéseknek van keresletgeneráló hatásuk is, azaz várhatólag nő majd az USA-n belüli kereslet az olajra, ami viszont kissé árfelhajtó hatású. Végül figyelembe kell venni azt is, hogy Trump egyik határozott célja állítólag, hogy keményen fellépjen Irán ellen. Ha ez gazdasági szankciókkal és az iráni olajexport korlátozásával járna, az már komolyabb áremelkedést is indokolhatna. Az olaj ára tehát most stabil, de ez csak akkor maradhat így, ha nem lesznek jelentős geopolitikai változások a világban 2025-ben.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Szepesi László
Címkék: olaj, Trump, energiaár, szankciók, geopolitika, Biden, USA, tanker, OPEC
Kapcsolódó anyagok
- 2025.02.06 - Teljesen felesleges és ostoba háború jöhet
- 2025.01.21 - A $TRUMP-ot bárki megveheti
- 2025.01.07 - Akár kétszámjegyű visszaesés is jöhet Amerikában
- 2025.01.06 - Sok ország már megszabadult az orosz gáztól
- 2024.12.23 - Ragyogó évet zárt az amerikai tőzsde, Európa vegyesen teljesített
- 2024.11.17 - Jókora forintgyengülést hozhat Trump elnöksége
- 2024.11.12 - Egekbe lökte a bitcoin árfolyamát a Trump-pumpa
- 2024.11.05 - Mutatjuk, mit hoz a tőkepiacoknak az amerikai elnökválasztás
- 2024.09.10 - Elon Musk nagyot nyerhet Trump győzelme esetén
- 2024.08.07 - Kriptóba fektet, aki Trumpra fogad
- 2024.03.19 - Emelkedhet az olaj ára a támadások hatására
- 2023.12.21 - Irányt vált az olaj
- 2023.09.12 - Drága maradhat az olaj
- 2023.04.04 - Váratlan döntésre robbant az olajár
További kapcsolódó anyagok