Alig nő idén a magyar gazdaság

MNB: októbertől belendül az infláció

Virág Barnabás
Fotó: MNB Youtube csatornája

2024. szeptember 25. Az MNB számításai szerint valamivel 4 százalék feletti inflációval zárjuk az évet, miután ősszel gyorsulni fog az áremelkedés. A jegybank az eddigi várakozásainál drasztikusan kisebb gazdasági növekedést vár idén és jövőre is. A lakossági fogyasztás pedig Virág Barnabás (MNB alelnöke) szerint rendben van, csak kissé a folyamatok mögé kell nézni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra számít, hogy 2025 első negyedévétől folytatódik a dezinfláció (amikor csökken az infláció), de addig is, az év utolsó hónapjaiban ismét nőni fog az infláció – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Monetáris Tanács tegnapi kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón. (A Tanács 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.)

Szeptemberben még 3 százalék közelébe süllyedhet a pénzromlás üteme, utána viszont gyorsulni fog, így éves átlagban 3,5-3,9 százalékos inflációval számol az MNB. 2025-re ugyanakkor megemelte prognózisát a jegybank a tranzakciós illeték hatásával, így 2,7-3,6 százalékos átlagos áremelkedéssel számol, 2026-ra pedig 2,5-3,5 százalékkal. (A tranzakciós illeték idén 0,1 százalékkal, jövőre 0,2-0,3 százalékkal emeli meg az inflációt az MNB számításai szerint.)

Megvágta a gazdasági növekedés ütemét

A bejövő adatok és az európai konjunktúrában látható gyenge növekedés hatására mérsékelte a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó előrejelzését az MNB: 2024-ben 1-1,8 százalékos, 2025-ben 2,7-3,7 százalékos, 2026-ban pedig 3,5-4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Ebben egy meghatározó elem az erőteljes bérnövekedés és az alacsony szinte kerülő inflációnak az elegyeként előálló jelentős reálbér-növekedés a magyar gazdaságban, ami a fogyasztásnak az egyre élénkülő pályáját fogja hozni a következő negyedévekben.

- A következő években 4-5 százalékos reálbér-növekedéssel számol a jegybank, ami a fogyasztásnak erős alapot fog adni. Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban a lakossági megtakarítások jelentős mértékben emelkedtek, de minél tartósabb a reálbér-növekedés a magyar gazdaságban, azzal arányosan ezek a megtakarítások a fogyasztás, illetve a lakáspiac irányába mobilizálódhatnak – hangsúlyozta az alelnök.

Külföldön fogyasztunk?

Az elmúlt időszak szakmai közbeszédének témája lett, hogy mi történik a lakossági fogyasztással. Ezzel utalt Virág Barnabás arra, hogy Nagy Márton kijelentette, hogy a lakosság megtakarít, azért nem fogyaszt eleget, illetve a külföldi webshopokban költi el a pénzt, emiatt esik ki az áfabevétel itthon, és nem jelentkezik hazai fogyasztásként az elköltött pénz.

- A témával az MNB foglalkozott, hamarosan nyilvánosságra is hozza – mondta az alelnök. Előzetesen Virág röviden arról számolt be, hogy ha a hazai adatokat nemzetközi kontextusban nézzük, akkor azt látjuk, hogy a hazai fogyasztás a régiós mintázattal együtt növekszik. (Jelenleg 10 százalékkal magasabban áll, mint 2019 megyedik negyedévében, miközben az EU-átlag 2,5 százalék körül alakul.)

- A dilemmák abból adódhatnak, hogy ha csak a reálbér növekedést és a kiskereskedelmi forgalom alakulását tesszük egymás mellé. De ha mögé nézünk a folyamatoknak, és jövedelem oldalon nemcsak a bérekre fókuszálunk, hanem az egyéb jövedelemforrásokra és pénzügyi transzferekre, a vegyes jövedelmekre, akkor egyre inkább összeáll a kép, és az látszik, hogy a kulcsa ennek a folyamatnak továbbra is az, hogy a fogyasztási hajlandóság érdemben megemelkedett az elmúlt időszakban. Volt súlypont eltolódás a külföldi vásárlások irányába is, de a mi méréseink alapján (kártya tranzakciók) ez nem olyan mértékű, hogy fundamentálisan magyarázza meg a folyamatot. Az okokat továbbra is belül kell keresni, és alapvetően a magas megtakarítási ráta okozza, hogy a fogyasztási rátánk a reálbérek növekedésétől eltérő ütemet mutatott. Ez a következő időszakban tovább fog oldódni, már a második negyedéves adatok is ezt mutatták – hangsúlyozta Virág.

Lesz-e idén további kamatvágás?

Virág nem adott egyértelmű választ azzal kapcsolatban, hogy lesz-e még kamatvágás idén. Hangsúlyozta, hogy továbbra is hónapról hónapra fog döntéseket hozni a Monetáris Tanács a kamatcsökkentés tekintetében. Ehhez három tényezőt értékel nagyon hangsúlyosan minden alkalommal. Az elsőm, hogy mi történik az inflációs kilátásokban. A bejövő adatok megerősítik-e azt a pályát, amin mozgunk. A második, hogy mi történik a nagy jegybankok kamatdöntéseivel. Egyelőre további adatokra van szükség, hogy kiderüljön, a Fed kamatcsökkentésének következtében mi történik a feltörekvő piacokon. (Nő-e a kockázati étvágy.) A harmadik elem a magyar gazdaság kockázati megítélése. Még korai megmondani, hogy a következő hónapokban hogyan dönt majd a Tanács – tette hozzá az alelnök.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, infláció, MNB, jegybank, kamatvágás, alapkamat, beruházás, fogyasztás, bérek, reálbérek, megtakarítás